Testsúlycsökkentés - Orvosilag megalapozatlan diéták

Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek testsúlycsökkentő módszereire, akkor elég összetett képet kapunk, elég sok változást éltünk meg.

Ezek az események két részre oszthatók: egyrészt az orvosi, dietetikusi ajánlásokra, másrészt pedig arra a számos - interneten, telekommunikációban megjelent - módszerre, sokszor csodamódszerekre, amelyek tudományosan nem bizonyíthatók, nem csak hatásuk, sokszor mellékhatásaik sem ismertek.

Most elsősorban a tudományos eredményekre tekintünk vissza, mégpedig döntően a diétás kezelésre fókuszálva, és arra, hogy 2014-ben hová is jutottunk.

Diéta, életmódváltoztatás, mozgás, gyógyszeres kezelés

Szakmai szempontból elfogadható, hogy a testsúlycsökkentésnek 4-5 komponense van, a diéta, az életmód megváltoztatása, a fizikai tréning, a gyógyszeres kezelés, szükség esetén a gyomorszűkítő műtét.

Eredményes testsúlycsökkentés elsősorban diétától várható, amely önmagában fogyaszt. Eközben erről voltak a legtöbb viták az utolsó évtizedekben. Ezen belül kevésbé volt vita abban, hogy a táplálékbevitelt, vagyis a kalóriabevitelt csökkenteni kell-e. Az, hogy ezen belül melyik tápanyagféleséget, a zsírt, a szénhidrátot, netán a fehérjét korlátozzuk, arról még napjainkig is tartó viták vannak.

A táplálékbevitel csökkentése

Általában egyetértés van abban, hogy kevesebb étkezéssel, az energiabevitel csökkentésével testsúlycsökkentés érhető el. Ez logikusnak is látszik, hiszen ha fele mennyiséget fogyasztunk, pl. ha a szokásos 2400– 2800 kcal helyett 1200–1500 kcal-t, akkor fogyni fogunk, legalább heti 0,5 kg-t. Ez a diéta azonban éhségérzettel jár, és nem mindegy, hogy mennyi rostot vagy fehérjét tartalmaz, amelyek csökkentik az étvágyat.

Jelenlegi véleményünk szerint nem elég csak a kalóriabevitelre, a diéta tápanyag-összetételére is szükséges figyelni.

Zsírszegény diéta

Három-négy évtizede az Egyesült Államokban indult el egy zsírfogyasztást csökkentő országos kampány. A cél a koleszterinszint csökkentése volt az állati eredetű zsírok bevitelének korlátozásával, hogy a szívinfarktus gyakoriságát is csökkentsék. Ezen a téren voltak is eredmények, ugyanakkor az emberek zsír helyett több szénhidrátot fogyasztottak, 1970 és 2000 között pl. 7 százalékkal többet a korábbinál, és az eredmény megdöbbentő volt: az amerikaiak között az elhízás aránya, amit a testtömegindexszel mértek (BMI=testsúly [kg]/a testmagasság négyzete [m2]), 14-ről 30 százalékra emelkedett. Hazai adatok még meglepőbb eredményt mutattak. Az elmúlt 15 évben az energiabevitel nem nőtt, hanem kb. 400 kalóriával csökkent, az emberek mégsem fogytak, sőt az elhízás másfélszerese a korábbinak. Igaz, hogy közben a fizikai aktivitás is csökkent.

A zsírszegény diétát a tudományos vizsgálatokban összehasonlították a szénhidrátszegény diétákkal, és kiderült, hogy a gyorsan felszívódó szénhidrátok bevitelének korlátozásával 3-4 kg-mal többet lehet fogyni fél év alatt.

Az Egyesült Államokban a Harvard Egyetem kutatói 116 ezer ápolónő étkezési szokását és testsúlyváltozását figyelték 20 éven keresztül. Az derült ki, hogy nem azok híztak a legtöbbet, akik a legtöbb zsírt, hanem akik a legtöbb finomított, gyorsan felszívódó, rostszegény szénhidrátot fogyasztották. Szénhidrátszegény diéta A diétában újdonságot hozott az amerikai kardiológus Atkins étrendje, amely a 80-as évektől világszerte elterjedt. A diéta lényege: drasztikus szénhidrátcsökkentéssel indul, majd továbbra is csak mérsékelt szénhidrátbevitel a diéta sikerének titka. Ez azon alapszik, hogy ha a szervezetbe sok gyorsan felszívódó szénhidrátot viszünk be, azok gyorsan emelik a vércukorszintet, a felszabaduló inzulin a cukrokat zsírokká, zsírszövetté alakítja át.

Tudományos vizsgálatokban összehasonlították az Atkins-féle diétát egyéb orvosi diétákkal, úgymint a mediterrán étrenddel, a ZONE diétával, az ORNISH diétával, valamint az amerikai táplálkozási piramis irányelveire épült LEARN diétával. A mediterrán étrend gabonatermékeket, zöldségeket, tengeri halakat, olívaolajat, illetve vörösbort is tartalmaz. A ZONE diéta ugyan szénhidrátszegényebb (40 százalék), de csak mérsékelten. Az ORNISH diéta egy lakto-ovo-vegetáriánus diétának felel meg, a hús- és a halfogyasztás tiltásával. A LEARN diétában a piramis szerint napi 6–11-szer ajánlanak fogyasztani kenyeret, rizst, tésztákat, 55 százalékos arányban szénhidrátot. Egy év után az Atkinsszel 4,7, a ZONE-val 1,6, a LEARN-nel 2,6, az ORNISH-sal 2,2 kg fogyást értek el. Atkins-diétával a fogyás a mediterrán étrendet is felülmúlta (2 év után 4,9, illetve 4,0 kg), míg a zsírszegényen diétázó csoport csak 2,9 kg-t fogyott.

1983 óta a Szent Imre Kórházban, majd az Anyagcsere Központunkban már 18 000 elhízottnál alkalmazunk hosszú távú fogyókúra előtt egy egyhetes, bevezető, 600–800 kalóriás diétát, miközben kivizsgáljuk és felkészítjük a pácienseket a hosszú távú, 1200–1500 kalóriát tartalmazó diétára. Saját vizsgálatot is végeztünk együtt a debreceni egyetemen a Paragh György professzor vezette munkacsoporttal, amelyben a betegek a szénhidrátszegény diétával 8,56, a zsírszegény diétával 6,06 kg-ot fogytak négy hónap alatt.

A fehérjebevitel növelése

Ha a szénhidrátbevitelt csökkentjük, akkor helyette valamelyik tápanyagféleséget kell növelnünk a diétában, mégpedig a legújabb ajánlások szerint a fehérjebevitelt a szokásos 15-ről 25 százalékra, lehetőleg főleg növényi fehérje formájában. A fehérjefogyasztásnak van a leginkább telítő hatása, fokozza az alapanyagcserét és a fogyás csak a zsírszövetekből történik. Vesebetegeknél a fehérjebevitellel óvatosnak kell lenni.

Táplálkozási piramisok

A zsírszegény és szénhidrátszegény diéták szorgalmazása körüli vita még napjainkban sem zárult le, mindenesetre mindinkább kialakulóban van az új trend, a kalóriaszegény–szénhidrátszegény–mérsékelten zsírszegény diéta. Jelentős változás van kialakulóban az Egyesült Államokban is, ez megmutatkozik a lakosság számára piramis formában ábrázolt táplálkozási ajánlásokban. Az USA Agrárminisztériumának (USDA) 1992-es táplálkozási piramisában még a legfőbb ajánlás a gabonafélék, rizs, tészták, burgonya napi 6–11-szeri fogyasztását szorgalmazta, nem csoda, ha közben az amerikaiak meghíztak. Orvosi, táplálkozástudományi oldalról 2003-ban, illetve 2008-ban a Harvard Egyetem tette közzé piramisát, ahol a piramis bázisán szereplő szabad fogyasztású ételek között a teljes kiőrlésű gabonatermékek megmaradtak, míg az édességek, rizs, burgonya, tészták a piramis csúcsára, tehát a korlátozandó ételek közé kerültek. A későbbi USDA-piramist is részben korrigálták, a teljes kiőrlésű gabonatermékek kifejezett ajánlásával. A gabonatermékek közül az USA-ban jelenleg 87 százalék származik még finomlisztből és csak 13 százalék teljes kiőrlésűből. A jelenlegi, 2014-ben érvényes amerikai irányelvek szerint ezt 50-50 százalékra kellene közelíteni. Ugyanakkor megtartották a kalóriabevitel csökkentésének elsődlegességét, és a zsírszegény diéta előtérbe helyezését megszüntették a szénhidrátszegény diétával szemben.

Az elhízott hipertóniások részére az USA-ban a DASH diétát vezették be, amely teljes kiőrlésű gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, húsféléket, halat, hüvelyeseket és maximum napi 6 gramm sót tartalmaz.

Ajánlások

Szakmai körökben szokásos, hogy a különböző orvosi, dietetikusi társaságok táplálkozási ajánlásokat tesznek közzé a lakosság számára. A Nemzetközi Elhízástudományi Társaság (IASO) legalább 25 százalék fehérjét és csak 35–45 százalék, lassú felszívódású (alacsony glikémiás indexű) szénhidrátot javasol.

Ugyanakkor az amerikai kardiológiai társaságok 2014-ben is még elsősorban a kalóriában és zsírban szegény diétákat javasolják. Ennek háttere főleg az, hogy az nem az elhízás, hanem a szívinfarktus fő rizikófaktorának tekinthető magas koleszterinszint kezelésére vonatkozik. Miután azonban a koleszterinszint diétával csak 5–10 százalékkal csökkenthető, valamint kiváló koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek vannak forgalomban, amelyek a koleszterin belső termelését jelentősebben csökkentik, ezért nem véletlen, hogy ettől a diétától az elhízásban is csak mérsékelt eredmény várható.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és az amerikai Dietetikus Társaság ma már egyenrangúnak tartja a szénhidrát-korlátozást a zsírkorlátozással, szorgalmazzák a teljes kiőrlésű gabonafélék és a rostokban gazdag zöldségek és gyümölcsök fogyasztását.

A magyar MOMOT ajánlás

Magyarországon 2007-ben alapítottuk meg az elhízásban illetékes Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságot (MOMOT). A 2012-ben megújított diétás irányelvben is előtérben áll a kalóriabevitel napi 1200– 1500 kalóriára való csökkentése, valamint a gyorsan felszívódó szénhidrátok (fehér kenyér, rizs, krumpli, tészta) bevitelének korlátozása. Ugyanakkor fokozottan ösztönzi a mozgásterápiát, amely az általános diétával szemben csak a zsírszövetből fogyaszt.

A nőknél 1200, a férfiaknál 1500 kalóriát tartalmazó étrend tápanyag-összetételére vonatkozóan 30 százalék zsír, 45 százalék szénhidrát, 25 százalék fehérje és napi 30 g rostbevitel szerepel az irányelvekben.

Nehézségek a diéta megtartásában

Sajnos a fogyókúrázók több mint a fele fél év után nem tudja tartani a diétát, pl. a szénhidrátok korlátozását sem. A magányosan diétázók 95 százaléka egy év alatt visszahízza az eredeti testsúlyát. Orvos, dietetikus vagy elhízásban jártas szakember, obezitológus segítségével ez az 5 százalékos eredmény 30 százalékra növelhető.

A szénhidrátbevitel korlátozása szintén nagyon nehéz. Ezen segíthetnek olyan próbálkozások, mint pl. a hazánkban is előállított szénhidrátszegény liszt, amely a búzaliszt 70 százalékával szemben csak 30 százalék szénhidrátot tartalmaz, szójafehérjével, rosttal kiegészítve. Ilyen lisztből készült ételeket a fogyókúra alatt is fogyaszthatnak, és tovább tudják tartani a diétát. A fentiek alapján vizsgálatokkal bizonyították, hogy a kalóriabevitel azonos csökkentése mellett a szénhidrátszegény diétákkal fél év alatt 3-4 kg-mal többet lehet fogyni, mint a zsírszegény diétával, ami sikerélményt jelenthet. Indításnak ezért ezt a típusú diétát javasoljuk, fél év után pedig – az elért 10–14 kg testsúlycsökkentés után – elsősorban a kalóriabevitel csökkentésére kell koncentrálni, ha tovább akarunk fogyni vagy megtartani az elért testsúlycsökkenést.

Fontos szempont, hogy kerüljük a gyümölcsleveket és az édes gyümölcsöket, mert a gyümölcscukor (fruktóz) is átalakulhat zsírsavakká.

Hasonlóan fontos, hogy este lényegesen kevesebbet együnk, mint a déli étkezés idején, mert éjszaka a zsírok oxidációja lelassul, fizikai aktivitás sincsen.

Orvosilag megalapozatlan diéták

Megemlítjük, hogy a legnagyobb nézettségnek örvendő telekommunikációs csatornákon, könyvek hasábjain diéták ezrei versenyeznek, legtöbbször egyedül üdvözítő diétának hirdetve magukat. Sokszor már a reklámszövegből is kiderül a szakszerűtlenség, főleg amikor zsírégetésre, méregtelenítésre hivatkoznak. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy ezekkel a diétákkal is lehet fogyni, hiszen ha valaki a korábbi napi 3-4000 kalóriával szemben jobban odafigyelve ennél kevesebbet eszik, az fogy. Ugyanakkor előbb-utóbb felléphet a jojó effektus, amikor átmenetileg akár drasztikusan is csökken a testsúly, de a szervezet 7-10 nap múlva lelassítja az alapanyagcseréjét, és azután hiába eszik a diétázó kevesebbet, abból több hasznosul.

Semmilyen tudományos vizsgálat nem bizonyította az osztott diéták speciális hatását, ezek csak a kalóriabevitel csökkentésével fogyaszthatnak.

Tudományosan megalapozatlanok pl. a Hay-féle diéta, a Fit for Life, a grapefruitdiéta, a vércsoport szerinti és a csillagjegy szerinti diéták, a káposztaleveskapszula- diéta, sőt veszélyesek is lehetnek, mint a Buckingham-féle teljes éhezés, hashajtókkal és gyümölcslevekkel és az F. X. Mayr-féle, beöntésekkel induló béltisztító program. Utóbbiak hasonlóak az elfogadhatatlan 0 diétákhoz. Nem érdemes utánanézni a mágikus fogyasztókrémeknek, tapaszoknak, öveknek, pizsamáknak és társaiknak, a léböjtöknek sem.

Az elhízás gyógyszeres kezelése

Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, az volt a jellemző, hogy doppingszerű és hatású gyógyszereket forgalmaztak, amelyeket aztán a központi idegrendszert izgató és a szív- és érrendszert károsító mellékhatásaik miatt előbb-utóbb kivontak.

Hazánkban 5 év óta nincs étvágycsökkentő gyógyszer forgalomban. Az Egyesült Államokban viszont már van egy hatásos, lorcaserin hatóanyagú szer, amely az agyban anélkül csökkenti az étvágyat, hogy központi idegrendszeri vagy szív- és érrendszeri mellékhatása lenne. Az Európai Unióban még befogadásra vár. Addig is az étvágyat bőséges rostfogyasztással csökkenthetjük (pl. rosttabletták, zabkorpa), valamint univerzálisan ajánlható napi egy maroknyi mandula, mogyoró, dió nassolása, melyből a hipertóniások ne a sózott formát fogyasszák, mert az emelheti a vérnyomást.

Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről. A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében. A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz. A Hypertonia kiadvány megrendelése

(Hypertonia - Dr. Pados Gyula, Dr. Simonyi Gábor, Prof. Dr. Bedros J. Róbert Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Anyagcsere Központ és Főigazgatóság)