Munkahelyi légkör és egészség - Kutatás
megjelent:
Azok a férfiak, akik Stockholmban és környékén rossz főnök miatt rosszul érezték magukat a munkahelyükön, 25 százalékkal gyakrabban kaptak tíz év alatt szívinfarktust, mint azok, akik úgy érezték: munkahelyi vezetőjük megértő volt, kedvesen segítette őket munkájukban.
Minél rosszabb a munkahelyi vezetés, annál többen és annál többször betegeskednek a beosztottak - állapította meg egy svéd orvos kutatása.
Anna Nyberg, a Karolinska Intézet közegészségügyi tanszékén készült doktori tézise nagyobb feltűnést keltett az orvosi szakirodalomban, mint több Nobel-díjas. A mai természettudomány alapja csoportmunka.
A munkahelyi stressz és a mobbing |
| Stresszhelyzetbe bárhol, bármikor kerülhetünk. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját erőnkben, saját döntéseink helyességében. A munkahelyi stressz és a mobbing |
Ez a kötet is kutatócsoportok több éves tevékenységének eredményeit foglalja össze. Csaknem 20 ezer svéd, finn, német, lengyel és olasz gyári munkás, irodai beosztott, gépkezelő és más dolgozó adatait gyűjtötte össze és elemezte.
A vizsgált munkahelyek között voltak gyárak a Stockholm melletti területről, svéd-, lengyel és olasz szállodák alkalmazottai, német irodai és üzemi munkások.
Öt hatalmas vizsgálatban kérdezték a beosztottakat, milyennek tartják főnökük vezetési stílusát, módszereit, mennyire vélik biztonságosnak ilyen munkahelyen az állásukat, beosztásukat.
A kutatók följegyezték a beosztottak véleményét arról, hogy a munkahelyi vezető példája mennyire viszi jó irányba az ott dolgozók tevékenységét, a főnök mennyire segítőkész, jó szándékú, vagy éppen az ellenkezője: diktatórikus, következetlen vagy távolságtartó.
Ha rossz a főnök, több a beteg dolgozó
Ezzel párhuzamosan azt is összegyűjtötték, hogy a munkahelyen milyen volt a betegek aránya, milyen betegség miatt voltak rendszeresen távol a beosztottak, sőt egyik vizsgálatban az adott munkahelyről távozás után még tíz évig figyelték az egészségügyi helyzet alakulását.
Azok a férfiak, akik Stockholmban és környékén rossz főnök miatt rosszul érezték magukat a munkahelyükön, 25 százalékkal gyakrabban kaptak tíz év alatt szívinfarktust, mint azok, akik úgy érezték: munkahelyi vezetőjük megértő volt, kedvesen segítette őket munkájukban.
Egy másik nagy irodában is azt észlelték, hogy jó vezetés mellett kevesebben hiányoztak, a beosztottak ritkábban kerültek betegállományba, mint az ellenkező esetben.
A lengyel vagy olasz szállodai vezetés általában rosszabb benyomást keltett a beosztottakban, mint a svéd és ezt a munkahelyek egészségügyi helyzete is tükrözte.
(MTI)
