Milyen egészségügyi problémákhoz vezethet a mozgáshiány?
Függetlenül attól, hogy kinek milyen a testsúlya, a mozgáshiány mindenkinek árt! A mozgásszegény életmód következtében kialakuló problémák közül a legismertebb - de közel sem az egyetlen - a túlsúly és az elhízás, melyek kialakulásában az egészségtelen táplálkozás mellett jelentős szerepet játszik a mozgáshiány is.
A túlsúly szövődményei közé pedig olyan egészségügyi problémák tartoznak, mint például szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség (diabetes mellitus), ízületi problémák, porckopás (artrózis) vagy köszvény.
A mozgáshiány nem feltétlenül vezet túlsúlyossághoz, de a normál testsúly megtartása mellett is jelentkezhetnek következményei, pl.: a megfelelő erőnlét hiánya, fáradékonyság, alvászavarok, mozgásszervi betegségek, gyenge immunrendszer.
Betegségek, melyek kockázatát a mozgáshiány növeli
Szív- és érrendszeri betegségek
A mozgásszegény életmód jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját. Rendszeres, mérsékelt intenzitású edzéssel és egészséges életmóddal csökkenthető a kockázat.
Anyagcsere-problémák
Metabolikus szindróma: Az esetek többségében a mozgáshiány következménye. A metabolikus szindróma a csökkent glükóztolerancia, a zsíranyagcsere-zavar, a magas vérnyomás (hipertónia) és az elhízás (főleg a hasi elhízás) kombinációja. Jelentősen növeli az érelmeszesedés (arteriosclerosis), a szívinfarktus, a stroke és a keringési zavarok kockázatát. A megelőzésben fontos szerepe van a rendszeres, kitartó edzésnek, mely a már kialakult betegség esetén a terápiának fontos részét képezi.
2-es típusú cukorbetegség: A mozgáshiány (sok esetben túlsúllyal kombinálva) 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. 2-es típusú cukorbetegségben a táplálkozással szervezetbe kerülő cukor nem bomlik le a sejtekben, hanem a vérben marad, így emelkedett vércukorszintet okoz. Ennek az az oka, hogy a célszervek - elsősorban az izomzat - már nem reagálnak az inzulin hormonra. A rendszeresen végzett kitartó edzés a sejtek felszínén lévő inzulinreceptorok érzékenységét fokozza, ezekhez kapcsolódik az inzulin, és így válik lehetővé a cukor sejtekbe való bejutása.
Mozgásszervi problémák
Ízületi porckopás (artrózis): Az izmok feladata többek között az ízületek stabilizálása. A mozgáshiány következtében legyengült izomzat miatt az ízületek idővel egyre súlyosabb mértékben károsodnak, hosszú távon kopni kezdenek az ízületi porcok. Fokozódik a sérülésveszély, nő a ficamok kockázata. Az esetleges túlsúly tovább súlyosbítja a porckopás mértékét.
A csigolyák közötti porckorongok károsodása: A meggyengült izomzat miatt a testtartás hibás lesz. Idővel nagy valószínűséggel alakul ki hátfájás.
Csontritkulás (osteoporosis): A mozgáshiány miatt fokozott a csontritkulás kockázata, elsősorban azoknál, akik gyermekkorban hanyagolták a fizikai aktivitást. A csontritkulás együtt jár a csonttörések veszélyével is.
Sérülések fokozott kockázata: A hanyatló erőnlét következménye a mozgékonyság csökkenése, a lelassulás és a romló koordináció. A motorikus képességek gyengülésével a sérülések kockázata fokozódik.
Stresszbetegségek
Hosszú távon a kezeletlen stressz betegségek kialakulásához vezet. A mozgáshiány is közrejátszik abban, hogy ezek a betegségek kialakulhatnak. A sport ugyanis segít megszabadulni a stressz következtében felszabaduló stresszhormonoktól, a stresszoldás egyik eszköze lehet.
Gyenge immunrendszer
Mind a mozgáshiány, mind a túlzásba vitt edzés gyengíti az immunrendszert. Akiknél az inaktivitás mellett egyéb kockázati tényezők is fennállnak (elhízottak, dohányoznak, magas a vérzsír- és koleszterinszintjük), azoknak még inkább elővigyázatosnak kell lenniük, ha sportolni kezdenek. Rájuk nézve a sport és bizonyos, nagyobb fizikai terheléssel járó hétköznapi tevékenységek is veszélyt jelenthetnek. A hirtelen elkezdett testedzés ugyanis hatalmas terhelést jelent a szívre, az ízületekre és az izmokra. Ezért mielőtt sportolni kezd, kérje ki kezelőorvosa tanácsát. A maga saját tempójában, lassan, fokozatosan iktassa be életébe a rendszeres sportot.
Forrás: WEBBeteg