A koleszterinszint és a zsírsavfogyasztás kapcsolata

Hogyan függ össze a magas koleszterinszint az egészségtelen, zsíros ételeket tartalmazó táplálkozással? Pontosan milyen zsírokat, milyen ételeket kerüljünk?

A koleszterin a köztudatban szinte csak rossz tulajdonságai miatt vált ismertté, de a teljességhez az is hozzátartozik, hogy nagyon fontos a szervezet számára, ugyanis például létfontosságú eleme a sejthártyának, számos hormon, vitaminok, epesavak építőköve. A magas koleszterinszint azonban káros a szervezet számára.

Miért káros a magas koleszterinszint?

A magas koleszterinszint és mellette egyéb tényezők hatására jön létre az érelmeszesedés, mely úgy alakul ki, hogy a vérben keringő koleszterin lerakódik az erek falában, májd erre még számos alkotóelem rátapad, plakkot létrehozva. Ezzel az ér keresztmetszete szűkül, mely az ér által ellátott szerv oxigén- és tápanyaghiányához vezet. Ha a plakk instabil, le is válhat és tovasodródhat, máshol okozva elzáródást. Különösen veszélyes lehet az elzáródás, ha a szívről vagy az agyról van szó, de akár a végtagok vagy a vese és más szervek erei is elzáródhatnak, és az érintett szerv károsodását okozzák.

Mi adja az összkoleszterinszintet?

A laborban mért totál – vagy összkoleszterin három összetevőt jelöl, maga a koleszterin, illetve külön lemérve az LDL-koleszterin (LDL-C) és HDL-koleszterin (HDL-C). A LDL és HDL tulajdonképpen úgynevezett lipoproteinek, melyek a koleszterin szállítását végzik. Az LDL (low density lipoprotein) alacsony denzitású lipoprotein (rossz koleszterin) a májból a sejtek irányába szállít. A HDL (high density lipoprotein) magas denzitású lipoprotein (jó koleszterin) a sejtekből a májba szállítja a koleszterint.

Mitől lehet magas az LDL-koleszterin-szint?

A koleszterint egyrészt a máj termeli, másrészt összetevői az elfogyasztott táplálékkal kerülnek a szervezetünkbe telített zsírsavak fogyasztásával. A koleszterinszint mérsékléséhez ezért alapvető fontosságú az étkezési szokások helyes kialakítása.

A telített zsírokat jobb kihagyni az étrendünkből. A telített zsírok közül a legismertebb az állati zsírok csoportja, de néhány növényi zsír, pl. kókuszolaj, mogyoróvaj, kakaóvaj, pálmaolaj is ide tartozik, ez utóbbiak főleg az édességekben vannak jelen.

A telített zsíroktól is ártalmasabbak a szervezetre, különösen a szív- és érrendszerre az úgynevezett transzzsírok, melyek olcsó növényi olajok hidrogénnel történő telítésével keletkeznek, ilyenkor a telítetlen olajból kifejezetten káros telített zsírt képeznek mesterséges úton. Az utóbbi időben egyre több tanulmány igazolta a transzzsírok káros hatásait, ezért javasolt odafigyelni arra, hogy a transzzsírokat tartalmazó élelmiszereket iktassuk ki étrendünkből. Mostantól az áruházakban is biztonságosan vásárolhat, ugyanis a 2015. február 18-tól érvényes transzzsírsavrendelet alapján tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelyben a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.

Bár minden magas mért koleszterinszint esetén át kell gondolni az étkezési szokásainkat (orvosnál a leggyakoribb válasz: „Én biztosan nem táplálkozok rosszul), valóban észlelünk olykor családi halmozást. A magas LDL-szint mögött esetenként öröklött tényezők állnak (ez akkor merül fel, ha megfelelő, zsírszegény étrend mellett is magas a szintje), ilyenkor a máj állít elő genetikusan meghatározva több LDL molekulát. Ilyen esetben megfelelő étrend mellett hamarabb szükség lehet gyógyszeres kezelésre.

Mit tehetünk?

Amennyiben telítetlen zsírsavakban gazdag egy élelmiszer, az gyakran fel is van tüntetve a csomagoláson. Érdemes tehát elolvasni!

A vörös húsokat (sertés, marha, bárány) kerüljük, helyette fehér húsokat fogyasszunk (szárnyas, hal).

Telítetlenzsírsav-tartalmú ételek (növényi olajok, pl.: olíva, szezám, szója, napraforgó, repce, lenmag) fogyasztása javasolt. Ugyan a tudomány fejlődésével a „trendek” vagy tanácsok sokszor változnak, érdemes főzéshez repceolajat használni. Hidegen pedig olívaolajat (vagyis az olívaolajat nem érdemes főzéshez, sütéshez alkalmazni). Egyes vizsgálatok szerint férfiaknak kevésbé hatásos a lenmagolaj alkalmazása.

Az összetett szénhidrátok (tészta, rizs, burgonya), magas rosttartalmú ételek is segítenek a koleszterinszint csökkentésében. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kontroll nélkül érdemes a szénhidrátokat fogyasztani, hisz az hízáshoz vezetne, és másodlagosan szintén emelik a kardiovaszkularis betegségek kockázatát.

Túlsúlyosak esetében minden esetben javasolt a diéta, akkor is, ha a koleszterin szintje nem sokkal magasabb a határértéknél.

Amennyiben orvosa koleszterinszint-csökkentő gyógyszer szedését rendeli el Önnek, szedje gyógyszereit előírás szerint, de emellett is fontos a diétás szabályok betartása!

És mi a helyzet a trigliceridekkel?

A triglicerid mint tápanyag, neutrális zsír, glicerinből és különböző zsírsavakból épül fel, a sejtek fő energiaforrása, tehát szintén teljes mértékben szükséges a szervezet élettani működéséhez. Ám minthogy a zsírsejtekben tárolódik, fokozott bevitele, vagy nem helyes étrend esetén nő a raktározott zsírsejtek mennyisége is. Fokozott bevitellel számolhatunk zsírban gazdag táplálkozás esetén, DE – és ezt kevesen tudják – fokozott szénhidrátbevitel mellett is! A magas trigliceridszint pedig szintén felelős érelmeszesedésért és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásáért.

Bővebben Hogyan csökkenthető étkezéssel a trigliceridszint?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus