A stressz, düh és depresszió hatásai
frissítve:
A stressz, idegesség, harag és a negatív érzelmek életünk velejárói. A túlzott mértékű és nem megfelelően kontrollált stressz és idegeskedés azonban már nemcsak saját és környezetünk mindennapjait teheti tönkre, de egyben a szívbetegségek rizikófaktora is.
Stressz
A vészhelyzetek kezelésére szervezetünk az adrenalin hormont küldi segítségül. A szervezetben hatására nő a szívverés, fokozott válaszkészség jön létre, a reakció idő csökken – magyarázza dr. Kocsi Anikó, belgyógyász, pszichoterapeuta.
Sok esetben a fent leírt folyamat állandósul, így a szervezetben különböző kóros elváltozásokat hoz létre. A munkahelyeken a munkakörökhöz kapcsolódó feladatok intézése, otthonunkban a feszült légkör, megoldatlan családi problémák, vezetés közben a forgalmi dugók és még sorolhatnánk a számtalan stresszhelyzetet, melyekkel nap, mint nap meg kell birkóznunk.
Az ilyen folyamatos mértékű stresszhelyzetben az emberi szervezet az adrenalin mellett kortizolt is kiválaszt. Ez a hormon a vérnyomás emelkedéséért felelős és fokozza a szervezetben a folyadék visszatartását.
A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és a magas vérnyomás, szapora pulzus, verítékezés, esetleg légszomj kórossá válhat, betegségeket okozhat, mint pl. a szívbetegség.
Rizikó Optimális vérnyomás kalkulátor | Stressz teszt
Stresszkezelés 6 pontban |
| A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.
|
Harag és düh
A Johns Hopkins School of Medicine kutatói által elvégzett vizsgálatban a harag, szív egészségére gyakorolt hatását vizsgálták. Az 1337 résztvevőt 36 éven keresztül figyelték meg.
Az eredmények alapján úgy találták, hogy azon résztvevők esetében, akik a stresszre fokozott düh és méreg formájában reagáltak, háromszor magasabb volt a korai szívbetegségek kockázata és ötször gyakrabban kaptak szívinfarktust.
A jelenség férfiak körében gyakrabban figyelhető meg. A kutatók ezt a két nem közti viselkedésbeli eltérésekkel magyarázták.
Az erősebbik nem képviselői inkább hajlamosak egy-egy stresszhelyzetre dühkitörésekkel, agresszíven reagálni, míg a nők inkább magukba fordulva rágódnak egy-egy problémán.
Fontos Mi a teendő szívinfarktus esetén?
Az első esetben, a düh mellett a szív- és érrendszeri betegségek a jellemzőbbek, míg a másik típus az elfojtással egyéb betegségeket generál, akár pszichoszomatikus kórképeket, akár az immunrendszer gyengítésén keresztül egyéb megbetegedéseket, gyakori fertőzéseket.
Harag és düh során a szervezet adrenalint választ ki, ezzel készülve a támadásra, mely rendszerint elmarad, hiszen nem elfogadható, hogy ott és akkor engedjük szabadjára mérgünket, ahol épp szeretnénk.
A folyamat leginkább úgy érzékeltethető, mintha a piros lámpánál egyszerre nyomnánk padlóig a féket és a gázt.
Természetesen sehová sem jutunk, a kerekek helyett szervezetünkben csak a felgyülemlett düh pörög tovább és égeti porrá idegrendszerünket.
A felfokozott hangulat mellett szervezetünkben a negatív érzelmek hatására megemelkedik a koleszterin szint és elkezdődik a katekolamin (ide tartozik az adrenalin is) nevű hormonok kibocsátása.
Kutatások alapján pedig tudjuk, hogy a katekolamin, a szervezetben zajló bonyolult mechanizmusok eredményeképpen nagymértékben hozzájárul az erek falán plakkok lerakódásához, így növelve a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát.
Depresszió
A harag és az agresszió mellett a tartós negatív érzelmek, a depresszió is nagymértékben növeli a szívbetegségek kockázatát.
A depresszió különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a már infarktuson, vagy szívműtéten átesett betegek körében, ezzel tovább növelve az állapotromlás veszélyét, lassítva a gyógyulás folyamatát.
A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggések már régóta ismertek, azonban csak az elmúlt 15 év kutatásai szolgálnak tudományos bizonyítékul mindezek alátámasztására. A szívkoszorúér-betegséggel kezelt páciensek 17-27 százalékánál figyeltek meg depressziót egy vizsgálat során. Az is világosan látható, hogy a depresszió nagymértékben nehezíti a beteg állapotának javulását, sőt csökkenti a gyógyszeres kezelés eredményességét is és nyújtja a műtétek utáni lábadozás idejét.
A folyamat minden bizonnyal kétirányú, a szívbeteg, esetleg műtéten átesett páciensek gyakran reagálnak depresszióval megváltozott állapotukra, azonban a depresszió önmagában is nagymértékben növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggés magyarázata lehet, hogy a depresszió a hangulati változáson kívül a szervezetben jelentős biológiai változásokat is okoz.
A betegség hatására hormonális változások mellett nő a pulzusszám, s így a kedvezőtlen belső folyamatok hatására romlik a szív egészsége.
Kapcsolódó Hogyan rombol a mindennapi stressz?
(Oxygen Medical - Dr. Kocsi Anikó, diabetológus, pszichoterapeuta)
