Az adalékanyagok szabályozása

Az élelmiszer-adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket az élelmiszeripar az ételek minőségének javítása, az eltarthatóság növelése, az íz fokozása vagy a megjelenés optimalizálása érdekében alkalmaz. Élelmiszerekben való alkalmazásuk szigorú szabályozásokhoz kötött, amelyek felülvizsgálata folyamatos.

Az adalékanyagok szabályozásának jogi háttere

Az Európai Unióban az élelmiszer-adalékanyagok szabályozásának alapja a 1333/2008/EK rendelet, amely meghatározza az engedélyezési eljárásokat, a felhasználási feltételeket és a biztonsági előírásokat. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) rendszeresen értékeli az egyes adalékanyagok biztonságosságát, és javaslatokat tesz azok engedélyezésére vagy korlátozására. Ez a folyamat biztosítja, hogy a jelenleg engedélyezett adalékanyagok megfeleljenek a legújabb tudományos ismereteknek és biztonsági előírásoknak. Az engedélyezett adalékanyagokat egy pozitív lista tartalmazza, amelyben szerepelnek az E-számokkal jelölt anyagok.

Magyarországi szabályozás

Magyarországon az adalékanyagok szabályozása szorosan követi az Európai Unió előírásait. Hazánkban az Európia Uniós szabályozásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint az illetékes minisztériumok érvényesítik. A NÉBIH rendszeresen ellenőrzi az élelmiszer-adalékanyagok felhasználását, az élelmiszerek címkézését és a gyártási folyamatokat.

Milyen változások történtek az adalékanyagok szabályozásában a közelmúltban?

Az elmúlt években több változás is érintette az élelmiszer-adalékanyagok szabályozását:

• Szigorították a 2024/2597/EU rendelet alapján a szorbinsav (E 200), a kálium-szorbát (E 202) és propil-gallát (E 310) tisztaságára vonatkozó szabályokat. Változtattak bizonyos vegyületek élelmiszerekben megengedett határértékein, és újonnan bevezetik a cinkre vonatkozó határértékeket is. Az új előírások 2025. április 27-én fognak hatályba lépni.
• 2022-től az Európai Unióban (2022/63/EU rendelet) betiltották a titán-dioxid (E171) élelmiszerekben való felhasználását a genotoxicitás kockázata miatt.
• A 2023/915/EU rendeletben szigorították a maximális nehézfémtartalomra vonatkozó határértékeket: például a színezékek és tartósítószerek esetén csökkentették az ólom, a kadmium, a higany és az arzén megengedett szintjét.
• Tovább szigorították az élelmiszerekben a maximális transzzsírsavtartalmat az Európai Unióban: a 2019/649/EU rendelet 2021 áprilisától meghatározta, hogy az élelmiszerek zsírtartalmának legfeljebb 2%-a lehet transzzsírsav. Hazánkban a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet alapján már korábban, 2015-ben életbe lépett ez a 2%-os határérték.
• A címkézési előírásokban egyértelműbben kell feltüntetni az adalékanyagokat és az allergéneket.

Fogyasztói szempontok figyelembe vétele

A fogyasztók egyre tudatosabbak az élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatban. A „mentes” termékek iránti kereslet folyamatosan nő, és sok gyártó csökkenti az adalékanyagok számát a termékeiben. Ugyanakkor fontos megtartani az egyensúlyt az élelmiszer-biztonság és a fogyasztói elvárások között, mivel egyes adalékanyagok nélkül az élelmiszerek gyorsabban romlanak és vesztenek a minőségükből.

Bár az adalékanyagok szabályozottak, az élelmiszerek színének, állagának és ízének módosítása miatt a fogyasztók számára nem mindig egyértelmű, milyen összetevőket tartalmaznak. Az élelmiszeriparban sok adalékanyagot a fogyasztók érdekében alkalmaznak, érdemes tudatosan vásárolni, hogy elkerüljük a megtévesztést.

Az élelmiszer-adalékanyagok használatának szabályozása folyamatosan fejlődik, hogy biztosítsa a fogyasztók védelmét. A jövőben a szabályozás további szigorítása és a természetes alternatívák előtérbe helyezése várható, amely új kihívásokat és lehetőségeket is teremt az élelmiszeripar számára.

Tovább Tények és tévhitek az adalékanyagokról

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember