COVID-os volt, és még mindig alvászavarai vannak? A hosszú COVID és az álmatlanság
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna megjelent:
Szakemberek kezdik végre megtalálni annak magyarázatát, hogy a koronavírus fertőzést, majd betegséget követő elhúzódó állapot hogyan és mennyiben befolyásolja alvásunk minőségét.
A hosszú COVID és az álmatlanság között egyértelmű az összefüggés – szögezte le a témával foglalkozó első tanulmány, amelyben kizárólag az elhúzódó felépülés miatt panaszkodókat vizsgálták. Körükben jelentősen magasabb volt a rosszalvók aránya, mint azoknál, akiket teljesen elkerült a fertőzés. (Az álmatlanság mellett ugyanekkora különbség mutatkozott az erős fájdalom, a rossz közérzet, a feszültség és a depresszió megjelenésében is.)
Egy másik tanulmány – tudományos részletességgel átnézett szakirodalmi adatokra támaszkodva – azt adta közre, hogy a hosszú COVID-osok 21,7-53%-ánál mutatkozik alvászavar, álmatlanság. A megfelelően pihentető alvás kialakítása azonban azt is jelenti, hogy vigyázunk mentális egészségünkre. Aki úgy véli, hogy az alvását tönkreteszi a hosszú COVID, annak feltétlenül érdemes mielőbb megoldást keresnie erre a problémára.
Miért idéz elő álmatlanságot a COVID-19?
Egyelőre nem teljesen egyértelmű, de látszólag több ok is lehet ezért felelős. Legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a betegséggel járó fizikai panaszok (pl. a légszomj) zavarják meg tartósan a nyugalmat. A mentális egészséggel kapcsolatos problémák (pl. az akár a poszt-COVID szindróma részeként megjelenő depresszió, szorongás, stressz) szintén befolyásolják az alvást. Az említettek mellett, a testszerte jelen lévő gyulladásos maradványtünetek is szerepet játszhatnak.
Ma már a laikusok körében is közismert tény, hogy a SARS-CoV-2 fertőzötteknél nagyobb arányban fordultak elő mentális problémák, mindazoknál, akik pedig intenzív ellátásra szorultak, erőteljes poszttraumás stressz szindróma is mutatkozhatott. A későbbiekben is nagyon frusztráló érzés lehet azt tapasztalni, hogy ha már nem is olyan súlyos a betegség, mégse lehet olyan egyszerűen kigyógyulni belőle. Ez a kudarcérzés is lehet az egyik felelős, amikor a hosszú COVID alanyainál stressz, szorongás, depresszió alakul ki – vélik szakértők.
| Egymást erősítő folyamat |
| Fontos megjegyezni, hogy kétirányú, szoros kapcsolatban áll egymással a rossz alvás és a mentális egészség. Vagyis oda-vissza hatnak egymásra: ha az egyik nem kielégítő, húzza le magával a másikat is. A rossz alvó közérzete romlik, a kialvatlanság miatt deprimáltabb lesz, nő benne a feszültség, idegesség – állapotán egy pihentető jó alvás jelentősen tudna segíteni. De épp ez nem megy adott helyzetben – minthogy a hosszú COVID általánosan tapasztalt tünetei: a depresszió, szorongás megléte, dominóeffektusként dönti le a jó minőségű alvás lehetőségét. |
A fertőzés korai szakaszában sokaknál fordulhatott elő, hogy félt elaludni, tartva attól, hogy nem kap majd levegőt álmában. Gyógyulás után, a hosszú COVID periódusban is megmaradhatott ez a rettegés, sőt egyeseknél akár állandósulva - ez magyarázat lehet a tartós alvásproblémákra.
Mások az éjszaka folyamán arra ébrednek, levegő után kell kapkodniuk. Ez olyan mértékű sokk, hogy érthető, ha ezt követően már vissza se tudnak aludni, hiszen attól félnek, mindez megismétlődik. A sokk miatt ráadásul túl éberré is válnak, így akár teljesen kimaradhat az éjszakai pihenés. Szakemberek tapasztalata szerint léteznek apró trükkök, amelyek segítenek az alvási időszak előtt ellazulni, „leereszteni”, majd végül pihenni. Mint hangsúlyozzák, ezek olyan egyszerűen megtanulható technikák, amelyek segítenek elsimítani a feszültséget, akár este, akár a későbbi felébredéskor, hogy sikerüljön az éjszaka közepén is visszaaludni. (Ilyen relaxációs technikák pl. az autogén tréning, a progresszív izomrelaxáció, vagy akár a mindfulness egyes elemei is, de nagyon fontos a megfelelő alváshigiéne kialakítása is.)
| Az alvás-ébrenlét ritmusa |
| Az alvásigény, az alvás ideje és az alvás időtartama szorosan összefügg a cirkadián ritmussal, mivel a cirkadián ritmus kiemelkedő szerepet játszik az alvás-ébrenlét ciklus időzítésében. A COVID-19 miatti lezárások és az otthoni karanténok az alvás és ébrenlét természetes ritmusára is kihatással voltak. Az otthoni bezártság nem csak a cirkadián eltérések, hanem a rossz alvásminőség előidézésében is központi szerepet játszott. Mindez az alvási szokások megváltozásával járt együtt, ami sokaknál az alvási ritmus további eltéréséhez vezethetett, rontva esetleg a hosszú COVID miatti egyéb eredetű alvászavarokat. |
A hosszú COVID okozta gyulladás hatása az alvásra
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a COVID-19 a légzőszervek megbetegedése, de valójában a vírus testünk összes szervét megtámadhatja. Az intenzív ellátásra szorultakkal folytatott vizsgálatokból tudható, hogy a vírus még az idegrendszert is érintheti. A vírus általános hatása, hogy gyengíti a szervezet immunválaszát, aminek végső következménye a szervezet egészének erős gyulladása lehet. Egyes szakemberek feltételezése szerint a hosszú COVID-ra jellemző fáradtságot az idézi elő, hogy a szervezet keményen harcol a betegség ellen, leküzdendő a vírust, minden erejét bedobva megpróbál felépülni a fertőzés aktív szakaszában kialakult gyulladásból is.
De hogy is jön ez az alváshoz? – kérdezhetjük laikus olvasóként. Aki beteg, annak a kórokozóra adott immunválasza igen nagymértékben befolyásolja az alvását. A jó minőségű, hosszú alvás kulcsfontosságú az immunrendszer számára a lehető legjobb, erőteljes működés szempontjából. Hosszú COVID esetén, ha az immunrendszer még mindig nem működik normálisan, a szervezet állandóan azon dolgozik, hogy tovább csökkentse a gyulladást. Ez a feladat pedig igen sok energiát igényel testünktől, s ez adhat magyarázatot arra, hogy sok érintett panaszolja a fáradtságot vezető tüneteként. Amikor tehát krónikus gyulladással állunk szemben, ez nem marad hatás nélkül az alvásra sem. Az alvás azonban ilyenkor csak rövidebb ideig tart, minősége általánosságban romlik. Ráadásul a rossz alvás hozzájárul a gyulladáshoz, egymást erősítő folyamatot hozva létre.
Mit lehet tenni a felépülés érdekében?
A leghasznosabb tanács, hogy ne akarjuk siettetni a felépülést. Bármilyen is az elnyúló betegség jellege, megértőnek, türelmesnek kell maradni. El kell fogadni, hogy a gyógyulás addig tart, amennyi időre ehhez a szervezetnek szüksége van. Ne stresszeljük magunkat a ’mikor lesz már végre vége’ kérdéssel.
Ha a hosszú COVID tünetei akár fizikai, akár mentális gondot okoznak számunkra, orvoshoz kell fordulni, hazánkban is léteznek speciális poszt-COVID ambulanciák.
Mivel relatíve új rendellenességnek számít a hosszú COVID zavara, így a szakemberek számára sem könnyű – az érintett alanyok által tapasztalt számos eltérő tünet miatt – pontosan megmondani, mi a leginkább adható megfelelő és hatékony kezelés. A rossz alvás és a hosszú COVID sokféle tünete között azonban igazolt a kapcsolat, és az már világos, hogy az alvás minőségének javítása enyhíthet a panaszok némelyikén is.
Bármilyen betegségből való felépülés esetében kulcsfontosságú, hogy eleget és jól aludjunk, így van ez a COVID utáni regenerálódással is. Ebben a pandémiás világban, amikor is saját életünk: szabadságunk és egészségünk felett is elvesztettük a kontroll egy részét, igyekezzünk ellenőrzést gyakorolni legalább alvásunk felett.
| WEBBeteg tudástár |
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta
Forrás: Circadian disturbances, sleep difficulties and the COVID-19 pandemic (PubMed)
