Brainspotting – Egy új pszichoterápiás módszer
megjelent:
A brainspottingot sokan az új EMDR-nek is nevezik, nem véletlenül. A brainspotting terápia egy olyan alternatívája a nonverbális traumafeldolgozó pszichoterápiás munkának, amely szintén használja a szemmozgást, mint ahogy az EMDR terápia is, azonban kissé más módon.
A brainspotting a kliens látóterének egyes spot-jait – magyarul talán foltoknak lehetne fordítani – veszi igénybe ahhoz, hogy segítse a traumák feldolgozását. Ezt az új, nagyon friss terápiát már Magyarországon is egyre több szakember alkalmazza, ebben a cikkben erről a terápiás módszerről tájékozódhat bővebben.
Általánosan a módszerről
A brainspotting egy erőteljes, fókuszált kezelési módszer, amely az érzelmi/testi fájdalom, trauma, disszociáció és számos egyéb kihívást jelentő tünet fő neurofiziológiai forrásainak azonosításával, feldolgozásával és felszabadításával működik.
A brainspotting terápia támogatja a negatív tapasztalatok újrafeldolgozását, alkalmas a traumák és a fennmaradó érzelmi stressz azonosítására és feldolgozására, illetve azok elengedésére összpontosít. Egy már kialakult, empatikus és megtartó terápiás kapcsolaton belül használva a brainspottingot, az eszközt ad a terapeutának ahhoz, hogy neurobiológiailag lokalizálják, fókuszálják, feldolgozzák és felszabadítsák azokat a tapasztalatokat és tüneteket, amelyek jellemzően a tudatos elme kognitív és nyelvi kifejező képessége számára sokszor elérhetetlenek.
Ezt a fajta terápiát 2003-ban Dr. David Grand, PhD. alkotta meg, EMDR terápiás (a szemmozgások deszenzitizációja és újrafeldolgozása) munkája „továbbfejlesztéseként”. Grand megfigyelte, ahogy egy kliensének tekintete egyszer csak „elakadt” egy helyen. Miközben tekintete ezen az egy helyen tartózkodott, Grand megfigyelte, hogy kliense a terápiás feldolgozás során „mélyebbre megy”, mint valaha, és megszületett a brainspotting.
A brainspotting tehát azon az előfeltevésen alapul, hogy „amerre nézünk, befolyásolja az érzéseinket”, és azt találta, hogy a szem pozíciója korrelál a tudattalan, érzelmi élményekkel. Amikor egy felkavaró problémával kapcsolatos szempozícióra összpontosítunk, az megfelelő terapeutai vezetés mellett feloldja a problémával kapcsolatos érzelmi és fizikai stresszt.
Az új módszer már a folyamat kezdete során azt a pontot igyekszik megkeresni a látótérben, amely leginkább reflektál arra az érzésre, amely a feldolgozandó problémával kapcsolatos. Ez a pont pedig jellemzően különbözik attól a ponttól, ahová például kellemes emlékek felidézésekor „kalandozik” a tekintet.
A brainspotting alapjai az EMDR mellett a somatic experience terápiában (testi tapasztalás terápia), a kapcsolatfókuszú és a belátásorientált terápiákban gyökereznek.
Hogyan működik a brainspotting terápia?
A brainspotting elmélete, hogy a traumából származó érzések megrekedhetnek a testben, ami testi és lelki betegségekhez is vezethet. A brainspotting pedig újraindítja az agy memóriáját, melynek révén az eredeti homeosztázis „visszaáll” a testben és az agyban egyaránt.
Grand a trauma által okozott „elakadást” „befagyott maladaptív homeosztázisként” jellemezi. Testünknek általában a homeosztázis állapotában kell lenni, és megpróbálja fenntartani a stabil környezetet, de ez a fajta elakadt, traumába fagyott homeosztázis káros lehet. A brainspotting hozzáfér ehhez, és megkísérli integrálni a trauma megszakadt feldolgozását.
Ez egyike azon néhány terápiatípusnak, amely az agy-test kapcsolatra összpontosít, beleértve a somatic experience-t és az EMDR-t. A hagyományos verbális terápia „felülről lefelé irányuló” terápiaként ismert. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos terápia a tudatos elmével próbálja megoldani a problémákat. A brainspotting, EMDR vagy a somatic experience terápiákat viszont „alulról felfelé irányuló” terápiaként ismerik, amelyeknek a célja a fizikai stressz feloldása a testben, ezáltal az érzelmi stressz oldása.
A brainspotting terápia a középagyon fejti ki hatását, amely a központi idegrendszer azon részeit szabályozza, amelyek olyan folyamatokért felelősek, mint a látás, hallás, alvás és mozgásszabályozás. Amikor trauma történik, az agynak ez a része jellemzően lefagyó üzemmódba kerül, hogy megtakarítsa az erőforrásokat ahhoz, hogy a szervezet védekező módban lehessen.
A brainspotting tehát az agy azon részeit éri el, amelyekhez általában nem fér hozzá a hagyományos verbális terápia, és a legtöbb egyéb terápia. A brainspotting így a kéreg alatti (subcorticalis) agyterületekben „rekedt” traumához is hozzáfér és kezelni is tudja.
A brainspotting terápia egyik „vélt” előnye az EMDR-hez képest, hogy nem kell „újraélni” a traumát annak érdekében, hogy megkönnyítse annak „kiszabadulását a testből”.
Hogy zajlik pontosan egy brainspotting terápia?
Bár a brainspotting terápia jellemzően gördülékeny, és nincs beállított szabványos protokollja, a legtöbb ülés egy általános terv szerint zajlik. Így kiszámítható, hogyan fog lezajlani egy munkamenet.
Mielőtt belevágnának a brainspottingba, a terapeuta a hagyományos módon bizalmi, megtartó terápiás közeget teremt és épít ki a kliensével.
Bár brainspotting során van ott egy terapeuta, aki vezet, a folyamat nagy része mégis önirányítású. Általában egy kis pihentető légzéssel, esetleg fejhallgatón keresztül kétoldali hangok hallgatásával (az egyik fülből a másikba vándorló zene) hangolódhat.
Miután beállt egy tudatosabb állapotba, meghatározza azt a helyet a testében, ahol a leginkább érzi a szenvedést, és ezt egy 10-ig terjedő skálán rangsorolja.
A terapeuta segítségével ezután megtalálja a „spot-ot”, vagyis azt a foltot, amerre a szeme természetesen fókuszál akkor, amikor a fizikai kényelmetlenség a legerősebb. Egy mutatórúd vagy a terapeuta ujja irányítja, hogy erre a pontra összpontosítson, és segítsen azonosítani azt a helyet, ahol „elakadt”, és ahol dolgozni szeretne.
A terapeuta alkalmazhatja az „Ablakon kívül” vagy az „Ablakon belül” megközelítést. Az „Ablakon kívül” megközelítésben a terapeuta megfigyeli a kliens tekintetét, és maga ajánl egy pontot, az „Ablakon belül” megközelítésben a kliens azonosítja a feldolgozandó pontot.
Innentől kezdve a kliens és a terapeuta górcső alá veszik a feljövő érzéseket, miközben ragaszkodnak ahhoz az egyetlen testterülethez.
Ezután egy bizonyos idő igénybevétele szükséges ahhoz, hogy feldolgozza az összes tapasztalatot, ami feljött, és azt, hogy mindez mit jelenthet.
Az ülés végén ismét értékeli a szorongás szintjét, ami jellemzően alacsonyabb lesz, mint amikor elkezdte a folyamatot. Vannak, akik arról számolnak be, hogy mentálisan vagy akár fizikailag is felszabadultságot éreznek, amit enyhe bizsergő érzés vagy enyhe borzongás, hidegrázásszerű érzés jelezhet.
Az ülést követően kimerültnek vagy a szokásosnál érzelmesebbnek érezheti magát. Ezenkívül a nehezebb érzések továbbra is felszínre kerülhetnek. Ez mind része a folyamatnak, de ha az érzések túlságosan nehezen kezelhetővé válnak, szükség esetén forduljon terapeutájához vagy akár egy krízisvonalat is tárcsázhat.
Általában a brainspotting kezelés körülbelül hat alkalomig tart, szemben az EMDR-rel, amely akár nyolc vagy tíz ülést is igényelhet.
Miben segíthet a brainspotting terápia?
Bár a brainspotting terápia elsősorban a traumák felfedezésére és enyhítésére összpontosít, sokféle problémán segíthet, különösen azért, mert a traumák hatásai messzire mutatóak.
Amikben hasznos segítség lehet a brainspotting:
- Szorongás
- Kötődési problémák
- Függőségek
- Poszttraumás stressz zavar
- Krónikus fájdalom
- Depresszió
A brainspotting terápia további előnyei:
- A fájdalom csökkentése
- Az emlékek kevésbé fájdalmasak
- A negatív gondolkodási minták csökkennek
- Jobb alvás és
- Fokozott energia tapasztalása
Hatékonysága
A brainspottingot 2003-ban fejlesztették ki, ezért még további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük, mennyire hatékony pontosan a traumák és más mentális betegségek kezelésében.
Noha a kutatások még mindig szegényesek ezzel a módszerrel kapcsolatban, a korai tanulmányok azonban azt találták, hogy a brainspotting ugyanolyan hatékony a PTSD kezelésében, mint az EMDR, és segíthet egyes szorongással vagy depresszióval küzdő pácienseken is. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy az ilyen rendellenességekben szenvedő kliensek jelentős előrehaladást érhetnek el mindössze 1-3 alkalomnyi brainspotting segítségével, hasonlóan az EMDR-hez. Míg más bevált traumaterápiák, mint például a CPT (Cognitive Processing Therapy (kognitív feldolgozásos terápia), a CBT egy változata) vagy a hosszan tartó expozíciós terápia, 12 vagy több alkalomból is állhatnak.
Egy másik tanulmány szerint a brainspotting hatékonyabb, mint akár az EMDR, mivel a betegek a kezelés befejezése után is javultak, ugyanis a kutatásban részt vevő PTSD-ben szenvedők, akik 3 brainspotting alkalmon vettek részt, a 6 hónapos követési időszak alatt tovább javultak, ami hosszú távú előnyökre utal.
Megfontolandó
A brainspotting még mindig némileg új, és sokan alternatív kezelésnek is tekintik, illetve még mindig kevés kutatás foglalkozik vele és a lehetséges hosszú távú hatásaival. Bár alkalmazása során nem szükséges annyira átélni a traumát, mint az EMDR-ben, de elkerülhetetlenül fájdalmas emlékek és érzések kerülhetnek felszínre, ezért a legjobb, ha minderre felkészülünk, és gondoskodunk arról, hogy megfelelő támogatással és öngondoskodással rendelkezzünk, ha belevágunk.
Mivel a brainspotting egy olyan terápiatípus, amely speciális képzést igényel, a legjobb, ha olyan terapeutát keres, aki rendelkezik brainspotting képzési tanúsítvánnyal. Ha terapeutája javasolja ezt a kezelési formát, bátran kérje el a képzést igazoló tanúsítványait, a képzés több modulból áll, biztonságosabb, ha minél magasabb kiképzettségi szinten áll a módszer használója.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
- What to Know About Brainspotting Therapy (Verywell Mind)
- Brainspotting Therapy (Authenticity Associates Coaching and Counseling)
- What Is Barinspotting? (Brainspotting)
- Brainspotting: How It Works & What to Expect (Choosing Therapy)
