Jó és rossz mozgásminták, avagy miért szaladgál a lefejezett csirke?
Az egyes mozgások (állás, ülés, járás, futás, biciklizés stb.) elsajátítása során agyunk és izmaink közt folyamatos kétirányú kommunikáció zajlik. Szerencsére ezt a csatornát nem kell minden esetben használnunk, amikor mozgásokat végzünk (képzeljük el, milyen fárasztó lenne, ha viszkető orrunk megvakarásának mozdulatán gondolkoznunk kellene).
Képesek vagyunk ugyanis arra, hogy a különféle gyakran használt mozgásmintákat eltároljuk, és automatikusan, a mozgás tudatosodása (azaz gondolkozás) nélkül hajtsuk végre. Paul Chek, a Chek Institute megalapítója szerint miután a mozgásminták nem az agyban, hanem a gerincagyban (gerincvelő) tárolódnak, máris érthetővé válik a jelenség, hogy (állítólag) szegény lefejezett csirke egy rövid ideig még vígan szaladgál a kertben.
Kutatások szerint kb. 300-350 ismétlésre van szükség ahhoz, hogy egy mozgás (pl. egy tárgy felemelése) automatikussá, azaz mintává váljon. Ha azonban egy hibás mozgásmintát (pl. a rossz emelési technikát) felül szeretnénk írni, legalább tízszer ennyi ismétlést kell végeznünk. Jóval egyszerűbb tehát a helyes mozgásokat megtanulni vagy megtanítani, mint később a helytelent javítani. S, hogy ez miért fontos információ az átlagember számára?
Nem győzöm hangsúlyozni: a legtöbb mozgásszervi probléma és sportsérülés a helytelen mozgások, mozgásminták miatt alakul ki. Ha nap mint nap helytelen technikával ülünk, járunk, emelünk, cipelünk, hajolunk vagy guggolunk, jelentősen felgyorsulnak a degeneratív folyamatok, amelyek porckopáshoz, porckorongsérvhez, ízületi károsodásokhoz és krónikus fájdalomhoz vezetnek. Mit tesz ekkor az egészségtudatos ember? Megcéloz egy edzőtermet, és futni/jógázni/aerobicozni stb. kezd, hisz tudja, hogy a mozgásszervi betegségek ellen a mozgás a leghatékonyabb fegyver. Egyvalamit azonban nem tud. Ha a mindennapi mozgásminták helytelenek, a sportmozgások is azok lesznek. Márpedig ha a sportember (legyen akár hobbi-, akár élsportoló) rossz testtartással, helytelen technikával fut, emel súlyt, ugrál a step padon, vagy végzi a jógás napüdvözletet, a sport nem gyógyít, hanem egyre betegebbé tesz.
Hogyan lehet a természetes, fiziológiás mozgásmintákat elsajátítani?
A mozgásszervi betegségek megelőzésének (és ezek rehabilitációjának) egyik legelső lépése tehát a természetes, fiziológiás mozgásminták elsajátítása, de nem ám a Youtube-ról, hanem szakember (gyógytornász, mozgásterapeuta, rehabilitációs tréner) segítségével. Még akkor is, ha eleinte unalmasnak tűnik előre- vagy hátrahajlást, guggolást, kitörést, dobást, tolást vagy épp járást tanulgatni. Mégis, honnan lehetsz biztos abban, hogy jó helyen jársz? Ha az edző/mozgásterapeuta relatíve hosszasan vizsgálgat, megnézi a testtartásodat és különféle - egyszerűnek tűnő - teszteket végeztet el Veled, végül csak annyit mond "na, akkor első lépésként tanuljuk meg, hogyan kell leülni, felállni és járni"....nos, ez esetben adj hálát a sorsnak, megtaláltad az IGAZIT!
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, Feövenyessy Medical Fitness Akadémia