Hogyan reagálunk a visszautasításra? - Genetikai magyarázat
megjelent:
Amerikai kutatók tanulmánya alátámasztja azt a közkeletű megfigyelést, hogy a visszautasítás "fáj": az emberi szervezet egyik leghatásosabb saját fájdalomcsillapítója a keserű társadalmi tapasztalatok során is szerepet kap - olvasható az EurekAlert című amerikai tudományos portálon.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói a fizikai fájdalommal összefüggésbe hozható ópioid receptor gén (jele: OPRM1) változatainak előfordulását és szerepét vizsgálták.
Megállapították, hogy a ritkább génváltozatot hordozó emberek, akik érzékenyebben reagálnak a fizikai fájdalomra, egyúttal érzékenyebben válaszolnak a szociális jellegű elutasításokra is, agyuk több stresszre utaló jelet mutat, mint azoké, akik a gén gyakoribb változatával élnek.
A tanulmányhoz 122 embertől vettek nyálmintát, amelyből megállapították, hogy az OPRM1 jelű gén melyik változatát hordozzák. Ezután kérdőívvel kérdezték ki őket arról, miként reagálnak a visszautasításra, például olyan jellegű hatásokra, hogy valaki nem kíván szólni hozzájuk.
Szorongás teszt |
| A teszt az elmúlt két hétben tapasztalt érzései alapján próbál képet alkotni arról, hogy az szorongásai normálisnak, vagy túlfeszítettek, esetleg orvosi véleményt igényelnek. Szorongás teszt kitöltése |
Máshogy reagálunk a visszautasításra?
A következő vizsgálati szakaszban orvosi képalkotó berendezéssel, funkcionális mágneses rezonanciás készülékkel jelenítették meg agyi aktivitásukat, miközben virtuális labdajátékot játszott az önkéntes.
A résztvevők úgy tudták, hogy két másik játékossal labdáznak interneten keresztül, ám valójában a számítógép volt a partnerük. A játék egy meghatározott pontján a "partner" nem dobott több labdát a vizsgált személynek.
A vizsgálatot lefolytató pszichológusok megfigyelték, hogy a visszautasítás után azok agyában jelentkeztek inkább a stressz jelei, akik az OPRM1 gén ritkább változatát hordozták, és akik érzékenyebbek voltak a fizikai fájdalomra is.
A kutatók szerint a megállapítás alátámasztja a szociális elfogadottság érzetének fontosságát, amely a korai társadalmakban életmentő lehetett.
Kapcsolatfüggőség |
| A kapcsolatfüggőség divatos kifejezés, manapság gyakran használatos. Amikor valaki minden cselekedetét a másik véleményétől és beleegyezésétől teszi függővé, miközben ez nem kölcsönös, és ebben a szituációban nem boldog egyik fél sem, erős a gyanú a kapcsolatfüggőségre. A kapcsolatfüggőségről |
(MTI)
