Alvászavar és magas vérnyomás - Az alváshiány emeli a vérnyomást

Az alváshiány következtében emelkedhet a vérnyomás. Azoknak az embereken, akik tartósan hat órát vagy kevesebbet alszanak, esetleg alvászavarokban szenvednek és rossz az alvásminőségük, jelentősen magasabb az esélyük a hipertónia kialakulására. Az ismert magas vérnyomásos betegek esetében az elégtelen alvás ronthatja a vérnyomásértékeket és a vérnyomáscsökkentők hatékonyságát.

A rövid alvásidő kockázati tényező a magas vérnyomás előfordulása szempontjából. Több, a témában született és összesen 225 858 beteg adatait feldolgozó kutatás szisztematikus áttekintése szignifikáns összefüggést talált a rövid alvási időtartam és a magas vérnyomás között. Azoknál a középkorúaknál, akik öt éven át egy órával kevesebbet aludtak a minimálisan javasolt hat óránál, például 37 százalékkal nagyobb kockázata volt a magas vérnyomás kifejlődésének.

Összefüggések a vérnyomás és az alvás között

Minden alvással töltött óra számít - Egy felnőttnek általában napi hét-kilenc óra alvásra van szüksége, ám ezt sokak figyelmen kívül hagyják, ami egészségügyi következményekkel jár. Nem csupán a 6 óránál is kevesebbet alvák körében fokozott a magas vérnyomás kockázata, hanem kisebb mértékben mindenkinél, akinek az alvásideje nem éri el a minimálisan javasolt 7 órát. A túl sok alvásnak (napi 9 óra) azonban már nincsenek további előnyei, sőt biznyos esetekben rendellenességeket jelezhet.

Az alvás minősége is tényező - Nem csupán az alvással töltött idő számít, hanem az alvás minősége és a különböző alvászavarok jelenléte is. A magas vérnyomás kockázata azoknál emelkedik a legnagyobb mértékben, akiknél a kevés alvásidő és a rossz alvásminőség egyszerre jelentkezik, azaz keveset alszanak és az alvásuk nem kielégítő. Az obstruktív alvási apnoe az alváshiány egyik lehetséges, kezelhető oka, amely hozzájárul a magas vérnyomáshoz és a különböző szívbetegségek kialakulásához. Ezt az alvászavart a légzés alvás közbeni megszakadása jellemzi.

Gyakori probléma - Egy, az Archives of Internal Medicine szaklapban publikált korábbi kutatás szerint a felmérésben résztvevő középkorúak csupán 1 százaléka aludt naponta nyolc órát vagy többet, az átlagos alvásidő hat óra volt. A nemek között is különbség adódott: a férfiak gyakrabban aludtak kevesebbet, mint a nők.

Rontja a vérnyomáscsökkentő kezelés hatékonyságát - Olasz kutatók kimutatták, hogy a rossz alvás nehezen kezelhető magas vérnyomással jár együtt. Azon a betegek körében, akiknek a vérnyomása három-négyféle gyógyszer egyidejű alkalmazása ellenére sem csökkent megfelelően, jelentősen gyakoribb a rossz alvás, mint akiknél átlagos és gyógyszerkombinációk használata esetén a nemzetközi ajánlásokban szereplő szintre leszorítható a vérnyomása. A magas vérnyomásos nőbetegek körében a rossz alvás szorosan összefüggött a magas vérnyomás mellett a nyugtalansággal, vagy a depresszióval is.

Az alváshiány összefüggésbe hozható több más egészségi probléma kialakulásával is. Gyerekeknél az alváshiány bizonyítottan összefügg az elhízással, depresszióval, iskolai problémákkal. Középkorúaknál kimutatták a kevés alvás kapcsolatát a fertőzések, szívproblémák, a cukorbetegség, a stroke és a daganatos betegségek kockázatának növekedésével. Idősebb felnőtteknél növeli például az elesések gyakoriságát.

Hogyan vezet a rossz alvás magas vérnyomáshoz?

Az alváshiány és alvászavarok, valamint a hipertónia közötti összefüggés mechanizmusa még nem kellően tisztázott. Több elképzelés létezik.

Az alvászavarok befolyásolhatják a központi idegrendszer szabályozását, a hemodinamikát, a légzésfunkciót és a biológiai ritmusunkat, ami az emberi szervezet funkcióváltozásaihoz, közvetve rendellenes vérnyomásváltozásokhoz vezethet.

Ezenkívül 16 tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy a rövid alvásidő a magasabb összenergia- és zsírbevitelen keresztül is összefügg a magas vérnyomással. A rövid alvásidő csökkent leptinszinttel, emelkedett ghrelinszinttel, ezeken keresztül megnövekedett éhségérzettel jár (a ghrelin az éhség-, míg a leptin a jóllakottság érzetért felelős hormon). A túlúly pedig bizonyítottan a hipertónia egyik legfőbb rizikófaktora.

WEBBeteg összeállítás - MTI, PubMed