Dr. Korponay-Szabó Ilma: a cöliákia nem gyógyítható, de gluténmentes diétával kezelhető

A hatéves korosztály 1,5 százaléka cöliákia betegségben szenved. A köznyelv ezt az állapotot lisztérzékenységnek nevezi. Pontosabb kifejezés a gluténérzékenység, amely minden 80. gyereket érint. Általában 2-3 éves kor között jelenik meg. Fontos lenne mindenkinél időben kimutatni egy gyorsteszttel, amelynek fejlesztése Dr. Korponay-Szabó Ilma nevéhez kapcsolódik.

Hogyan került kapcsolatba a jelenlegi szakterületével?

1983-ban végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd ezt követően a Heim Pál Gyermekkórházba mentem szakorvosjelöltnek. A gyermekgyógyászatot, ezen belül is az emésztőszervi betegségek kutatását választottam. Az egyik legérdekesebb szakterület a lisztérzékenység, aminek cöliákia az orvosi elnevezése. Nem teljesen helyén való a magyar név. Ez az autoimmun betegség ugyanis egy olyan immunreakciót jelöl, amelyet a kalászos gabonafélék, így a búza, rozs és árpa egyik fehérjekomponens csoportja, a glutén – magyarul sikér – idéz elő.

Az említett lisztekben kétségkívül van glutén, de nem csak ebben található, hanem például a búzadarában és minden olyan élelmiszerben, amelyben van búza, árpa vagy rozs. Nem is gondolnánk, hogy a sörben lévő maláta is okozhat ilyen problémát.

Ugyanakkor azért is helytelen a lisztérzékenység elnevezés, mert a többi liszt nem biztos hogy ártalmas. A szója-, burgonya- és rizslisztet használjuk a gluténmentes diétában. A cöliákia görög eredetű kifejezés, a has betegségére utal.

Ritkán hallani ezt a kifejezést a köznyelvben.

A laikusok azt az elnevezést használják, amelyiket megértik, ezért a média is a lisztérzékenységet használja általánosságban.

Hogyan kezdődött a kutatómunkája?

Amikor végeztem az egyetemen, akkor kezdett ismertté válni, hogy az antitestek (IgA, IgG) kimutatásával is fel lehet ismerni ezt a betegséget, csak még nem voltak elég érzékenyek az akkori vizsgálati eljárások.
Korábban csak a vékonybél szövettani vizsgálatából állapították meg a cöliákiát, ez egy gyomortükrözéshez hasonló eljárás. A mikroszkópos vizsgálat a vékonybélbolyhok károsodását mutatja ki és ez ma is az egyik legmegbízhatóbb módszer, de munkaigényes, a vizsgálat kellemetlen és szűrésre nem alkalmas. Az antitest vizsgálatokat viszont el lehet végezni a vérből is, ki lehet velük válogatni azokat, akiknél szükség van a szövettani vizsgálatra. Ezért érdekelt, hogyan lehet az antitest kimutatási módszereket javítani, fejleszteni.

Mások is leírták, hogy egy speciális enzimhez, az úgynevezett szöveti transzglutamináz enzimhez kötődnek az antitestek. Mi ezt az enzimet kezdtük el vizsgálni, később a Debreceni Egyetemre is ennek kapcsán kerültem, ahol Fésüs László akadémikus professzor munkacsoportja már régóta foglalkozott ezzel a fehérjével.

Ennek a folyamatnak az egyik fontos állomása a gyorsteszt, amelynek fejlesztése az ön nevéhez kapcsolódik?

A gyorsteszt fejlesztése főként a finnországi munkámmal volt kapcsolatos. A kilencvenes évek végén egy magyar ösztöndíjnak köszönhetően a Tamperei Egyetemen voltam vendégkutató.

Akkor ez egy finn vagy egy magyar találmány?

Közös munka eredménye, egy finn cég kezdte el gyártani a finn kutatások eredményeképpen. A gyorsteszt prototípusát akár itthon is meg tudtuk volna csinálni, de az volt a célunk, hogy a laikusok is tudják gyorsan és egyszerűen használni, gyógyszertári forgalomba kerüljön. Ehhez kellett a finn egyetem közreműködése. Magyarországon valószínűleg nehezebb lett volna kivitelezni.

Több évet vett igénybe a fejlesztés, 2005-2006-ra került forgalomba az orvostechnikai eszköz, amelyre nem vonatkoznak olyan szigorú eljárások, mint például egy gyógyszerre. Azt kellett bizonyítani, hogy működőképes, nem okoz álpozitív eredményt, felismeri az immunreakciót a vérben. Annyira egyszerű a működése, mint egy terhességi tesztnek.

Azért nézzünk mögé, kérem.

Kiderült, hogy a transzglutamináz enzim nagyon érzékeny, a laboratóriumban tárolás során hamar tönkremegy a térszerkezete, és így az antitestek nem ismerik fel. Viszont nagy mennyiségben van jelen a vörösvérsejtekben, ezért magában egy vérmintában is, friss és jó állapotban, és könnyen alkalmazható az antitestek kimutatására. Elegendő a teszthez egyetlen csepp vér az ujjbegyből, hogy kiderüljön a betegségre utaló kóros immunreakció.

Milyen eredményekről tud beszámolni?

2005-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében védőnők végeztek szűrővizsgálatot a megye óvodáiban a beiskolázás előtt. Nagy számban, gyorsan tudtak szűrni, gyanú esetén pedig további vizsgálatok – laboratóriumi antitest-mérés – következtek, és szövettani vizsgálattal közel 40 gyereknél igazolódott a vékonybél bolyhok jellemző károsodása. Ezek a gyerekek nagyobb részt még tünetmentesek voltak. A szülőket utólag kikérdezve, kiderült, hogy jelentkezett néhány gyereknél fáradékonyság, hasfájás, de nem gondolták volna, hogy ilyen betegség áll a háttérben. Ebből is kiderül, hogy kisebb tüneteknél is fontos a diagnosztika, a betegség gyakran jellegtelen tünetekkel kezdődik. Később azonban a felszívódási zavaron kívül más szövődmények is kialakulhatnak, mint csontritkulás vagy cukorbetegség, sőt, rosszindulatú nyirokrendszeri daganatok is keletkezhetnek.

Fontos, hogy pozitív véreredmény esetén nem szabad önállóan elkezdeni a kezelést, amelynek a gluténmentes diéta az alapja, hanem szakorvoshoz kell fordulni. Amennyiben jól tartja valaki a diétát, általában néhány hónap alatt eltűnnek az antitestek a vérből, megszűnnek a klinikai tünetek, kezelt állapotba kerül a beteg.

Negatív eredmény esetén teljes mértékben megnyugodhatunk?

Bizonyos gyógyszerek (például daganatellenes és immunmoduláló gyógyszerek, szteroid gyulladáscsökkentők) okozhatnak álnegatív eredményt, illetve maga a diéta is. A patikai gyorstesztnél negatív eredményt okozhat a ritkán előforduló veleszületett IgA hiány is.
A cöliákia esetében az antitestek leggyakrabban IgA típusban keletkeznek, a patikai forgalomban kapható gyorsteszt ezt mutatja ki. Van azonban a gyorstesztnek egy orvosi változata is, amely a vér összes IgA szintjéről is információt ad, sőt, kimutatja az IgA hiányt is. IgA hiány esetén az orvosi tesztnél a kontrollcsík sem látszik, egyáltalán nem jelenik meg reakció. Ám pontosan ezért a jelen szabályok miatt az Európai Unióban nem engedélyezték, hogy a laikusok a professzionális változatot használják, mivel tőlük nem lenne elvárható, hogy megállapítsák, hogy IgA hiány miatt, vagy más technikai okból hiányzik a kontrollcsík.

A gyorsteszt megbízhatósága 95 százalékos. Jó pár uniós országban elérhető. Sőt, tudtommal Kanadában is használják.

Önellenőrzésre is alkalmas? A titokban bűnöző gyereket lebuktatja?

A gyorsteszt akkor válik pozitívvá, mint a laboratóriumi tesztek, és ez akkor következik be, ha a bélben termelődött antitestek olyan szintet érnek el, hogy kijutnak a keringésbe. Ezért a teszt az ismétlődő vagy tartós diétahibákat jelzi. Például, ha a gyerek elmegy egy táborba és szeretné tudni a szülő, hogy tartotta-e a diétát, ezzel kimutatható, de egy egyszeri bűnözés – ha mondjuk megeszik egy szelet pizzát – az nem. A pozitív gyorsteszt eredménye azt jelenti, hogy már jó ideje nem pontos a diéta.

Ahogyan sorolta az elején a tüneteket, az járt a fejemben, hogy mindennek a hátterében ez a fránya glutén van. Pedig a paraszti kultúrában maguk sütötték a kenyeret, mi másból, búzalisztből.

Régen is jelentkeztek ilyen betegségek, de nem tudták az okokat. Akkoriban igen magas volt a csecsemőhalandóság, sokszor nem derült azonban ki, mi okozta a halált. A legtöbb emésztőszervi tünetet valószínűleg hasmenéses fertőzéseknek gondolták.

Már az ókorban ismerték az orvosok a felszívódási problémákat, látni már a XX. század eleji fotókon is a csontsovány gyerekeket. Azt azonban sokáig nem tudták az orvosok, hogy cöliákiat a sikér provokálja. A II. világháborút követően derült erre fény.

Több ismerősömnél is haspuffadást, rossz közérzetet okoz a fehér kenyér, át is tértek sokan a rozsosra. Ennek a problémának lehet köze a cöliákiahoz?

Nem hiszem, hogy a sikér a hibás, inkább az élesztő vagy az adalékanyag, de azok nem indítanak el hasonló immunreakciót. Cöliákia esetén a búza és a rozsliszt is károsító hatású, és a tünetek nem azonnal a fogyasztás után jelentkeznek.

Jelenleg is Debrecenben kutat. Mi a mostani cél?

Az antitesteket már ismerjük, jelenleg azt szeretnénk tudni, hogy miért van az, hogy valakinél termelődik antitest, másoknál pedig nem. Miért lesz valaki gluténérzékeny? Nagy valószínűséggel emögött örökletes, genetikai tényezők is állnak. A célunk a mostani kutatással, hogy kidolgozzunk egy megelőzési módszert. Amennyiben nem ismerik fel időben a problémát, később, akár felnőtt korban olyan súlyos leromlással járó állapotot okoz, amelyet nehezebb kezelni. Fontos lenne a cöliákia népegészségügyi szűrésének bevezetése, de ez már egészségpolitikai kérdés. A technikai feltételek adottak.

Három kutatónő munkáját díjazta a L’ORÉAL-UNESCO Magyar Ösztöndíj: a Nőkért és a Tudományért. Az elismerést az MTA bizottsága döntése alapján ön mellett dr. Enyedy Éva Anna vegyész és dr. Valkó Orsolya ökológus kapta. Az kiderült, hogy miként állunk mi magyarok a női kutatókkal?

Mi, női kutatók kisebbségben vagyunk, a családalapítás, a gyereknevelés miatt sokan abbahagyják az egyébként egy életen át tartó kutató munkát. Az igazi kutatómunkában az eredmények mindig újabb és újabb kérdést vetnek fel. Nincs megállás.

Ha marad ideje, mi kapcsolja ki?

Komolyzenét, operát hallgatok, akár munka közben is. Ez egy nagyon gazdaságos kikapcsolódás.

(WEBBeteg-Tóth András, újságíró)