A stressz nőgyógyászati következményei a koronavírus-járvány idején
frissítve:
A koronavírus megjelenése az életünkben sok mindent megváltoztatott. Van, aki a korlátozások miatt egy kicsit lassabbra tudta venni a pörgést és ezzel többet tud pihenni. Mások foglalkozásuk miatt még erősebb terheket cipelnek, például az egészségügyben dolgozók. Sokan félnek munkahelyük elvesztésétől és az otthon végzett irodai munka is sokakat megvisel, ugyanis az egyáltalán nem kevesebb, mint bent a munkahelyen.
A nőgyógyászaton kétféle hatást lehet látni. Egyrészt vannak, akik végre megnyugodtak, „visszább vehettek”, és több időt tudnak a párjukkal is eltölteni, így olyanoknál is pozitív lehet a terhességi teszt, akik már régebb óta próbálkoznak. Ennek ellentétét is gyakran lehet látni: a fenyegetettség, az otthoni munka, a gyerekek veszekedése a zárt lakásban megterhelő lehet, főként ha a házastársi kapcsolat is feszült.
A tartós stressz fáradtsághoz, a menstruáció kimaradásához, bővebb és rosszkor jött menstruációk megjelenéséhez vezethet. Többen arra panaszkodnak, hogy nem jelentkezik a menstruációjuk, ami eddig pontos volt.
Ha egy kicsit messzebbről közelítünk a témához, nézzük meg, hogyan működik ez a természetben! Amikor veszélyek leselkednek a legelésző állatkora vagy kevés az élelem, szervezetükben megemelkedik a prolaktin nevű hormon szintje. Ez pedig megakadályozza, hogy peteérés legyen. Tehát az esetleges szexuális élet nem vezet teherbeeséshez. A prolaktin magát a szexuális életet is megzavarja, mivel a férfi és a nő hormonrendszere egyaránt úgy épül föl, hogy ez a hormon akadályozza a nemi hormonoknak, különösen a tesztoszteronnak az elválasztását. Valahol ez egy természetes és jó megoldás, hogy amikor stressz van, akkor nem engedi a szervezet, hogy jól működjön a nemi hormonrendszer.
Magát a stresszt önmagában nem tartják kórosnak, csak a köznyelvben van negatív éle. Lényegében egy készenlétet jelent, amikor a szívritmus és a légzés felgyorsul, az izmok ugrásra készek. Lehet, hogy egy olyan vészhelyzet adódik, ahol ütünk vagy menekülünk és erre kell felkészülnie az agynak, a szívnek, a tüdőnek, az izmoknak. A jó stressz ezzel szemben egy olyan készenlétet jelent, amikor a szervezet egy fontos és izgalmas cél érdekében mozgósítja a tartalékokat.
A tartós stressznél azt tapasztaljuk, hogy a szervezet alkalmazkodik egy darabig, majd kimerül. Az erekre is hatással van a folyamatos adrenalinkibocsátás, emiatt azok állandóan összeszűkült állapotban vannak. Nem véletlen, hogy ilyenkor felmegy az ember vérnyomása. A vázizmaink és a nyakunk is fáj, ami egy reakció, mert folyamatos terhelésnek vannak kitéve. Ettől a szervezet egy idő után kimerül.
Mit tapasztalunk?
- A peteérés elmaradása: Gyakori, hogy folyamatosan feszült idegállapotban lévő nő szeretne teherbe esni. Nála legtöbbször a prolaktin és a kortizol hormon magas a vérben. Normális esetben a ciklus közepén, a peteérés idejében a petevezető olyan mozgásokat végez, amellyel a megtermékenyítendő petesejtet a méhűr felé hajtja. Ez a mozgás görcsös és kevésbé összerendezett lesz stressz hatására.
- Kimaradó menstruáció, cikluson kívüli vérzés, megváltozott mennyiségű vérzés: részben a peteérés zavarai miatt jön létre.
- Az alhasi görcskészség fokozódása: Stressz esetén a véráramlás a meneküléshez szükséges szervekhez jut leginkább, így az izmokhoz, agyhoz. Az emésztőrendszer nyugalomban működik jól. Ha nincsenek ilyen nyugalmi időszakok, akkor gyakori a hasmenés vagy éppen a ritka széklet és a hasi görcsök is. Mivel utóbbiak az alhasban is jelentkezhetnek, gyakran tűnik nőgyógyászati eredetűnek a panasz.
Vannak az életnek olyan szakaszai, amikor a központi idegrendszer ciklust szabályozó központja különösen érzékeny az idegi megterhelésre. Ezek a serdülőkor és a változókor kezdete, a perimenopauza. Nagyban befolyásolja a személyiség és az élet folyamán megtanult megküzdési stratégiák. Az eseményre adott érzelmi válasz szinte mindenkinél előre megjósolható: van, aki minden stresszes eseményre úgy reagál, hogy zokogásban tör ki, szitkozódik vagy máris a kreatív megoldást keresi, méghozzá módszeresen. A megküzdési stratégiánkat meg lehet ismerni, meg lehet változtatni, és újakat – hatékonyabbakat – lehet megtanulni. A leghatékonyabb egy terapeutától megtanulni vagy csoportban, de esetleg könyvekből is lehetséges.
A relaxáció is egy olyan módszer, amivel a testi feszültséget, hajszoltságot, görcsösséget csökkenteni lehet. Egy kis gyakorlás után, hogy akár pulzusunkat, vérnyomásunkat is tudjuk iránytani.
A mozgásszegénység is fokozza a stresszérzékenységet
A járványhelyzet miatt nem lehet most folytatni a jól megszokott edzéseket. Ha nem találunk rendszeres mozgási lehetőséget, a kilókat is könnyebben magunkra szedjük. Az otthoni számítógépen végzett munka („home office”) sem egészséges mindenkinek. A számítógép mellől fel kellene állni 40 percenként, és egy speciális tornát elvégezni, amire nagyon nagy szükség lenne, nemcsak a gerinc stabilizálása, hanem a hormonrendszer és a stressztűrés szempontjából is.
A nőgyógyászati panaszokkal nem olyan könnyű mostanában a szakrendelést felkeresni, mint régebben. A háziorvostól is gyakran csak telefonon lehet tanácsot kapni. Egyre gyakrabban lehet látni, hogy a nők tartanak otthon vérnyomásmérőt és vizeletvizsgáló csíkot, amivel ki lehet mutatni, ha valakinek hólyaghurutja van és ez az alhasi fájdalom oka. Olyan nőkkel is lehet találkozni, akik relaxációt töltenek le az internetről és mindennap végezhető tornákat keresnek ki. Ezt lehet kreatív problémamegoldásnak nevezni.
A nők feladata a konfliktuskezelés művészete is a családban. Előre felírt napirend és nagyon sok önfegyelem szükséges ahhoz, hogy minél egészségesebbek legyünk mostanság nőgyógyászati és lelki szempontból egyaránt.
Tovább
(Dr. Gyovai Gabriella, nőgyógyász)
