A rákellenes táplálkozás alapszabályai

A daganatos megbetegedések okozta halálozásoknak a WHO szerint akár 30-50 százaléka megelőzhető lenne az ismert megelőzési stratégiák végrehajtásával. Ezen módszerek egy része a táplálkozással függ össze.

Számos daganat rizikófaktora a túlsúly

A túlsúly, illetve az elhízás bizonyítottan összefüggésbe hozható számos daganatfajta kialakulásával, ilyenek például a nyelőcső,- a mell,- az endometrium vagy a vastagbél daganata.

Az egészséges testsúly megőrzése tehát nem csak, és nem elsősorban esztétikai kérdés, hanem fontos eleme az egészség megőrzésének. Ennek érdekében a Rákkutató Intézet (WCRI) többek között javasolja a cukrozott üdítők, illetve a gyorsételek fogyasztásának kerülését, mivel ezek rengeteg üres kalóriát rejtenek.

Tartsunk kiegyensúlyozott, változatos étrendet

Az étrend alapja a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek legyenek. Erős bizonyíték van arra, hogy a teljes kiőrlésű gabonák, illetve a rostok fogyasztása csökkenti a bélrendszeri daganatok kockázatát és az elhízás kialakulását. A rostdús étrend fontos része a rákmegelőző életmódnak, naponta minimum 30 g rostot, illetve 400 g zöldséget/gyümölcsöt érdemes fogyasztanunk. Ezt úgy érhetjük el a legkönnyebben, ha legalább a 3 főétkezésünk tartalmaz valamilyen zöldség- vagy gyümölcsfélét.

A zöldségek közül kiemelendő a keresztesvirágúak csoportja, ide tartozik többek között a brokkoli, karfiol, kelbimbó, káposzta és a retek. Ezek glükózinolát tartalmuknak köszönhetően kaphatnak szerepet a daganatos megbetegedések megelőzésében, melyeket egyelőre állatkísérletekben sikerült igazolni.

Az étkezések gyakorisága és a daganatok kialakulása között nem ismert összefüggés, azonban a fent említett 400 g zöldséget, gyümölcsöt, az egyéb szükséges makrotápanyagokkal együtt igen nehéz 2-3 étkezéssel magunkhoz venni, így javasolt inkább 4-5 étkezést tartani.

Nincsenek csodaszerek

Az antioxidánsok és a daganatok kapcsolatáról sok szó esik manapság. Az étrendi antioxidánsok közül a legismertebbek

• a karotinoidok,
• a szelén,
• a Q10,
• flavonoidok,
• fitoösztrogének valamint
• az A-, C-, és E-vitamin.

A szabadgyökök normál körülmények között is jelen vannak a szervezetben, azonban egyes esetekben (pl. dohányzóknál vagy sugárzás következtében) felszaporodnak, és szerepet játszhatnak a daganatos megbetegedések kialakulásában.

A szabadgyökök semlegesítésére az állatkísérletekben sikeresen használták az antioxidánsokat, azonban az embereken végzett kutatások nagyon ellentmondásosak. Étrendkiegészítő formában nem sikerült egyelőre igazolni a hatásukat, sőt, egyes esetekben még daganatkeltő hatásról is érkeztek eredmények. Lehetséges, hogy a klinikai vizsgálatokból származó előnyök hiánya a vizsgált antioxidánsok tisztított formában való bevitele okozza, szemben azzal, amikor élelmiszerekben (zöldségekben, gyümölcsökben) fogyasztják őket, amelyek antioxidánsok, vitaminok és ásványi agyagok komplex keverékét tartalmazzák. Érdemes hangsúlyozni tehát itt is a minél színesebb, változatosabb, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrendet a jól marketingelt csodaszerek vásárlása helyett.

Kerülendő élelmiszerek

A vörös húsok, azaz az emlősállatok húsa, illetve a feldolgozott húsok, mint a szalonna, kolbász, sonka, szalámifélék fogyasztása is hozzájárul egyes daganatfajták, elsősorban a bélrendszeri tumorok kialakulásához. Ennek pontos okát egyelőre nem ismerjük, de nagy valószínűséggel az egyes természetesen jelen lévő, illetve hozzáadott anyagok okozzák, mint a nitritek és nitrátok. A kolorektális daganatok kockázata 18 %-kal nő, ha naponta 50 g feldolgozott húskészítményt fogyasztunk. A feldolgozott húskészítmények fogyasztását ráadásul a WHO Rákkutató intézete a legerősebb bizonyítékokkal rendelkező kategóriába sorolta, ahol ezen kívül például a dohányzás vagy sugárzás helyezkedik el.

Fontos megemlíteni, hogy a népszerű grillezésnek is lehetnek kockázatai. A hús túlsütésének eredményeképpen úgynevezett HCA vegyületek jönnek létre, melyekről állatkísérletekben kimutatták, hogy rákkeltőek lehetnek. Ezeknek a vegyületeknek jól látható jelei az elszenesedett, fekete részek, ezért ezeket semmiképp ne fogyasszuk el.

Az étrendi tényezőkön kívül számos egyéb életmódbeli módosítással tehetünk a daganatos megbetegedések ellen, ilyen például a dohányzás kerülése, a rendszeres testmozgás, a sugárzásnak és a légszennyezésnek való kitettség minimalizálása. Érdemes a felsorolt életmódbeli tényezőket apránként bevezetni az életünkbe, hiszen a daganatos megbetegedések megelőzése minden szempontból egyszerűbb feladat, mint a kialakult betegség gyógyítása.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Mázi-Fülöp Nóra, dietetikus