A robbanó fej szindróma tünetei

Dr. Kerekes Éva
szerző: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus - WEBBeteg
frissítve:

Robbanó fej szindrómáról beszélünk, ha a beteg visszatérő tünete, hogy elalvás után felriad egy robbanásszerű hanghatásra, amelyet rendszerint valamilyen jellegzetes fényhatás is kísér. Egy ritka betegségről van szó, amely az alvászavarok közé sorolható. Tudnivalók a robbanó fej szindrómáról.

A robbanó fej szindróma fogalma az utóbbi években jelent meg, elsősorban az interneten. A szindrómát először 1920-ban jegyezték le, de az orvosi irodalomban csak elvétve találni róla beszámolókat, mivel igen ritka kórkép, Magyarország alvásmedicinában legtapasztaltabb neurológusai sem találkoztak még vele.

Mik lehetnek a robbanó fej szindróma kiváltó okai?

A jelenséget vizsgáló neurológusok egy része úgy véli, hogy a robbanás a halántéklebenyben bekövetkező apró rohamok eredménye, mások a középfülben hirtelen bekövetkező változásokkal hozzák összefüggésbe, de bizonyítható oka nem ismert. A kórképet a mélyalvás zavarának tekintik, a parasomniák közé sorolják, mint az alvajárást vagy rémálmokat.

Bővebben Az alvászavar és típusai

Az egészséges alvásnak jól meghatározott szerkezete van, N(on)REM és REM szakaszok váltják egymást, egy-egy ilyen ciklus 1,5-2 óráig tart, és az éjszakai alvás során 3-5 ilyen alvásciklus alakul ki. A NREM szakasz négy, fokozatosan mélyülő fázisból áll, melyeknek jellemző jelei vannak az alvás közben végzet EEG (elektroencephalographia) vizsgálat során. Ezt követi a REM-fázis, azaz az álom fázis. A REM (Rapid Eye Movement) fázis alatt a legmélyebb az alvás, ilyenkor álmodunk, miközben a vérnyomás, szívfrekvencia növekedik, a szemek mozognak.

A robbanó fej szindróma tünetei

A robbanó fej jelenség az alvás első harmadában, a mély álomba való zuhanás előtt következik be. Ebből az alvásszakaszból ébred a beteg arra, hogy bombarobbanás-szerű hangot hall az agyában, amit gyakran fény is kísér. A hallott hangok változatos formában jelentkezhetnek: mintha valaki a nevét kiabálná, vagy mintha egy teljes étkészlet tört volna mellette darabokra, vagy egy repülőgép robbant volna fel a közelben. Többen pisztolylövésként, mennydörgésként, fülsüketítő fémes hangként, összeütődő cintányérok hangjaként vagy ajtócsapkodásként írták le. A zörej csak néhány másodpercig tart, és ahogy az érintett felébred, abban a pillanatban meg is szűnik.

A szindrómában szenvedők elbeszélése szerint a hanghatás nem minden éjszaka jelentkezik, időnként hónapok is eltelhetnek két "robbanás" között.

Hogyan kezelhető?

A szindrómáról valójában kevés a megbízható információ, mivel nem veszélyes, nincsenek drasztikus hatásai, így a betegek nagy része nem fordul orvoshoz. Ami a dokumentált esetekből kirajzolódik, hogy elsősorban az ötven év feletti nők szenvednek tőle, de van esetleírás tízéves kisfiúról is. A szenvedő alanyok szerint ez az alvászavar megjelenése főleg nagyon stresszes és kimerült időszakokhoz köthető.

Ezt olvasta már? A stressz következményei

A szindróma egy ismert betegséggel sem hozható kapcsolatba, nem jár semmilyen következménnyel, ezért jelenleg nem kezelik. Másodlagos alvászavar azonban előfordulhat tőle, hiszen a nagy zajtól való félelem miatt elalvási nehézségek léphetnek fel az ebben szenvedőknél.

Amennyiben stressz áll a háttérben, érdemes megtanulni lazítani: olvasással, jógával, relaxáló zenével vagy lefekvés előtti forró (de ne nem túl forró!) fürdővel, mézes tejjel, nyugtató teával. Ha krónikus alváshiánnyal küzd a robbanó fej szindrómában szenvedő, kiegyensúlyozottabb napi rutint kell kialakítania, minimum hat óra alvással.

Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest