Az alvászavar fokozhatja az öngyilkossági gondolatokat
megjelent:
102 személy adatai alapján számos alvászavar, köztük a rémálmok, vagy a rossz alvásminőség az öngyilkossági gondolatok előfordulásának szignifikánsan megnövekedett kockázatával járt együtt.
Az öngyilkosság továbbra is a második vezető halálok a fiatal felnőtteknél, de keveset tudni azokról a konkrét tényezőkről, amelyek előre jelezhetik a megnövekedett öngyilkossági kockázatot. Az alvászavar az öngyilkosság egyik módosítható kockázati tényezője lehet, és az alvás javításával akár az akut öngyilkossági rizikó is csökkenthető lehet – mondta Rebecca C. Cox, PhD, a Colorado Boulder Egyetem munkatársa.
Ez is érdekelheti Az egészséges, pihentető alvás záloga
Korábbi kutatások eredményei
Korábbi kutatások azt találták, hogy az alvászavarok számos aspektusa összefügg az öngyilkossági rizikó emelkedésével, beleértve az álmatlanság tüneteit, vagy mind a túl rövid, mind a túl hosszú alvási időtartamot, az éjszakai ébrenlétet és a rémálmokat is. Bár az alvászavarok öngyilkossági kockázatra gyakorolt hatásáról korlátozottak az adatok, a kutatók szerint fontos szem előtt tartani az alvás napi változékonyságát is, így pontosabban felmérhető az alvászavarok különböző összetevői és az öngyilkossági kockázat változásai közötti összefüggés.
A jelenlegi kutatás során mit vizsgáltak?
A Pszichiátriai Kutatás (Psychiatry Research) című szaklapban megjelent tanulmányban a kutatók 102, 18-35 év közötti olyan fiatal felnőttet vizsgáltak, akiknek a kórtörténetében öngyilkos magatartás szerepelt. A résztvevők 74,5%-a nő volt. A résztvevők 21 napon keresztül naponta hét kérdőívet töltöttek ki felébredéstől elalvásig. Minden kérdőívben szerepeltek olyan kérdések, melyben arra kérték a résztvevőket, hogy számoljanak be arról, hogy a legutóbbi felmérés óta tapasztaltak-e öngyilkossági gondolatokat. A kutatók nemcsak az egyéni alvási szokásokat, hanem a résztvevők közötti különbségeket is vizsgálták. Összehasonlították a lefekvés idejét, az elalvásra való várakozás idejét, az elalvás kezdetét, a megébredések számát, az elalvás utáni megébredést, az alvás időtartamát, az alvásidőzítést, az alvás minőségét és a jelentkező rémálmokat is.
Mi derült ki?
Összességében a rémálmok szignifikáns hatással voltak a passzív öngyilkossági gondolatokra mind egyéni, mind az egyének közötti szinten, de nem voltak jelentős hatással az aktív öngyilkossági gondolatokra. Az alvási késleltetés szignifikáns, pozitív hatást mutatott a passzív és aktív öngyilkossági gondolatokra is az egyének közötti szinten, ami azt jelenti, hogy „azok a résztvevők, akiknek átlagosan hosszabb ideig tartott elaludni, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak mind passzív, mind aktív öngyilkossági gondolatot a vizsgált időszakban” – jegyezték meg a kutatók.
| Mi az a passzív öngyilkossági gondolat? |
| Passzív öngyilkossági gondolatnak nevezzük az olyan öngyilkossági gondolatokat, fantáziákat, amikor konkrét tervezés, előkészület nem zajlik a szuicid cselekményt tekintve. |
Ezenkívül a gyakoribb megébredéseket, éjjeli hosszabb ébrenlétet követő napokon szintén megnövekedett az öngyilkossági gondolatok előfordulási valószínűsége. Hasonlóképpen, az egyéneknél a szokásosnál rosszabb alvásminőségű éjszakákat követő napok olyan napok voltak, amelyeken megnövekedett mind a passzív, mind az aktív öngyilkossági gondolatok előfordulási valószínűsége.
Az alvás időzítése és időtartama nem volt jelentős hatással a szuicid fantáziákra nézve sem egyéni, sem az egyének közötti szinten.
„A fordított modellek tesztjei viszont nem találtak összefüggést a napi passzív vagy aktív szuicid gondolatok és az azt követő éjszakai alvás bármely összetevője között, ami egyirányú kapcsolatot sugall a megjelenő alvászavar és az azt követő későbbi szuicid ideák között” – hangsúlyozták a kutatók.
Ha a jövőbeni kutatások is igazolják a tanulmány eredményeit, az eredmények alátámaszthatják, hogy az alvási nehézségeket érdemes az öngyilkosság kockázatértékelésébe beépíteni, hogy a szakemberek még előbb azonosíthassák az öngyilkosság rizikóját, és adott esetben megelőzésre irányuló beavatkozásokat kezdeményezzenek.
A kutatás nem tért ki az öngyilkossági tervekre, és az olyan öngyilkossági magatartásokra, mint az előkészületek, a félbehagyott kísérletek, és a tényleges szuicid kísérletek. Az eredményeik pedig nem feltétlenül általánosíthatók más korcsoportokra, például gyermekekre, serdülőkre vagy idősebb felnőttekre, illetve további kutatásokra van szükség annak meghatározásához, hogy az alvászavarok közül melyek számíthatnak akut kockázati tényezőknek a lehetséges kimeneteleket tekintve. Mindazonáltal ez a tanulmány az első, amely bizonyítja, hogy a napi szinten megjelenő alvászavarok az öngyilkossági gondolatok rövid távú előrejelzői fiatal felnőttek esetében.
| Ha ön, vagy a környezetében valaki krízisben van, hívja, vagy ajánlja az alábbi ingyenesen hívható telefonszolgálatok egyikét: |
|
Tovább Mit tehetünk, ha ismerősünk öngyilkossági szándékot fontolgat?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Sleep Disturbance May Predict Increased Risk of Suicidal Thoughts (Medscape)
