Csontlágyulás - Okok, tünetek és kezelés

A csontlágyulás (osteomalacia (oszteomalácia)) a csontképződés folyamata során bekövetkezett mineralizációs zavar miatt alakul ki, vagyis a csontok ásványianyag-tartalma nem megfelelő.

A betegség nem összekeverendő a csontritkulással (osteoporosis (oszteoporózis)), amely a már felépült csonttömeg szerves és szervetlen állományának fogyatkozásával, vagyis a csontsűrűség csökkenésével jár. A csontlágyulás az angolkór (rachitis) felnőttkorban jelentkező formája.

A csontlágyulás okai

A csontlágyulás leggyakoribb oka a D-vitamin-hiány. A D-vitamin fontos tápanyag, amely a kalcium felszívódását (abszorpció) segíti. A D-vitamin a megfelelő csontképződéshez szükséges kalcium- és foszfátszint fenntartásában is részt vesz. A D-vitamin legjelentősebb része UV sugárzás hatására a bőrünkben képződik, kisebb hányadához bizonyos élelmiszerek elfogyasztásával juthatunk hozzá. D-vitamint tartalmaznak például a halételek, a tej, a vaj és a tojássárgája.

Ez a cikk is érdekelheti A nélkülözhetetlen D-vitamin

Tehát ha a D-vitamin-szint alacsony, az egyben azt is jelenti, hogy a csontok számára nem áll rendelkezésre elegendő kalcium, mely beléjük épülve szerkezetüket erősítené. Az alacsony D-vitamin-szint vagy hiányos táplálkozás következménye, vagy arra vezethető vissza, hogy az illető túl kevés időt tölt napfényen, ritkábban bizonyos bélbetegségek fennállása miatt akadályozott az egyes tápanyagok felszívódása. Ha valakinek műtéti úton eltávolították a gyomrának vagy vékonybelének egy részét, akkor a D-vitamin felvételével, illetve a tápanyagok feldolgozásával problémái lehetnek.

A D-vitamin abszorpcióját (felszívódás) a következő betegségek befolyásolhatják:

• Cöliákia: a bélnyálkahártya károsodásával jár és megakadályozhatja a fontos tápanyagok – többek között a D-vitamin – felszívódását
• Daganatok bizonyos típusai, amelyek a D-vitamin feldolgozására vannak hatással
• Vese- és májbetegségek: megzavarhatják a D-vitamin-anyagcserét.

A foszfátban szegény étrend foszfáthiány kialakulásához vezethet, ami szintén oszteomaláciát okozhat.

Ritkább, D-vitamintól független okok a csontlágyulás hátterében:

• foszfátdiabétesz
• renális tubuláris acidózis
• hipofoszfatázia
• Fanconi-szindróma
• Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaik révén szintén vezethetnek csontlágyulás kialakulásához. Ilyen gyógyszerek például az antiepileptikumok (pl. a fenitoin vagy a fenobarbitál hatóanyag).

A csontlágyulás tünetei

Az osteomalaciában szenvedő betegek csontjai könnyebben, kisebb traumára is eltörhetnek.

A betegség gyakori tünete még az izomgyengeség és a csontfájdalom, ami legtöbbször a vállízületet alkotó csontokban, a medencecsontokban, a bordákban és a csigolyákban lép fel.

A betegség hátterében álló alacsony vérkalciumszint egyéb szisztémás tüneteket is okozhat (szívritmuszavarok, izomgörcs stb.).

Hogyan diagnosztizálható a csontlágyulás?

Laborvizsgálattal megállapítható, hogy a vér D-vitamin-, kalcium- vagy foszfátszintje alacsony-e, ami az oszteomalácia vagy más csontbetegségek diagnózisát igazolhatja. Az alkalikus foszfatáz szintjének mérésére is szükség lehet. Az alkalikus foszfatáz enzim magas szintje csontlágyulásra is utalhat. Egy másik vérteszt segítségével a mellékpajzsmirigy hormonjainak szintje határozható meg, ezek magas értékei túl alacsony D-vitamin-szintet és azzal összefüggésben álló problémákat jeleznek.

Röntgenvizsgálattal és egyéb képalkotó eljárásokkal kimutathatóak a csontokon a csíkszerű felritkulások, melyek a teljes csontrendszert érintik. Ezek az úgynevezett Looser-féle átépülési zónák (el nem meszesedett csontállomány). Az átépülési zónák mentén a csontok jelentéktelen sérülések következtében is eltörhetnek.

A csontlágyulás biztos diagnózisához csontbiopsziára lehet szükség. Ennek során egy üreges tűt vezetnek a bőrön és izomzaton keresztül a csontba, hogy egy kis szövetmintát vegyenek. Ezt a csontszövetmintát tárgylemezre helyezve mikroszkóp alatt vizsgálják. Rendszerint azonban röntgenvizsgálat és vérvizsgálat elegendő a diagnózis megállapításához és csontbiopsziára nincs szükség.

A csontlágyulás kezelése

Ha a csontképződési zavarra korán fény derül, akkor kezelésként elegendő lehet egyszerűen D-vitamin, kalcium és foszfát táplálékkiegészítők formájában történő szedése. Ritkán D-vitamin-injekció adására lehet szükség.

Továbbá orvosa azt tanácsolhatja Önnek, hogy ezentúl töltsön több időt a szabadban napfényen, hogy a bőrét érő napfény hatására szervezetében elegendő D-vitamin termelődhessen.

Ha valamilyen alapbetegségben szenved - amely a D-vitamin-anyagcserére kihatással van -, az alapbetegséget kell kezelni. Például a májcirrózis (májzsugor) és a veseelégtelenség életveszélyes betegségek, melyeket mindenképpen kezelni kell, többek között azért is, hogy a csontlágyulás mint szövődmény kialakulásának kockázatát csökkentsék.

Gyerekeknek bizonyos gyógyászati segédeszközök, például fűző viselésére vagy sebészi beavatkozásra lehet szükség a csontdeformitások korrigálása érdekében, ha a rachitis súlyos formájában szenvednek.

A betegség lefolyása

Kezelés nélkül a csontlágyulás sok csonttöréshez vezet, aminek egyes formái akár életveszélyes szövődménnyel járhatnak. A csontok teljes gyógyulása körülbelül hat hónapot vesz igénybe.

A tünetek visszatérhetnek, ha a D-vitamin-szint elégtelen értékre csökken, ami bekövetkezhet akkor, ha a beteg abbahagyja a táplálékkiegészítők szedését, vagy ha valamilyen alapbetegsége, például veseelégtelensége van és azt nem kezelik megfelelően.

Tovább Kóros D-vitamin-hiány: az angolkór

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; de.healthline.com, flexikon.doccheck.com
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó