Virágok az ételeinkben - Melyik ehető?
Nemcsak a kertünket, hanem a tányérunkat is díszíthetik szebbnél szebb virágok, amelyek a különleges megjelenés mellett izgalmas ízeket is nyújthatnak ételeinknek. Sokféle ehető virág létezik mind színében, mind méretében és formájában. Sokan nem is gondolják, hogy az elterjedt százszorszép vagy a sárgán virító gyermekláncfű virágai is alkalmasak fogyasztásra.
Mire és hogyan használhatjuk fel az ehető virágokat ételkészítés során?
A virágokkal ízesített ételek fogyasztása nem új keletű, divatos trend. Hagyománya évszázadokra nyúlik vissza, és sok országban a mai napig az étkezési kultúra része. Felhasználásuk sokrétű: salátákba, süteményekbe, fagylaltokba, tortákba, szendvicsekre, levesekbe, húsokhoz és köretekhez is adhatóak.
Értékes tápanyagok is rejlenek az ehető virágokban
Minél intenzívebb egy virág illata vagy színe, annál erőteljesebb és aromásabb az íze is. A virágok számos ásványi anyagot, antioxidánst és enzimet tartalmaznak, ezért fogyasztásukkal az egészségünkért is tehetünk.
Az ehető virágok nevelése, gondozása és felhasználása
Az ehető virágok nagy része egynyári növény, azaz életciklusuk egy vegetációs időszakig tart. Könnyen termeszthetőek kiskerti ágyásokban, kaspókban vagy magaságyásokban is. Fontos, hogy megfelelően gondoskodjunk fogyasztásra szánt virágainkról: napfényes helyre, termőföldbe vagy virágföldbe ültessük őket, védjük az állatoktól, és ne kezeljük növényvédő szerekkel (peszticidekkel) őket.
Figyelmesen válasszuk ki azokat a virágokat, amelyeket el szeretnénk fogyasztani, mert nem minden részük és nem minden fajta virág ehető, egyesek mérgezőek is lehetnek. Csak a szépen kinyílt, pompás virágokat szüreteljük le; a bimbós, még nem kinyílt, éretlen és az elvirágzott, hervadt vagy száraz virágokat kerüljük, mert ízük keserű, kellemetlen és fanyar. A felhasználás napján, vagy legfeljebb egy nappal korábban gyűjtsük be a virágokat, amelyeket az elkészítésig tisztítsunk meg és tároljunk hűtőben. A tisztítás és előkészítés során rázással, kézi szedegetéssel távolítsuk el a virágokon lévő rovarokat, virágport és vizes leöblítéssel az egyéb szennyeződéseket, csak magát a virágot használjuk fel, a szárat és leveleket ne.
Ha nincs lehetőségünk magunk termeszteni
Ne készítésünk olyan virágokból ételt, amelyeket forgalmas utak vagy szántóföldek mellől szedtünk, mert szennyeződhettek kipufogógázokkal vagy permetszerekkel. A kertészetekben és virágüzletekben árusított cserepes és vágott virágok különböző műtrágyás és vegyszeres kezelést kapnak, ezért ezeket se vásároljuk meg fogyasztási célra. Ha nincs lehetőségünk magunk termeszteni ehető virágokat, akkor néhány élelmiszerüzletben tudunk vásárolni olyanokat, amelyeket kifejezetten étkezési céllal termesztenek, tehát fogyasztásuk biztonságos.
Ezekről fontos tudnia, ha étkezési céllal szertne virágot felhasználni
Kizárólag közismert növényt kóstoljunk és használjunk, ne kísérletezzünk ismeretlen virágokkal és növényi részekkel, mert tartalmazhatnak egészségre káros vegyületeket, toxinokat.
Az ehető virágok nagyobb mennyiségben emésztési panaszokat is okozhatnak, ezért csak kisebb adagban érdemes tálalni.
Néhány ember érzékeny vagy allergiás lehet olyan virágokra, amelyek mások számára biztonságosan fogyaszthatóak, ezért egyszerre csak kis mennyiséget kóstoljanak, és figyeljék meg, hogyan reagál a szervezet.
Pollenallergia, szénanátha, asztma esetén a virágpor fokozhatja a tüneteket, ezért nekik nem ajánlott a virágokat tartalmazó ételek és italok fogyasztása.
Melyek a legismertebb ehető virágok?
A felsorolásban szereplő virágokat felhasználás előtt érdemes megkóstolni, és az íze alapján párosítani a különféle fogásokhoz. Az édesebb, virágosabb ízű virágok jól illenek a desszertekhez, süteményekhez, tortákhoz, limonádékhoz, míg az enyhébb ízű virágokat salátákhoz, húsokhoz, köretekhez, szendvicsekhez érdemes hozzáadni.
Kamilla: egyedi ízű és illatú virág, melyből gyógytea készíthető.
Bodza: a virágok édes ízűek, közismerten készíthető belőle szörp, szirup, de palacsintatésztában kirántva finom csemege. Nyersen nem fogyasztható.
Fehér akác: finom édes ízű nektárt tartalmazó virág, szörpöt, limonádét, teát készíthetünk belőle.
Gyermekláncfű (pitypang): a fiatal virágok kellemes, mézízűek, melyekkel például desszertek, torták díszíthetőek.
Ibolya: jellegzetes, finom ízű virágok, melyek fogyaszthatóak salátákban, süteményekben, fagylaltban vagy önmagában.
Rózsa: különleges, intenzív ízű virág, kandírozva, szirupként, italokban, desszertekben is kiválóan felhasználható.
Árvácska: fűhöz hasonló ízvilág, ezért salátákba, szendvicsekbe jobban illik, mint édes ételekbe.
Kerti sarkantyúka: fűszeres ízű látványos virág, salátákhoz, tésztaételekhez, húsokhoz illik.
Körömvirág: enyhén kesernyés ízű, gyógyteaként régóta ismert, de a saláták színes összetevője is lehet. Kis mennyiséget javasolt fogyasztani belőle.
Százszorszép: salátákba és sajt- és zöldségkrémekkel megkent szendvicsekhez is fogyasztható.
Levendula: jellegzetes aromájú virág, desszertekhez, limonádékhoz, fagylaltokhoz és húsos fogásokhoz is egyaránt illik.
Alma- és barackfa virágai: gyümölcsös, virágos ízűek, lekvár és szirup is készíthető belőlük.
Napraforgószirom: enyhe ízű, saláták színesíthetőek vele.
Búzavirág: kissé kesernyés, szirmai teák összetevője lehet.
Szegfű: édes aromájú ehető virág, desszertekhez, fagylaltokhoz, limonádékhoz adható.
Hibiszkusz: citrusízű virág, finom tea készíthető belőle.
Jázmin: intenzív édes illata van, készíthető belőle tea, limonádé, desszert, fagylalt.
Hársfa: édes ízű virág, mely alkalmas limonádé, szörp, tea ízesítésére.
Büdöske (bársonyvirág): az élénk szirmok az ételek színesítésére is alkalmasak, fogyasztható hideg és meleg ételekben egyaránt.
Nem ehető, mérgező virágok
Az alábbi növények virágai mérgezőek, gyomorfájást, hasmenést, hányást okozhatnak, ezért fogyasztásuk tilos: lila akác, gyöngyvirág, jácint, nárcisz, hortenzia, kikerics, vérpipacs, leander, írisz, gyűszűvirág, vasfű, azálea, boglárka, rododendron. A felsorolás nem teljes, ez csupán néhány példa a számos mérgező növény közül.
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember