A vitaminok szerepe a sporttáplálkozásban
Sportolóknál nem játszik szerepet a teljesítménynövelésben a vitaminok felvétele, ugyanakkor ezen tápanyagok krónikus hiánya nem csak a teljesítmény romlásához vezethet, hanem súlyos egyéb egészségügyi problémákat is okozhat, így tehát elmondhatjuk, hogy egy élsportoló számára mégis sokkal nagyobb jelentősége van a helyes vitaminbevitelnek, mint egy úgymond átlagember esetében.
A vitaminok a mikrotápanyagok csoportjába tartoznak - ellentétben a fehérjékkel és szénhidrátokkal, melyek a makrotápanyagokhoz sorolhatóak. Itt is igaz, hogy különbséget kell tenni az adott sportágak versenyzőinek igényeiben, de az optimális vitaminellátás mindenki számára elengedhetetlen, aki versenyszinten sportol, sőt, az átlagemberek esetében is csak a mennyiség az, amiben ez a szükséglet alapvetően eltér.
Nagyon erősen igazítani kell a sportolók vitaminellátását az adott étrendjükhöz, amit még befolyásol az is, hogy az illető éppen milyen felkészülési-, valamint versenyszakaszban van éppen.
A tápanyagokról |
3/1 A fehérjék szerepe a sporttáplálkozásban 3/2 A szénhidrátok szerepe a sporttáplálkozásban 3/3 A vitaminok szerepe a sporttáplálkozásban |
A szervezetből a fizikai megterhelés, illetve az izzadás hatására távozó ásványi anyagok pótlásával erősen összefüggésben van a versenyzők vitaminszükséglete. Az edzetlen személyek és az élsportolók szervezetének vitaminigénye több esetben is jelentősen eltér, ahogy arra már fentebb is utaltunk.
Érdekességképp ki lehet emelni az A-vitamin szükségletet, ami napi szinten 1,5 mg az edzetlen személyek számára, viszont egy sportoló 4,47 mg mennyiségben kell, hogy ebből a szervezetébe vigyen, a legkirívóbb differenciát pedig a C-vitaminnál tapasztalhatjuk, hiszen ott a hétköznapi ember számára elegendő 60 mg helyett egy versenyzőnek 300-500 mg igénye van, de a B2 vitamin esetében is a napi szinten szükséges 1,8 mg áll a sportolók számára ajánlott 8-12 mg-vel.
A professzionális sporttáplálkozás egyik nagyon fontos összetevője tehát a megfelelő vitaminfogyasztás, melynek személyre szabott meghatározásához szintén tanácsos sporttáplálkozási tanácsadóhoz, dietetikushoz fordulnunk.
A tápanyagokról |
A szénhidrátok jelentőségének hangsúlyozásánál már szóba kerültek a rostok, most pedig egy kicsit részletesebben kitérünk ezen tápanyagcsoport fontosságára. A rost a táplálékban lévő nem emészthető részeknek vagy analóg szénhidrátoknak az a része, amely ellenáll az emésztőenzimeknek és a vékonybélben történő abszorpciónak és teljesen vagy részlegesen fermentálódik a vastagbélben az ott található baktériumok hatására. A rost a táplálékban lévő nem emészthető részeknek vagy analóg szénhidrátoknak az a része, amely ellenáll az emésztőenzimeknek és a vékonybélben történő abszorpciónak és teljesen vagy részlegesen fermentálódik a vastagbélben az ott található baktériumok hatására. Az élettani hatásait tekintve elsőként említhetnénk, hogy elősegíti a jó bélműködést, valamint befolyásolja a szénhidrát és a zsíranyagcserét. Ezen felül növelik a rövid szénláncú zsírsavak mennyiségét. A javasolt mennyiség élsportolók számára napi szinten 25 és 35 gramm közé tehető. Az oldhatatlan és az oldható rostok aránya különböző az egészségeseknél (3:1), illetve a szondatápláltaknál (1:1). Az oldhatók csoportjába tartozik a gumiarábikum, az inulin és az origo-fruktóz, az oldhatatlanokhoz pedig a szója poliszacharidot, a rezisztens keményítőt és a cellulózt soroljuk. A rostok megfelelő bevitelének elsajátítása mindenképp dietetikus segítségét igényli. |
(Kovács Ildikó, dietetikus, sportvitalitas.hu)