A menedzserbetegség

Dr. Kónya Judit
szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos - WEBBeteg
frissítve:

A menedzserbetegség lényege a krónikus stressz fennállása, a krónikus stressz ellen való cselekvőképesség csökkenése. Ez két okból kifolyólag lehetséges: vagy a stressz mértéke és ideje olyan nagyfokú, hogy a szenvedő alany nem képes megfelelően kezelni, vagy eleve a stressztűrő képessége csökkent.

Hangsúlyozni kell, hogy menedzserbetegsége bárkinek lehet, aki hosszú ideje fokozott stresszben él. A statisztikák szerint leginkább mégis a fiatal és középkorú férfiaknál fordul elő. Ennek oka kettős: egyfelől több férfi dolgozik közép- és felsővezető munkakörben, mint nő.

Másrészt a férfiak körében eleve nagyobb a menedzserbetegségre nagyon jellemző szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. Hazánkban ma másfélszer annyi 35-40 éves, és kétszer annyi 40-50 éves férfi hal meg, mint a 70-es és 80-as években.

A típusú személyiség, mint hajlamosító tényező

További hajlamosító tényező az ún. A típusú személyiség. Az A típusú személyiséggel bírók szimpatikus idegrendszere az átlagnál érzékenyebb, és egyébként jelentéktelen környezeti, elsősorban pszichés megterhelésre is fokozottan reagál.

A reakció a stressz kardiovaszkuláris hatásainak fokozott megnyilvánulását jelenti, például a vérnyomás és a szívverések percenkénti számának gyakori, tartós, és az átlagosnál nagyobb mértékű emelkedését.

A menedzserbetegség és a kiégés (burnout) szindróma egymás rokonainak tekinthetők, gyakran együtt fordulnak elő: időben bármelyik kezdődhet hamarabb, de felléphetnek egyszerre is. Elkülönítésük gyakran nehézkes, hiszen mindkettő sokrétű szervi és pszichés tünetekkel jelenik meg.

A menedzserbetegség tünetei

A krónikus stressz következtében változatos, gyakran szervi eltérésre nem visszavezethető tünetek alakulnak ki. Kezdetben a hangulati élet zavarai tapasztalhatók: fáradékonyság, nagyfokú fáradtság érzés, ingerültség, hirtelen hangulatváltozások, dühkitörések.

Gyakori az alvászavarok jelentkezése. A teljesítőképesség csökkenése tovább emeli a stressz szintjét, hiszen az eredmények megtartása további energiák befektetését igényli.

Gyakran definitív pszichiátriai kórképek alakulhatnak ki (szorongás, depresszió, pánik szindróma, kényszeres cselekvések). A szervi tünetek megjelenhetnek fej- és/vagy hátfájás, izomfeszültség, hajhullás formájában.

Sokszor zavar támad a szexuális életben, leginkább a libidó és az orgazmuskészség csökkenése alakul ki.

Stresszkezelés 6 pontban

A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.

  • Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni?
  • Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha...?!
  • Meg kell tanulni, gyakorolni kell a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését! Ilyen a mély lélegzés, izomlazítás, a zene terápia, de gyógyszerekre, feszültségoldókra is szükség lehet.
  • Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot)! Fontos a mozgás (kerékpár, úszás, „jogging”, séta, stb.), a dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése, továbbá a több, jobb, rendszeres alvás.
  • Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására. Fontos a társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, illetve a reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése.

Szív- és érrendszeri problémák megjelenése

A szív- és érrendszeri problémák kezdetben a vérnyomás és/vagy a pulzusszám emelkedésében nyilvánulnak meg. A kardiológiai státusz romlásával először terhelésre, majd spontán is jelentkező mellkasi fájdalom alakulhat ki, amely a szív koszorúsereinek szűkületét, illetve fenyegető szívizominfarktust jelezhet.

Az érrendszer állapotának általános romlása az anyagcserezavaroknak is köszönhető: a szervezet cukor- és zsírháztartásának egyensúlya megbomlik. Emelkedik a vércukor- és vérzsírszint, generalizált érszűkület alakul ki, ami az agyvérzés egyik legfontosabb rizikófaktora. Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség is gyakoribb az érintett csoportokban.

Az étkezések gyors tempója, rendszertelensége emésztési zavarok kialakulásához vezet. A gyomor fokozott savtermelődése miatt gyomorégés, reflux jelentkezhet, ám a gyomor nyálkahártyájának gyulladása vagy fekély is kialakulhat. A nem kiegyensúlyozott táplálkozás vitamin- és ásványianyag-hiányhoz vezethet.

Az életvitelbeli sajátosságok nem egyszer függőséghez vezetnek, ami irányulhat nikotinra, koffeinre, alkoholra, szerencsejátékra, vásárlásra vagy a párkapcsolatokra.

A menedzserbetegség kezelése egyenlő az életmód átalakításával

A kezelés az életmód rendezését jelenti. A legfontosabb az egyénileg leginkább megfelelő és követhető relaxációs gyakorlatok, stresszkezelő technikák elsajátítása, folyamatos gyakorlása. A táplálkozás rendezése, a tényleges kikapcsolódást jelentő testmozgás rendszeres beiktatása is kulcsfontosságú a menedzserbetegséggel küzdők esetében. Gyakran pszichológus bevonására, pszichoterápia alkalmazására van szükség.

Tudnivalók a stresszről és a depresszióról

Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest