Sportsérülések a vívásban
lektorálta: dr. Földi Ildikó megjelent:
A vívás a látszat ellenére elviekben nem veszélyes sport. Természetesen előfordulhatnak kisebb-nagyobb sérülések, de a komolyabb sérülések esélye kicsi. Problémák a bemelegítés hiányából, felkészületlenségből vagy túlerőltetésből adódhatnak.
Az éles fegyverekkel vívott párharc évezredek óta része az emberiség történelmének, a középkorban és az azt követő időben vált egyre elterjedtebbé ez a harcmód. A vívásnak három szakága van: kardvívás, tőrvívás és párbajtőrvívás.
A magyar sportolók mindig kiemelkedő szerepet játszottak a sportág történetében. A nyári olimpiákon eddig a legtöbb aranyérmet vívóink szerezték hazánknak. Az eddig legtöbb aranyérmet szerezett olimpikonunk, Gerevich Aladár, szintén vívó.
A vívófelszerelés
Ma a vívók védőruházatot viselnek, mely a sérülésektől hivatott megvédeni a sportolókat. Ennek része a sisak, az arcot fémszálakból készült háló védi a sérülésektől. A vívók vívókabátot (plasztron), hónaljvédőt, kesztyűt, és térdharisnyát viselnek. A nők mellvédőt is hordanak. A tőrözők és a kardozók mellényt is viselnek, amely fémszálas anyagból készül. A vívók cipőjének sarka legömbölyített.
A sportsérülések bemelegítéssel megelőzhetők |
| A sportolás előtti bemelegítés fontosságára hívta fel a figyelmet egy brit tanulmány, amely szerint a megfelelő felkészüléssel számos sérülés és az esetleges későbbi ízületi bántalmak is megelőzhetők. A szakemberek szerint az embereknek alaposan át kellene mozgatniuk magukat mielőtt bármilyen sporttevékenységbe kezdenek. A sportsérülések bemelegítéssel megelőzhetők |
Milyen sérülések fordulhatnak elő vívásban?
Meg kell különböztetnünk a különösen egy adott sportágra jellemző (sportágspecifikus) és a nem specifikus sportsérüléseket. A nem specifikus sportsérülések a legtöbb sportágra általánosan jellemzőek (pl. zúzódások). A sportágspecifikus sérülések az adott sport hosszú távú gyakorlása következtében alakulnak ki és többnyire igen jellegzetesek. Ezek a sérülések összefüggésben állnak a sportágra jellemző technikákkal és eszközökkel, és többnyire az izommunka és az ízületi működés összhangjának hirtelen megbomlása okozza őket.
Sportsérülések hirtelen, váratlan külső erőbehatás következtében is kialakulhatnak, amelyek a dinamikus mozgásfolyamatot megszakítják. Ezek akkor következnek be, ha a sportoló terhelhetősége kisebb, mint az őt ért terhelés, ilyenkor rendszerint nagyobb sérülésről (makrotraumáról) beszélhetünk.
Vívásban a védőfelszerelésnek köszönhetően ilyen típusú akut sérülések alig következnek be. Védőfelszerelés hiányában előfordulhatnának szúrt vagy vágott sebek, de a szabályok betartása és kellő körültekintés mellett ennek az esélye nagyon kicsi.
A vívók körében sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnak elő kisebb, ún. mikrotraumás sportsérülések, amelyek a túlterhelésből fakadnak. A vívók az alapfelállás és a küzdelem során is meghatározott testtartást vesznek fel, melynek során nagy terhelés éri a térdüket. Gyakran bekövetkezhet a térdízületek sérülése, esetleg kopása, néha térdszalagsérülések is. Ha időben felfedezik a problémát, pihentetéssel orvosolható a baj, de a komolyabb elváltozások már orvosi beavatkozást, akár műtétet is igényelhetnek.
A vívók gyakran megerőltetik a fegyvert tartó kezüket, csuklóízületüket is. Ezek a folyamatok többnyire visszafordíthatók, vagyis megfelelő kezeléssel, pihentetéssel kezelhetők, de kezelés hiányában visszafordíthatatlan károsodások alakulhatnak ki.
Ha a kisebb mikrotraumás sérülések felderítetlenek és kezeletlenek maradnak, sokkal nagyobb a súlyosabb balesetek kockázata!
Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; scidok.sulb.uni-saarland.de
Lektorálta: Dr. Földi Ildikó
