Olimpia: óvszer, alkohol és orgiák?

Az óvszer az olimpiai falu legfontosabb kelléke – jelentette ki az ötkarikás játékok előtt Ronda Rousey, amerikai dzsúdós, aki szerint a londoni olimpiai falu, akárcsak bármelyik másik korábbi játékokon, a pajzán kalandok melegágya lesz. De miért ez a hatalmas tesztoszteronháború, miért van szükség 15 ezer óvszerre a sportolóknak?

Létezik-e olyan személy, akinek még mozgatta meg a fantáziáját egy tökéletes testű sportoló vagy sportolónő látványa, az erőtől duzzadó izzadságtól csillogó izmok? De hogyan birkóznak meg e „vágyak tárgyai” a párkapcsolatok és a sport korántsem zökkenőmentes összeegyeztetésével, s pláne az egy-egy olimpián feltűnő több tízezer tökéletes test látványával?

A gyönyörű Ronda Rousey így fogalmazott: „Rengeteg gyönyörű és tökéletesen kidolgozott testű sportoló a világ minden tájáról, élete legjobb formájában, egy pici faluban összezárva. Ennek csak egyetlen dolog lehet a vége.”

Miután Rousey is saját bőrén tapasztalta az olimpiai falu hangulatát, szavai hitelességét nehéz lenne megkérdőjelezni, állítása szerint a sok vonzó egyéniség a felszabadult feszültségek és a szabadon hozzáférhető alkohol hatására egyszerűen „megőrül”. Az „óvszerolimpiaként” elhíresült 2004-es athéni játékokon például napi átlag 1000 ingyenes óvszer fogyott az olimpiai faluban.

Kell a törődés

Az élsportolók szexuális élete azért korántsem ilyen egyszerű. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus a Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek című könyvben azt írja, a teljesítőképesség határait feszegető erőpróbák után a test és a lélek rendszerint kiköveteli magának a törődést, a jutalmat.

A versenyzés előtti szexet viszont sok vita övezi: van ugyanis, akit megnyugtat, ezáltal hozzásegíti a jobb teljesítményhez; van, akit feltölt és energizál, de van olyan is, akit legyengít. Van, akit a szexmegvonás agresszívvá tesz , de mások pont ettől „harapnak” – éheznek a sikerre.

A szex és a sport összefonódása sokkal szorosabb, mint gondolnánk. A szexuálpszichológus szerint a szexualitás a teljes és boldog élet része, így annak problémái felboríthatják a pszichés egyensúlyt.

A szexuális élet minősége meghatározza tehát a sportolók általános állapotát, hangulatát, nem utolsó sorban pedig önértékelésükre is kihat. Azonban a szex fizikai hatásainak ismeretében („felér egy edzéssel”) mérlegelendő sportolók esetében a szexuális aktivitás formája és időtartama, amely kihat a testi állapotra (fittség, fáradtság, izomláz, stb.), ezáltal befolyásolja a következő (pl. másnap reggeli) sportteljesítményt is.

Ez azonban még nem magyarázat önmagában a felfokozott szexuális aktivitásra. Az áttolt vagy félreértelmezett izgalom jelensége szerint a szexuális izgalom – mint a neve is utal rá – izgalom, ezért olyakor hajlamosak vagyunk más forrásból származó izgalmunkat is szexuális érdeklődésnek címkézni, értelmezni.

A versenyek hangulata mindenképp magas izgalmi szituációt jelent a versenyzők számára, ezáltal egyfajta „extra motivációt”, fokozott vágyat is kínál a szexus csillapítására. A versenyizgalom tehát áttolódik, átminősül csillapítandó szexuális izgalommá. A versenyizgalom miatt azonban könnyen lehet kudarc a vége a szexuális együttlétnek, s ekkor az ágybéli kudarc máris kihat a teljesítményre.

Már megint a kémia

A sport és a szex nagyon sok mindenben hasonlít egymáshoz, s nem csak azért, mert a szex maga is sport. Ha tudjuk, hogy mindkettő során ugyanolyan hormonok szabadulnak fel, nem is lepődünk meg azon, hogy mi is folyik az olimpiai faluban.

• Hevesi Krisztina munkája alapján a tesztoszteron az egyik legfontosabb „szexhormon” – szervező és aktiváló szerepe van. A sportban gyakran hangsúlyozzuk a szükséges agresszivitást, ami szintén a megemelkedett tesztoszteronszintnek köszönhető. Nem csoda, hogy a tesztoszteron kiváltotta kétféle hatás olyakor összekeveredik.
• Az állatvilágban, s így őseinknél is nem ritka, hogy erőszak, agresszió vezeti fel a közösülést (harc a nőstényért).
• A szex és az agresszió további érdekes együttjárása, hogy stresszhelyzetben mindkét nemnél genitális izgalom jelenhet meg. Férfiaknál ennek evolúciós magyarázata lehet a fallikus erőfitogtatás. A versenyizgalom szexuális izgalommá alakulása így egyáltalán nem meglepő.
• A versenyhelyzetben jelentkező adrenalin szintén szükséges a szexuális izgalom kialakulásához.
• A sport során felszabaduló dopamin kitartó motivációt (jelen esetben szexuális hajtóerőt) eredményez. A flörtölés 50 százalékkal emeli a dopaminszintet, ami a vágyak kiváltója. E feldobódott állapotban pedig a sportoló rendkívüli teljesítményekre lehet képes.

Összefoglalva tehát, a magas agresszivitást igénylő sportoknál a rövid távú szexmegvonás miatt megemelkedő tesztoszteronszint „harcosabb” viselkedést eredményezhet, és a magas adrenalinszint is egy „felspanoltabb”, fokozott kereső, élénk figyelmi teljesítményt válthat ki. A szex viszont oldja a szorongást és a stresszt.

Ha mindezt számításba vesszük, s hozzáadjuk azt, hogy az edzők túlnyomó többsége tiltja a verseny előtt a szexet, nem kell csodálkoznunk, hogy az aranyéremért menő küzdelmek mellett legalább annyi párnacsata is zajlik az olimpiai faluban.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)