Crouzon-szindróma

A Crouzon-szindróma ritka genetikai betegség, melynek ismertetőjegyei sokszor már az újszülöttön is szemmel láthatóak, egyes esetekben csak később, kisgyermekkorban merül fel a betegség gyanúja.

A Crouzon-szindrómás betegek koponyája és arca rendellenes küllemű az egyes koponyacsontok korai összecsontosodása miatt. Az elváltozások súlyossága egyénenként eltérő. A betegek szemei kidülledhetnek a túl kicsi szemgödrök miatt, gyakran távol állnak egymástól, vagy a két szemgolyó tengelye nagy szöget zár be. A Crouzon-szindrómások álla gyakran fejletlen, kicsi, előreugró.

Tünetek

A koponyacsontok közti ízületek túl korai elcsontosodása miatt tehát a koponya deformálttá válik. Ha például a homlokcsont és a mellette lévő falcsont csontosodik össze túl korán, a gyermek koponyája rendellenesen kicsi és széles lesz, más koponyacsontok közti ízületek korai záródása esetén a koponya toronyhoz (hosszú, keskeny), vagy háromszöghöz válik hasonlatossá.

A kidülledő szemek nagyobb fertőzésveszélynek vannak kitéve, ezeknél a betegeknél gyakran fordul elő kötőhártya-gyulladás. Ritkábban előfordulhat még kancsalság, szemtekerezgés, szürke hályog. A látóideg sorvadása miatt a betegek kis hányada (kb. 7 %) megvakulhat, a többség látása azonban csak közepes mértékben romlik, vagy teljesen megkímélt.

Az arc deformitásaihoz tartozik még az előreugró homlok, a papagájcsőrhöz hasonlító orr, a kicsi felső ajak, a fejletlen áll stb. Az állkapocs elváltozásai érthető módon fogászati problémákkal járnak együtt.

A Crouzon-szindrómában az eddigiekben említetteken kívül idegrendszeri elváltozások is jelen lehetnek. A betegeknél gyakran előfordulnak görcsrohamok, fejfájás, ritkábban vízfejűség, szellemi visszamaradottság.

Néhány esetben az orrmelléküregek (arcüreg, homloküreg stb.), sőt az orrgarat is elzáródhat, ezáltal nehezítetté válhat a belégzés.

A betegség oka

A Crouzon-szindrómás betegekben kimutatható egy bizonyos gén (FGFR2) mutációja, mely mutáció (autoszomális dominánsan) öröklődhet, vagy keletkezhet - egészséges szülők gyermeke esetében- újonnan is. A gén olyan fehérjét kódol, amely fontos szerepet tölt be a csontok növekedésének szabályozásában. Mutációját egyéb, hasonló rendellenességekkel járó betegségekben is megfigyelték.

Diagnózis

A diagnózis felállítását a fizikális vizsgálat mellett képalkotó eljárások (röntgen, CT, MRI) segítik.

Kezelés

A kezelés személyre szabott és különféle szakterületeken dolgozó specialisták (gyermekgyógyász, fül-orr-gégész, sebész, ideggyógyász stb.) együttes munkáját igényli. A betegséget teljesen meggyógyítani nem lehet, a terápia az egyes tünetek súlyosságának mérséklését célozza.

Kapcsolódó Egészséges lesz a gyermekem? A genetikai tanácsadás segít

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Ács Júlia, Dr. Árki Ildikó