Hogyan előzzük meg az ülőmunka okozta gerincproblémákat?

Nyolc órát ülünk a munkahelyen a monitor előtt, aztán felszállunk a buszra, villamosra és leülünk. Hazaérünk, lehuppanunk a kanapéra, hogy nyomkodjuk egy kicsit a telefont vagy nézzük a tévét. Aztán leülünk a családdal vacsorázni, este pedig ülve olvasunk még egyet az ágyban. Modern életünk az ülés köré szerveződik, szervezetünket, testünket azonban nem erre találták ki.

Nem véletlen, hogy az ülőmunka elterjedésével egyre gyakoribbak a mozgásszervi megbetegedések, hogy a szemünk romlásáról, a lumbágóról vagy éppen a keringési problémákról már ne is beszéljünk. Odafigyeléssel, okos praktikákkal és külső segítséggel azonban sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért. Ebben segít cikkünk, érdemes tehát továbbolvasnod!

Miért olyan káros az ülőmunka?

Bár az ülést jellemzően pihenésnek gondoljuk, valójában jobban megterheli a gerincet, mintha állnánk. És nemcsak a gerincet, hanem más szerveinket is, például a térdet vagy a porckorongokat. Ha ráadásul rossz pózban ülünk, és csak az egyik oldalunkat terheljük, a porckorongsérv és a meszesedés hosszú távon elkerülhetetlen. Sőt, fájdalmaink csak fokozódhatnak, hiszen a szalagok és az izmok is sérülhetnek.

A helytelen tartás akár állandósulhat is: vállaink előreesnek, a gerinc természetes görbületének egyensúlya pedig megbomlik. Nem javítja a helyzetet az okostelefonok elterjedése sem. Ezek túlzott használata ugyanis ún. SMS-nyakhoz vezet. Az állandó lefelé nézés a nyakizmainkat teszi próbára, aminek könnyen fejfájás, fülzúgás, rosszabb esetben szédülés, és kiegyenesedett nyaki lordózis lehet a következménye.

Ezekre a tünetekre kell figyelni

Szervezetünk jelzi, ha túlzásba vittük az ülést. Ilyenkor érdemes egy kis tornával vagy egy gyors gerincmasszázzsal felfrissíteni magunkat. Amikor az ülőmunka elér egy kritikus pontot, testünk fájdalommal adja tudtunkra, hogy ami sok, az sok. A sajgó és szúró vállizmok egyértelmű jeleknek számítanak, ahogy az állandósuló hát- és nyakfájás is.

Árulkodó szimptóma lehet az is, ha már nehezünkre esik állni. Amikor alig tartanak a lábaink, egy rövid séta is maratonnak tűnik, biztosak lehetünk benne, hogy ideje felkelni a forgószékből. Talán kevésbé egyértelmű tünet, de bizony a felszedett kilók is az ülőmunkára vezethetők vissza, ahogy az alvászavar vagy a szorongás, rossz közérzet is.

A leggyakoribb mozgásszervi betegségek

Az ülőmunka a legtöbb esetben lumbágóhoz, vagyis derékfájdalomhoz vezet. Ezt az ágyéki gerincszakasz túlterheltsége okozza, és sajnos a 35-55 éves korosztály jelentős részét érinti. Ugyanilyen elterjednek mondható a nagyfarizom rövidülése is, ami szintén deréktáji fájdalom formájában jelentkezik. A gyakori nyújtás azonban csodákra képes!

A porckorongsérv már komolyabb betegségnek tekinthető, ami a közhiedelemmel szemben nem hirtelen alakul ki, hanem lassan, folyamatosan. Gyanús tünet lehet, ha éles, sugárzó fájdalmat érzünk a gerincoszlopban, ami egészen a végtagokig elér.

Ha a gerincünk nem tökéletes S-alakban görbül, hanem a nyaknál és a deréknál kissé deformált, nyaki lordosisról beszélhetünk. Mivel az izmok megrövidülnek vagy épp ellenkezőleg, megnyúlnak, görcsök és fájdalmak jelentkeznek, amik a fejbe is kisugározhatnak.

A megelőzés eszközei

A megelőzés a legjobb orvosság! Átgondoltan kialakított munkakörnyezettel és persze sok-sok testmozgással sokat tehetünk azért, hogy hírből se ismerjük a gerincbántalmakat. Szerencsére egyre több munkaadó figyel oda a megfelelő munkaállomások kialakítására, így ma már egyáltalán nem ritka, hogy az irodában állítható asztal, speciális irodai szék, lábtámasz vagy az álló munkára tervezett felület fogad minket. Ez az ergonómikus szemlélet.

Sokan a térdelőszékre esküsznek, ami állandó egyensúlyozásra készteti a testünket. Ez azért jó, mert így számos izmot megmozgatunk – ellentétben a hagyományos irodaszékek vízszintes ülőlapjával. Ugyanezt a célt szolgálják az olyan innovatív eszközök, mint az egyensúlyozó és instabil párnák vagy a fittlabdák. Arról se feledkezzünk meg soha, hogy az ülőmunkát óránként legalább 10 percre szakítsuk meg!

A nagyobb cégek már alapként biztosítják a dolgozóknak a masszázst, de persze egyedileg is felkereshetünk egy szakembert. A lazító masszázs is igen hatékony, hiszen segít regenerálni az izmokat, a gerincmasszázs pedig igazi csodaszer lehet egy hosszú irodai nap során vagy után. A gerincmasszázs vagy más néven kiropraktika helyreállítja az elmozdult csigolyákat, ellazítja az ízületeket és feloldja az izommerevséget, görcsöket.

A gyógyulás módjai

Instant megoldás és gyógymód sajnos nincs: a hosszú évek alatt kialakult fájdalom és rossz tartás nem hozható helyre egyik napról a másikra. Érdemes tehát időben szakemberhez fordulni, és végigvinni a javasolt terápiát. A gyógymasszőrök például a kisebb településeken is hozzáférhetők, nagyobb városokban pedig válogathatunk is az ajánlatok között. Egy gyógymasszőr alapos anatómiai ismeretekkel rendelkezik, így biztosan megtalálja a hozzánk illő kezelést.

A gyógytornászokat akár az állami egészségügy keretében is igénybe vehetjük. A fizioterápia (gyógytorna) itt teljes egészében személyre szabott, hiszen a gyógykezelést alapos állapotfelmérés előzi meg. Ezután következhet a speciális mozgásterápia összeállítása, ami akár preventív célt is szolgálhat. Egy felkészült gyógytornász ergonómiai és életmódbeli tanácsokkal is szolgálhat, hogy a jövőben elkerülhessük a gerincproblémákat.

Kifejezetten az ülő munkák okozta elváltozások kezelését célozza a manuálterápia. Ebben az eljárásban a terapeuta feloldja a merev, görcsössé vált, vagy éppen megnyúlt izmokat, ezzel is csökkentve a fájdalmat. Sőt, a diplomás gyógytornász akár meg is szüntetheti azt, mert a manuálterápia a fájdalmat kiváltó mozgásszervezi elváltozásra koncentrál, a fasciát, azaz izompólyát kezeli.

Az ülés az új dohányzás

Gyakran emlegetett közhely ez manapság, a valóságalapja azonban vitathatatlan. Akárcsak a cigaretta, a hosszú, monoton ülés is negatívan hat az egész szervezetünkre: látásunkra, emésztésünkre, vérnyomásunkra, testsúlyunkra és persze a gerincünkre. Akárcsak a dohányzás esetében, itt is rajtunk múlik, hogy felismerjük-e a problémát és megoldásokat keresünk. Ergonomikus munkahelyi környezet kialakításával, tudatos életmóddal és persze szakemberek segítségével nem érezzük majd úgy magunkat nap végére, mintha kerékbe törtek volna minket.