Xeroderma pigmentosum: Mit kell tudni a betegségről?
megjelent:
A xeroderma pignetosum, azaz az úgynevezett holdfény betegség egy ritka, autoszomális recesszív öröklődésű genetikai betegség, mely a bőr ultraviola (UV) sugarakkal szembeni túlérzékenységét jelenti.
A xeroderma pigmentosum nagyon ritka betegség, 1 millió emberből egyet érint. Néhány országban a betegség gyakrabban fordul elő, így például Észak-Afrikában és Japánban, ahol 40.000 emberből egy beteg.
Az érintetteknek kerülniük kell a napfényt, a Hold fénye azonban semmilyen problémát nem okoz, így csak éjszaka tartózkodhatnak a szabadban. Emiatt gyakran nevezik a betegeket holdfény gyerekeknek.
| A génterápia lehetőségei |
| A genetikai betegségek kezelése csak tüneti terápiára szorítkozik, nincs lehetőség magának a kiváltó tényezőnek a kiiktatására. A genetikai betegségek jövőbeni gyógyítására ugyanakkor ígéretes kutatások vannak folyamatban, melyek a génterápia, génsebészet eszköztárát vonultatják fel. A génterápia lehetőségei |
A gyermek csak abban az esetben lehet beteg, ha mindkét szülőjétől örökli a betegség kialakulásáért felelős gént. A xeroderma pigmentosum jellegzetessége a DNS javító enzimek hiánya, aminek következtében a károsodott gének nem kerülnek javításra. A DNS javító rendszer egészséges emberekben a napfény UV-sugarai által a DNS-ben bekövetkező károsodásokat képes kiküszöbölni. Az UV-sugarak UV-A, -B és –C sugarakra bonthatók. Az UV-C sugarakat az ózonréteg kiszűri. A földfelszínre lejutó UV-B sugarak hatására azonban a bőr sejtjeiben úgynevezett timidin-dimerek keletkeznek. A timidin a DNS egyik építőköve. A timidin-dimerek úgy keletkeznek, hogy két szomszédos timidin-építőelem kötést alakít ki egymással. Ha az ilyen timidin-dimerek megmaradnak a DNS-ben, a sejt vagy elhal, vagy rákos sejt alakul ki.
Normál esetben az enzimekből álló javító rendszer a veszélyes timidin-dimereket felismeri és eltávolítja a DNS-ből.
A betegek szervezetében túl kevés ilyen enzim (DNS-endonukleáz) termelődik.
Melyek a xeroderma pigmentosum tünetei?
A betegek bőre rendkívül könnyen leég, nagyon rövid idővel azután, hogy a napra mennek. A bőrszín egyenetlen lesz, sötét, barnás-piros vagy szeplőszerű foltok jelennek meg rajta, száraz és ráncos, idő előtt öregszik. A betegek bőre rendkívül érzékeny, hajlamos a hegesedésre, kis, kitágult vérerek megjelenése is jellemző a bőrön (teleangiektázia). A nyálkahártyák is könnyen károsodnak. Már gyermekkorban kialakulhatnak különböző rosszindulatú bőrdaganatok (pl. basalioma, epiteliális karcinóma, melanoma malignum). De más szervek daganatai is gyakoriak, különösen a szemet érintő daganatok fordulnak gyakran elő. A fényérzékenység lehet az első tünet, amely még a bőrelváltozások megjelenése előtt jelentkezhet. Gyakori a szaruhártya-gyulladás (keratitis). A szemben jó- és rosszindulatú tumorok is kialakulhatnak.
A betegek 20 százalékának neurológiai panaszai is lehetnek a génhibától függően, például mozgászavar, érzészavar és hallásvesztés, és intelligenciaszintjük alacsonyabb lehet az átlagosnál.
| Veszélyes napsugarak |
| Vannak emberek, akik egyáltalán nem tartózkodhatnak a napon. A fényallergiában szenvedők arra kényszerülnek, hogy életüket árnyékban, a napsugaraktól elzárva töltsék. Számukra éjszaka kezdődik az élet. Veszélyes napsugarak |
Hogyan diagnosztizálható a betegség?
Az orvos a tünetek alapján diagnosztizálja a betegséget. Vérvételre és a bőr vizsgálatára is szükség lehet. Genetikai vizsgálattal megállapítható, hogy a beteg a xeroderma pigmentosum mely formájában szenved. A xeroderma pigmentosum betegségnek nyolc formája ismert, amelyek hátterében génhibák állnak. Ennek függvényében a tünetek is változóak.
Ha egy családban már többször is előfordult a xeroderma pigmentosum nevű betegség, akkor lehetőség van születés előtt, tehát még a terhesség során megvizsgálni, hogy a magzat beteg-e. Ehhez a magzatvízből vett mintára van szükség (amniocentézis).
A xeroderma pigmentosum ma még nem gyógyítható. A gyerekeknek feltétlenül kerülniük kell a napfényt. Ha a napfény nem kerülhető el teljes mértékben, akkor minden esetben nagyon alapos óvintézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a beteg bőrét megóvják a Nap káros sugaraitól. Fontos a megfelelő ruházat és az UV-szűrő szemüveg viselése, és a bőr védelme nagyon magas faktorszámú fényvédő krémmel. A gyerekek napközben is csak olyan térben tartózkodhatnak, aminek ablakait UV-szűrő fóliával fedték le. Napjainkban is folynak kutatások a betegég genetikai és génterápiás kezelési lehetőségeivel kapcsolatban. Emellett fontosak a rendszeres, daganatok korai felismerést segítő bőrgyógyászati vizsgálatok, hogy a tumorok idejében felismerhetők és kezelhetők legyenek. A holdfény gyermekek közül a bőrrák miatt néhányan a 20. életévük előtt meghalnak, a betegek 70 százaléka megéri a 40 éves kort, vannak, azonban olyan betegek is, akik ennél sokkal tovább élnek. A betegség lefolyása és a várható élettartam függ a génhibától. A betegnek jobbak a lehetőségei, ha idejekorán diagnosztizálják a betegséget, és a napfényt következetesen kerüli, illetve amikor ez ne lehetséges, következetesen védekezik a káros napsugarak ellen, illetve rendszeresen valamint tünetek, panasz esetén részt vesz rákszűrő vizsgálaton. Mindezek betartása mellett nő a várható élettartam. Mivel a páciensek gyerekek, illetve felnőttként is gondoskodást igényelnek, a szülők, hozzátartozók, gondozók feladata, hogy gondoskodjanak gyermekük védelméről és rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételéről, és megtanítsák gyermekeiknek, hogy hogyan óvhatják épségüket.
A xeroderma pigmentosum betegség nem előzhető meg. Azok a párok, akik gyermeket szeretnének és hordozzák a hibás gént, vagy családjukban előfordult már megbetegedés, kérjenek tanácsot nőgyógyásztól!
(WEBBeteg – B. M.; Forrás: onmeda.de; Lektorálta: Dr. Orsikóczki Orsolya)
