Kóros D-vitamin-hiány: az angolkór

A szervezet számára nélkülözhetetlen D-vitamin felelős a csontok szilárdságáért. Ha ez nincs vagy nagyon alacsony a szintje, akkor különböző csontdeformitások alakulhatnak ki már csecsemőkorban.

Az angolkór vagy más néven rachitis fokozottabb előfordulását a XX. század elején észlelték, elsősorban Anglia területén.

Azt vették észre, hogy a gyermekek jelentős részénél a csecsemőkor előrehaladásával különböző csontdeformitások alakultak ki: görbe lábak, karok, puha koponyacsont stb. Később rájöttek arra, hogy ennek az egyik oka az, hogy a gyerekek nem kaptak megfelelő mennyiségű napfényt.

Mi is az angolkór?

Az angolkór kialakulásának leggyakoribb oka a növekvő szervezet elégtelen D-vitamin-ellátottsága. Ez adódhat abból, hogy nem eszik olyan táplálékot a gyermek, mely a szervezete számára biztosítaná a megfelelő mennyiségű D-vitamin-szükségletet. A kórkép oka lehet felszívódási betegség, amikor a D-vitamin nem tud megfelelően felszívódni a bélrendszerből.

Máj- és vesebetegségek is okozhatják az angolkórt, mivel a D-vitamin aktív formává alakításában ez a két szerv fontos szerepet játszik. Ezen kívül léteznek olyan örökletes betegségek illetve egyes epilepszia ellenes gyógyszerek, melyek a D-vitamin hasznosulásának zavarát okozzák.

A napoztatás hiánya miatt kialakuló rachitis magyarázata az, hogy a D-vitamin azon túl, hogy táplálékkal bevihető a szervezetbe, normális esetben a napsugárzás UV-B sugarainak a hatására a bőrünkben is képződik egy ott meglévő természetes anyagból.

Mi történik D-vitamin hiánya esetén?

Ha a növekedés időszakában D-vitamin-hiány lép fel, akkor a szervezet számára nem lesz elegendő mennyiségű ásványi anyag: kalcium, foszfor. A csontok fejlődnek, növekednek, de mivel a szilárdságukért felelős kalcium, foszfor nem tud beépülni a csontokba, így azok puhák lesznek. A normál terhelés hatására elgörbülnek, eltörnek, illetve a puha részek kidudorodnak.

Az angolkór jellegzetes tünetei

Az angolkóros kisbaba koponyája a tarkó két oldalán pingponglabda szerűen benyomható. A koponya kocka alakú, hátul lapos. A csecsemő kutacsa tátongó, sokszor még 2 éves korban is nyitva van (normális esetben 1-1,5 éves korra záródik). A gyermek fokozottan izzadékony, különösen a tarkótájon, ezért itt a gyermek a tarkóját dörzsöli, haja ezen a részen kihullik, azaz tarkótáji kopaszság alakul ki. A bordaporcok kidudorodnak, és az egymás alatt elhelyezkedő dudorok gyöngyfüzérszerű alakot öltenek - szokták ezt rachitises olvasónak is nevezni.

A csuklók, bokák mentén is kidudorodások láthatóak. A karok, lábak görbék, "O" vagy "X" alakúak, sokszor egyszerű terhelés hatására eltörnek. A szegycsont kidülled, úgynevezett tyúkmellkas alakul ki, melyhez sokszor gerincferdülés társul. Ezek a gyerekek későn állnak fel, későn kezdenek el járni.

A fogfejlődés is késik, illetve a kialakuló fogak töredezettek, szuvasak. Nemcsak a csontok, de az ízületi szalagok is lazák, az izomzat is petyhüdtebb. A gyerekeknek nagy pókhasuk van a gyenge has- és bélizomzat miatt. A bordákat a nagy hastól éles barázda választja el. A kalcium hiány időnként olyan nagyfokú lehet, hogy az életet veszélyeztető gégegörcs, epilepszia alakulhat ki, illetve a kéz és láb görcsös tartása is megfigyelhető.

Diagnosztizálása

A diagnózis felállításában az előzményekből megállapított elégtelen D-vitamin-bevitelen kívül az orvosi vizsgálat nyújt segítséget. A laboratóriumi vizsgálatok során a szérum kalcium, foszfor szintjét, enzimeket és egyéb paramétereket néznek, illetve röntgen vizsgálatokra kerül sor, mely a normál csontosodás hiányát mutathatja.

Kezelése

A kezelésben nagyon fontos a D-vitamin folyamatos, naponkénti adása az előírt adagban. Időnkét többszöri nagy dózisú D-vitamint adnak nagyobb időközökkel, de ezt csak végszükség esetében alkalmazzák. Röntgenfelvételen már 1-2 hetes kezelés után is látszanak a javulás jelei. A teljes javulás sokszor hónapokat vesz igénybe, sajnos néha a folyamat annyira előrehaladott, hogy a súlyos csonteltérések megmaradnak. Természetesen, ha a betegség hátterében egyéb ok áll, például felszívódási zavar, akkor az is kezelendő.

Mit lehet tenni az angolkór megelőzése érdekében?

Megelőzésként ma már hazánkban minden 2. hetet betöltött kicsinek D-vitamin-tartalmú cseppet írunk fel, melyet naponta kell adni 1 éves kora végéig, mivel az anyatej D-vitamin-tartalma alacsony. Az őszi-téli-tavaszi időszakban a gyermek 3 éves koráig szintén javasolt ennek adása. Koraszülött, kissúlyú csecsemőknek a gyorsult fejlődés miatt nagyobb D-vitamin-szükségletük van, így ők nagyobb adagban kapják.

A csecsemőtápszerek legtöbbje ma már tartalmaz D-vitamint, ennek fogyasztása esetén a háziorvossal meg kell beszélni a D-vitamin adagolását, mivel annak túladagolása gondot okozhat. A serdülőkor is egy veszélyeztető faktor a rachitis kialakulására a gyorsult növekedés miatt, így a helyes táplálkozásra esetleges vitaminok adására fokozottan oda kell figyelni. Kóros D-vitamin-hiány esetén már van lehetőség nagy dózisú vitaminpótlásra is.

Táplálékok közül a hal májának olaja (csukamájolaj) és a D-vitaminnal dúsított tejek és a margarinok tartalmazzák a legtöbb D-vitamint. Ezen felül persze ne felejtkezzünk el a napfény mértékkel alkalmazott jótékony hatásáról sem!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász