A dadogás genetikai háttere - Kutatás

MTI
megjelent:

A tudósok szerint a gének közül kettőt az agysejtek arra is használnak, hogy a hulladékot újra feldolgozzák, a harmadiknak nem ismerik más szerepét.

Három gén és a dadogás kapcsolatát igazolták amerikai kutatók a New England Journal of Medicine című szaklap szerdai számában megjelent tanulmányukban.

Dadogni kezdett a lányom
"Két éves kislányom mostanában megváltozott. Eddig csukott ajtónál aludt, el, beszédes kislány volt, idegenekkel is kedves és barátkozó. Szépen beszél, nagy szókincse van, okos, értelmes kislány, szobatiszta.
Az orvos válaszol >>

A tudósok szerint a gének közül kettőt az agysejtek arra is használnak, hogy a hulladékot újra feldolgozzák, a harmadiknak nem ismerik más szerepét. "Ez az első tanulmány, amely meghatározott génmutációkat jelöl meg a 3 millió amerikait érintő zavar, a dadogás lehetséges okaként" - tudatta közleményében James Battey, a National Institute on Deafness and Other Communication Disorders (NIDCD) igazgatója. A statisztikák szerint az iskolás kor előtti gyerekek 5 százaléka, míg a felnőttek 1 százaléka dadog.

Az intézet kutatói 123 pakisztáni embert vontak be vizsgálatukba, akik között dadogó és nem dadogó is volt, 46 esetben pedig családi halmozottságot mutatott az állapot előfordulása. A tanulmány egy olyan pakisztáni családnál indult el, amelyben halmozódott a dadogás előfordulása. Náluk a 12-es kromoszómán fedeztek fel egy génmutációt.

A későbbiekben ugyanerre a genetikai mutációra és még két másikra bukkantak, amikor több pakisztáni, valamint ötszáz amerikai és brit ember örökítő állományát elemezték. A nem dadogó emberek közül egyetlen egynél sem találták meg a génmutációkat.

A génterápia lehetőségei
A genetikai betegségek kezelése csak tüneti terápiára szorítkozik, nincs lehetőség magának a kiváltó tényezőnek a kiiktatására. A genetikai betegségek jövőbeni gyógyítására ugyanakkor ígéretes kutatások vannak folyamatban, melyek a génterápia, génsebészet eszköztárát vonultatják fel.
A génterápia lehetőségei >>

A dadogás terápiái között van a szorongás csökkentése, a légzés és beszédtempó szabályozása, valamint különböző elektronikus eszközök használata. A tanulmány azonban azt az elméletet támasztja alá, hogy a dadogás hátterében agyi, biológiai eltérések vannak. A kutatók úgy vélik, a vizsgálatukban fellelt genetikai variációk az összes eset 9 százalékára adhatnak magyarázatot.

A gének közül kettő egy anyagcserezavarban is szerepet játszik, melynél a hulladék felhalmozódik a sejtekben, és problémákat okoz az ízületekben, a szívben és a májban. A tanulmányban részt vevő dadogó önkéntesek között azonban senki nem szenvedett ilyen betegségben, mert a hibás génkópiából csak egyet hordoztak, az anyagcserezavar kialakulásához pedig két hibás kópia egyidejű jelenléte szükséges.

(MTI)

Cikkajánló

Dadogás
A beszédzavarok egyik leggyakrabban jelentkező formája a dadogás, melyre jellemző egyes hangok, szótagok, szavak akaratlan ismételgetése, hangok elnyújtott ejtése, illetve a beszéd folyamatosságának váratlan megszakadása.
A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Füzesi Zsuzsa, fordító
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász, Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász
WEBBeteg - Simon Béla

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest