A gyógyszerreklámozás törvényi feltételei

A gyógyszergyártás iparszerűvé válását és a kereskedelem gyakorlatát tekintve, megfelelő szakismerettel nem rendelkező személyek vásárolják a gyógyszereket, éppen ezért elengedhetetlen követelmény, hogy a gyógyszerek forgalmazásában szigorúbb szabályok érvényesüljenek.

A gyógyszerek reklámozásától meg kell különböztetni a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetését, ami a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök szakmai célú ajánlása, valamint bármilyen olyan tájékoztatás, amely kizárólag a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól.

Vényköteles gyógyszerek fogyasztói reklámja tehát tilos, kizárólag a fent említett körnek nyújtható tájékoztatás. Szintén tiltja a törvény a hatóanyag reklámozását is, amennyiben az adott hatóanyag csak egyetlen forgalomban lévő gyógyszerben található meg.

Vény nélkül kapható gyógyszerek reklámja

A gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, illetve a támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása megengedett, ám csak bizonyos feltételekkel.

Megengedett a reklám akkor, ha a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszköz rendeltetésszerű használatára ösztönöz, vagy ha a gyógyszert az engedélyezett alkalmazási előírás, vagy a használati útmutató alapján mutatja be, illetve tartalmazza a rendeltetésszerű alkalmazáshoz szükséges, külön jogszabályban rögzített tájékoztatást, figyelmeztető szöveget.

Megengedett a reklám, amennyiben egyértelmű felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató, illetve gyógyászati segédeszköz esetén a használati útmutató megismerésére.

Milyen megkötések vannak a reklámokban?

A gyógyszer reklámok nem tartalmazhatnak olyan utalást vagy kifejezést, amelyek az orvosi vizsgálat, kezelés vagy műtéti beavatkozás szükségtelenségét vagy mellőzhetőségét állítja, vagy az is elég, ha annak csak képzetét kelti. Ezen túl nem lehet a reklámban olyan, ami a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy a biztos gyógyulást ígérő alkalmazásának képzetét kelti.

Nem szabad a gyógyszert kozmetikumként vagy élelmiszerként tünteti fel, ami annak hatásosságát és biztonságos használatát kizárólag annak természetes eredetére vezeti vissza. Ha a kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózist eredményezhet, akkor nem megengedett a reklámozás.

Tilos az a reklám is, ami:

• egészségügyi szakemberek, vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza;
• félelemérzetet kelt;
• ami annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer vagy a gyógyászati segédeszköz alkalmazása nélkül az ember egészsége károsul;
• tilos továbbá közzétenni a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekről, illetve gyógyászati segédeszközökről készített reklámot;
• kábítószert vagy pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerre vonatkozó reklámot;
• vizsgálati készítményt bemutató reklámot;
• a gyermekkorúaknak szóló reklámot;
• vény olyan vény nélkül kapható gyógyszer reklámját, amellyel azonos elnevezésű, ám kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer is forgalomban van.

Kivételes esetek

Ezen szabályokat nem kell alkalmazni olyan esetekben, amikor a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök csomagolásán vagy a csomagolásban elhelyezett betegtájékoztatón, használati utasítás tartalmában szerepelnek, vagy ha egy adott gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt érintő konkrét kérdéseket megválaszoló tájékoztatásban merülnek fel.

Nem alkalmazandóak ezen megkötések akkor sem, ha adott bejelentések és tájékoztató jellegű anyagok összeállításánál, amelyek a csomagolás megváltoztatásáról vagy a gyógyszer esetében a kedvezőtlen mellékhatásáról tájékoztatnak, vagy a kereskedelmi árlisták összeállítása során. Ezeknek viszont feltétele az, hogy nem tartalmaznak a gyógyszer hatásával, gyógyászati segédeszköz alkalmazásával kapcsolatos állításokat.

(írta: Simon Béla; lektorálta: Dr. Barcsai Tímea, jogász)