A fehérje diéta - Mit érdemes tudni róla?

A fogyókúra első állomása, hogy tájékozódunk a diétákról, és igyekszünk olyat választani, amely számunkra a legmegfelelőbb. Az elmúlt évek egyik legkeresettebb diétája a fehérje diéta, amely a többi között (például űrhajós diéta, almaecet diéta) a legmegalapozottabb elméleti háttérrel rendelkezik.

Az utóbbi időben vált széles körben népszerűvé és ismertté a normálistól magasabb fehérjemennyiséget és alacsonyabb szénhidrátmennyiséget tartalmazó étrend, pedig a sportolók, a testépítők és a fitneszkedvelők évtizedek óta ilyen összetételű menüsort követnek, hogy elérjék a kívánt céljukat. A tudomány is régóta végez kutatásokat a fehérje diétával kapcsolatban.

A fogyáshoz a csökkentett energiatartalmú étrend és a fokozott energiafelhasználás egyaránt feltétlenül szükséges, csak a kettő együtt képes tartós testtömegcsökkenést eredményezni. Ha elkezdjük ezt a diétát, ne a csodára számítsunk, és legkevésbé se az interneten fellelhető, többségében szakszerűtlenül összeállított fehérjediétás mintaétrendeket kövessük, amelyek rövid idő – 1-2 hét – alatt ígérnek több kilógrammnyi fogyást. Az lenne a legjobb, ha szakember támogatása és iránymutatása mellett végeznénk a fogyókúrát.

Milyen előnyei lehetnek a fehérje diétának?

A fehérjékben gazdag ételek segítik a fogyókúrát azáltal, hogy a fogyás nem az izomtömegből fog történni, hanem a zsírszövetből. Nagyobb és hosszabb ideig tartó teltségérzetet biztosítanak, kiváltképp, ha magas rosttartalmú zöldségeket is fogyasztunk köretként. Mivel hamarabb érezzük magunkat jóllakottnak, a diéta során elkerülhetjük a túlevést, ami a szénhidrátban gazdag ételekkel könnyebben bekövetkezne. A fogyás látványos lehet, mivel a csökkentett szénhidrátbevitel miatt a szervezet a zsírraktárakat kezdi el lebontani, és fizikai aktivitás esetén innen fedezi a fokozott energiaszükségletet.

A fehérje diéta összetétele, vagyis a tápanyagarányok eloszlása fehérje diéta esetén az alábbiak: 40 E% (energiaszázalék) szénhidrát, 30 E% fehérje és 30 E% zsír. A szénhidrátok alacsonyabb bevitele mellett fontos még, hogy mellőzzük az egyszerű szénhidrátok, mint például fehér liszt, cukor stb. fogyasztását. Emeljük meg étrendünkben a rostok mennyiségét, fogyasszunk zöldségeket, gabonaféléket. A zsírok közül előnyben kell részesíteni az extra szűz olívaolajat, lenmagolajat és a halolajat, mert ezek fontos esszenciális, telítetlen zsírsavakat is tartalmaznak.

Magas fehérjetartalmú élelmiszerek

A fehérje diéta egyik legfontosabb alapelemei a sovány húsfélék, mint például a csirkemell vagy pulykamell bőr nélkül, sovány sertéskaraj. A halak közül is választhatunk fehérjében gazdag fajtát, mint például a lazac, a tonhal vagy a lepényhal. A tojás kiváló fehérjeforrás, kiváltképpen a tojásfehérje, de a sárgáját is érdemes fogyasztani hasznos zsírsavösszetétele miatt.

Zöldségek közül a bab (például a fekete bab), a kukorica, a brokkoli, a karfiol, a paradicsom, a kelbimbó, a torma, az articsóka, a borsó, a csicseriborsó, a lencse és a spárga szolgálnak magasabb fehérjetartalommal, míg gabonafélék között előkelő helyen szerepel a zab (a bolti félkész zabkása gyakran tartalmaz cukrot, ezért ezek kevésbé ajánlottak) és a tönkölybúza. Gyümölcsök közül magas a fehérjetartalma az avokádónak, a guavának (sajnos hazánkban nem mindenhol kapható), az áfonyának. A szója szintén kiváló fehérjeforrás. A tejtermékekkel is változatossá tehető az étrend, mint például a sovány, cukormentes görög joghurttal, a túróval. Fehérjében gazdag magokkal (mint például mandula, tökmag, pisztácia, chiamag, quinoa) fedezhető a tízórai vagy az uzsonna, de a mennyiséggel nem ajánlott túllépni a kis maroknyi adagot, hiszen magas a zsírtartalmuk.

Milyen hátrányai lehetnek a fehérje diétának?

Nem tanácsos kizárólag növényi eredetű fehérjéket fogyasztani, hiszen emiatt az esszenciális aminosavak bevitele nem biztosított, biológiai értékük és hasznosulásuk rosszabb, mint az állati eredetű fehérjéké.

Az étrend tápanyagarányait érdemes betartani, mivel ha valamelyik fontos tápanyagot (akár a szénhidrátokat, akár a zsírokat) kihagyjuk az étrendünkből, a szervezetünk anyagcseréje felborul, és hosszú távon egészségkárosodásokat okozhat. A túlzott mértékben fogyasztott fehérje ronthatja a vesék működését az arra hajlamosakban, a különböző anyagcseretermékek kóros felhalmozódása pedig különböző ízületi megbetegedéseket, köszvényt vagy autoimmun betegségeket okozhat. A csontok állapotát pedig ronthatja, hiszen a fokozott fehérjebevitelnek kalciumürítő hatása van.

A nagymértékű szénhidrátcsökkentés sem javasolt, hiszen a sejtanyagcsere megfelelő működéséhez glükózra van szükség, amelyet szénhidrátok emésztéséből nyer szervezetünk. A csökkent szénhidrátbevitel alacsonyabb vércukorszintet okoz, melynek következménye lehet a fejfájás, csökkent fizikai és szellemi teljesítőképesség és a rossz közérzet.

Multivitamin készítmények szedése válhat szükségessé, hiszen a természetes formában kevesebb ásványi anyag és vitamin kerül a szervezetbe. A fehérje diétát nem ajánlott elkezdeni vesebetegeknek és terhes vagy szoptató nőknek. Ne dőljünk be a szigorú megszorításokat hangoztató diétáknak, mert bár lehet, hogy rövid idő alatt, néhány kilogrammtól megszabadulunk, de egészen biztos, hogy szervezetünk megsínyli a drasztikus tápanyagmegvonást, és hamarosan ugyanannyit vagy még többet fog mutatni a mérleg kijelzője.

Forrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember