Vízilabda: ideális sport az egészséges fejlődéshez

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
megjelent:

A vízilabda egy alapos felkészülést igénylő csapatjáték. Akik hivatásszerűen vagy hobbiból űzik, jól tudják, milyen jó hatással van az egészségre, a sportsérülések kockázata pedig elenyésző.

Miért ideális választás a vízilabda gyerekeknek?

A vízilabdázás megkezdéséhez az ideális életkor nyolc-tíz év körül van. Természetesen feltétel, hogy a gyermek magabiztosan, jól tudjon úszni. Aki jól úszik, az könnyen beépül a csapatba, hiszen a vízilabda csapatjáték, és a gyermekek szociális fejlődése szempontjából ebben rejlik egyik nagy előnye is. Emellett kiválóan edzi a testet is, jó erőnlétet biztosít és a koordinációs képességeket is fejleszti.

Már a rendszeresen edző legkisebb korosztályban is kiegészítő edzést folytatnak a gyerekek, erősítő gyakorlatokkal, futással és gimnasztikával javítják állóképességüket, és az egyben bemelegítésként is szolgáló gyakorlatokkal megelőzhetik a sportsérüléseket is. Ha a jól úszó gyermek szeretne vízilabdázni, de a szülők aggódnak a balesetek és sérülések veszélye miatt, főleg ha vékonyabb testalkatú gyerekekről van szó, akkor nyugodtan engedjenek a gyermek kérésének, hiszen a vízilabda egy olyan sportág, amiben nagyon csekély a sérülések veszélye. A víz ugyanis pufferként működik, vagyis tompítja a gyors mozgás erejét. A víz az ízületek szempontjából kifejezetten kímélő közeg, emellett az úszás fejleszti az izomzatot, jót tesz a gerincnek, javítja a testtartást és fejleszti a tüdőt.

A vállfájdalom okai és kezelése

A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak. Ez gyakran az ízület stabilitásának rovására megy, így ez az az ízület, mely a leggyakrabban ficamodik. A vállban ízületi kopás ritkábban jön létre, mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé, mint például a térd vagy a csípő. A vállfájdalom okai és kezelése

Mindennek ellenére előfordulhatnak sérülések, a vízilabdások legtipikusabb sérülései közé tartoznak az akut illetve krónikus vállsérülések. Előbbi főként a nem megfelelő bemelegítés vagy hirtelen rossz mozdulat következtében alakulhat ki, akut vállízületi ficam nagyon ritkán fordul elő, míg utóbbi az éveken át tartó egyoldali edzésből, megterhelésből adódhat. Vízilabdázók körében az említett sérüléseknél sokkal gyakoribb probléma a meghűlés és a nátha. Ez nagyon könnyen előfordulhat, ha valaki vizes vagy nedves hajjal megy ki az utcára. Sőt komolyabb baj is bekövetkezhet az évszaktól, időjárástól függően, mivel a gyerekek hajlamosabbak kihagynia a hajszárítást, a szülőknek erre mindig oda kell figyelniük!

A leggyakoribb sérülések

A vállsérülések után a leggyakrabban a nyak- és a hát régiója érintett. A vízilabdázók sérüléseinek körülbelül a 60 százaléka következik be a vízben edzés vagy verseny során, míg kb. 40 százalék a medencén kívül az erősítő gyakorlatok közben.

A tartós egyoldali terhelésből adódó krónikus sérülésekre többnyire a fájdalom hívja fel a figyelmet. A kezelés célzott, komplex terápiával történik. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása mellett az edzésprogram megváltoztatására, esetleg az edzés szüneteltetésére is szükség lehet. Ha komolyabb a sérülés, kisebb műtéti beavatkozásra (endoszkópos stabilizációra) lehet szükség.

Szintén gyakori probléma a váll környéki inak és a vállízület gyulladása. Nem ritka a felkarcsont fejét borító, a felkar mozgatásában jelentős szerepet játszó inas lemeznek, az ún. rotátorköpenynek a sérülése, részleges szakadása sem.

Mi a teendő túlterhelésből adódó sérülések esetén?

  • Ajánlott minden fájdalommal, megerőltetéssel járó aktivitás kerülése.
  • A fájdalmas területet több napig célszerű hűteni.
  • Edzés során is csak óvatosan szabad mozgatni a kart, kímélni kell a fájdalmas területet!
  • Fizioterapeuta felügyelete mellett végzett gyakorlatokkal gyorsabb a gyógyulás!

(WEBBeteg – B. M.; Forrás: schulterinfo.de, Lektorálta: Dr. Földi Ildikó)

Cikkajánló

Kenőcs, krém, gél
Kenőcs, krém, gél

Mit is kenünk magunkra és melyik mire jó?

Napszaki ritmus és depresszió
Napszaki ritmus és depresszió

Ok-okozat?

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Puskás Réka

Dr. Puskás Réka

Reumatológus, manuálterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sztancsik Ilona

Dr. Sztancsik Ilona

Kardiológus, Sportorvos, Aneszteziológus

Budapest