Az SLO szindrómában szenvedő kislány utolsó esélye

A kétéves Hanna SLO-szindrómában szenved, ami egy ritka genetikai betegség. A koleszterin-anyagcserében keletkezett zavar miatt a gyermek nem képes enni, hasi szondán keresztül kell táplálni és fejlődése is elmarad a kortársaihoz képest. Magyarországon jelenleg nem képesek megfelelően kezelni a betegséget, külföldi terápiára lenne szükség, de a családnak nincs pénze kiutazni.

Hanna SLO szindróma tüneteivel született és hasi szondán át kell táplálni. Ezt a hasi szondát most Magyarországon nem lehet beszerezni, és ha a kislányban lévő elromlik, akkor onnantól kezdve táplálhatatlanná válik.

"Május 19-e óta várunk hasi szondára, ezt a hasi szondát 3 havonta cserélni kell. Amerikában leálltak a szondának a gyártásával, és most nem tudjuk Hannánál jelenleg kicserélni a szondát. Születése óta táplálási problémái vannak, eddig vagy orrszondán keresztül tápláltuk vagy a későbbiek folyamán hasi szondával" - meséli az édesanya.

A megoldást egy németországi centrum kínálná, ahol Hanna komplex terápiában vehetne részt és ahol segítenének neki leszokni a szondáról. Magyarországon erre most nincsen lehetőség.

Mi az az SLO szindróma?

Az SLO szindrómás gyermekek szervezete nem képes koleszterint termelni, ami egy létfontosságú anyag, és 80%-ban a szervezet állítja elő, 20%-ban pedig táplálékainkból jutunk hozzá. Koleszterinre szükség van a sejtmembrán és az idegsejtek hüvelyének kialakulásához, valamint bizonyos hormonok és vitaminok felépítésében is részt vesz. Ezen kívül nélkülözhetetlen az emésztést segítő epesavak termelődéséhez is.

Mivel a szervek a 4. és 12. hét között fejlődnek ki, és ehhez megfelelő mennyiségű koleszterinre van szükség, néhány SLO szindrómában szenvedő gyermeknek bizonyos szervei hiányosan fejlődnek ki. A betegség nem gyógyítható, és Magyarországon az SLO szindrómár csak pár éve tudják dignosztizálni.

Majdnem minden SLO szindrómás gyermek agya fejletlen születésekor, és lassabban fejlődnek, mint az egészséges gyerekek. Később a szellemi képességek korlátozódása is megmutatkozhat, ami különböző mértékben fejeződik ki. Noha nem minden SLO szindrómában szenvedő gyermek tanul meg futni és beszélni, sokan igazán jól megértik és használják a nyelvet, és gyakorlati képességeik is szépen fejlődnek. A felnőttkori önálló, független életvitel azonban valószínűtlen.

Olvasson bővebben az SLO szindrómáról a WEBBetegen

Örökölhető az SLO szindróma?

Az SLO szindróma autoszomális recesszív öröklődésű, ez azt jelenti, hogy két hordozó szülő esetén 25% az esély beteg gyermek születésére. Ha egy gyermek csak egyik szülőjétől kapja meg a betegség génjét, akkor az SLO szindróma nem tud kifejlődni, mivel a másik szülőtől kapott domináns, egészséges gén elnyomja a recesszív, betegség kifejeződéséért felelős gént.

Hanna születése után fél évvel dignosztizálták nála a betegséget. A szülők elmondása szerint a kislány nem tudott szopizni, próbálkoztak szájon át etetni, de képtelenség volt, így a háromóránkénti etetést orrszondán keresztül oldották meg.

Mik lehetnek az SLO szindróma tünetei?

Az SLO szindrómának a tüneteit 3 fő csoportra lehet osztani. Az első a fej és az arc régiót érintő eltérés, a betegek kisfejűséggel születnek valamint nagyon jellegzetes az arc diszmorfiájuk. A második csoport a végtag rendellenességek csoportja, amikor a második és a harmadik lábujj összenő, illetve a többujjúság. Harmadik nagy csoport pedig a nemi szerveknek a fejlődési rendellenessége. Emellett jellemző tünet például a táplálási nehézség és a fejlődési renyheség.

Szűrhető-e a betegség?

Ha ismertek a hibás gének, a terhesség 9-11. hetében lehetőség van biopsziát venni a kismama hasfalán keresztül a korionboholyból és az ebből nyert DNS-ből meg lehet határozni ezt a mutációt. Ilyen szűrést a Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrumában végeznek.

Ha nincs a családban SLO-s beteg, de felmerül a gyanu erre vonatkozóan, akkor külföldön végeznek a terhesség 16-18. hetén vett magzatvízből 7DHC meghatározást.