Tények és tévhitek a rostfogyasztásról

Az egyik alapvető táplálkozási tanács, amelyet a szakemberek adnak, hogy fogyasszunk minél több rostot, hiszen az jótékony hatással van a szervezetünkre, a tápcsatornánkra. A túl kevés rostfogyasztás káros - ezt már számtalan vizsgálat bizonyította.

Magas a rosttartalma a zöldségeknek, a gyümölcsöknek, a hüvelyeseknek, a teljes kiőrlésű gabonaipari termékeknek, és az olajos magvaknak. Létezik néhány tévhit, amelyet nem árt eloszlatni a köztudatban, és megerősíteni a rostok jótékony hatásait.

A rostok tulajdonképpen szénhidrátok, kerülöm a fogyasztásukat, különben elhíznék – tévhit

A rostok a szénhidrátok családjába tartozó vegyületek (például cellulóz, pektin, lignin), de nem szívódnak fel, csupán megkötik a felesleges salakanyagokat, a méreganyagokat, és így azok kiürülnek a szervezetünkből. Ezekből a vegyületekből nem állítunk elő energiát, vagyis nem szolgálnak számunkra kalóriával. Épp ellenkezőleg, magas vízmegkötő képességük révén telítik a bélrendszerünket, ezáltal csökken az éhségérzet, kevesebb mennyiségű ételt fogunk elfogyasztani, hatékony támaszunk fogyókúrás diéta idején.

Egészségtelen, ha túl sok bélgáz termelődik, ezért próbálok minél kevesebb zöldséget enni – tévhit

Ha mindössze emiatt nem fogyasztunk elegendő mennyiségű zöldséget, akkor többet ártunk az egészségünknek, mint használunk. A vastagbélben élő jótékony baktériumok egész hadserege áll az egészségünk védelmében, de számukra is szükség van táplálékra ahhoz, hogy megfelelően ellássák védőmechanizmusukat. Ezek a baktériumok a vízben oldható rostokat lebontják, és hasznosítják azért, hogy továbbra is képesek legyenek működni. Ennek a bontási folyamatnak a melléktermékeként gázok képződnek, amelyek távoznak a végbélen keresztül. Ez a folyamat általában az egészséges bélműködés jele – segítsük tehát ezeket a mikroorganizmusokat megfelelő mennyiségű rost fogyasztásával.

Sok rostot eszem, hiszen ez segít csökkenteni a magas koleszterinértékeket – tény

A rostok kiválóan kötik meg az emésztőrendszerünk által termelt koleszterintartalmú epesavakat, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik fel és kerül a véráramba. Magas rosttartalmú étrenddel segítjük a szervezetünket, és kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázata is. Ugyanez a helyzet a vércukorral is, gátolják a cukrok felszívódását a véráramba, ezért cukorbetegség esetén szintén tanácsos a sok rosttartalmú étel fogyasztása.

Az ajánlottnál is több rostot eszek azért, hogy még egészségesebb legyek – tévhit

Sajnos, mint mindig, a jóból is megárt a sok. A túlságosan nagy mennyiségű (több mint 60 gramm) rost fogyasztása – hasonlóan a túl kevéshez – sincs jótékony hatással a szervezetünkre. Emésztési problémákat okozhat, többek között haspuffadás, hasmenés jelentkezhet. A nagy mennyiségű széklettel fontos tápanyagok is távoznak az emésztőrendszerünkből, mint például a zsírban oldódó vitaminok, a kalcium, a vas, és más ásványi anyagok.

Egészséges emberek számára ajánlott mennyiség rostokból 25-35 gramm naponta, mellette tanácsos sok folyadékot is fogyasztani. Nemcsak a zöldségek és gyümölcsök, hanem a teljes kiőrlésű, magvas, rozsos, barna kenyerek, a búzakorpa, a zab, a köles, és a hüvelyesek is megfelelő forrásai a rostoknak. Igyekezzünk ezeket változatosan az étrendünkbe illeszteni, hiszen így megfelelő arányban viszünk be vízben oldódó és oldhatatlan rostokat egyaránt.

Tovább Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett?

Forrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember