A gyógymasszázs szerepe sportolóknál

A sportolók körében gyakran fordulnak elő balesetek, sérülések. Versenysportoknál nagy szerepet kapnak a sportorvosok, traumatológusok mellett a fizioterapeuták és a gyógymasszőrök, sportmasszőrök is, akik segítenek a sportolók gyorsabb felépülésében.

Masszázs az edzések időszakában

A gyógymasszázs segít a sportolók szervezetét megerősíteni, fokozni fizikális erőnlétüket, valamint segít a teljesítményt akadályozó testi funkciózavarok és kisebb sérülések regenerálódásának felgyorsításában az izomfeszülések oldásával.

Vannak speciális masszázsfogások, amelyek segítségével képesek vagyunk gyorsabban legyőzni a szervezetben fellépő fáradtságot, ezzel is frissítve a versenyzők állóképességét a versenyekre. Lényeges, hogy a vázizomzatot úgy kezeljük, eddzük meg masszázskezelésekkel, hogy az elbírja a szélsőséges igénybevételt is. Nagy hangsúlyt kell, fektessen a terapeuta az izomzatok dinamikájára, rugalmasságára és az erőátvitel egészséges folyamataira.

A gyógymasszázst végző szakembernek jelentős anatómiai tájékozottsággal kell rendelkeznie. Kellő ismeretet kell szereznie az ideghálózatokról és pontokról, amelyekkel a sérülések regenerálódási hatékonyságát fokozhatjuk, sportolók esetében gyorsan és tartósan. Tanulmányozni szükséges az inak és szalagok szakadó sérüléseit, hogy mindazt tökéletesen tudjuk rendbe hozni.

Mikor alkalmazandó a gyógymasszázs sérülés után?

A sportsérülések jellegét, annak állapotát és a rehabilitációs időtartamát képesnek kell lennünk felmérni. Sportsérülések esetén mindig az orvosi diagnózis és kezelés az első, a gyógymasszázsnak a rehabilitáció szakaszában van szerepe, a modern szemlélet szerint az azonban jóval korábban kezdődik, mint a régebbi gyakorlatban. Terheléses és krónikus sérülések esetén sok esetben jóval korábban jön el ez az időszak, mint akut sportsérülések után.

• Akut sérülések (sportsérülések): egyszeri és hirtelen nagy külső erőhatás okozta sérülés macrotrauma. Hatékony kezeléssel visszaállítható az eredeti állapot és képesség. Ide tartoznak: zúzódás, sebzés, rándulás, szakadás, ficam, törés.
• Terheléses sérülések (sportártalmak): ismétlődő helytelen terhelés vagy túlterhelés okozza. Jellemző tünetek: inak eredésének tapadásainak gyulladása, íngyulladás, csonthártyagyulladás, izomgyulladás, tömlőgyulladás, fáradásos törés, porckárosodás, ízületi gyulladásos kopás.
• Krónikus sérülések: akkor alakulnak ki, ha a sportbaleseteket vagy a sportártalmakat nem ismerik fel, vagy rosszul kezelik. Ez sokszor visszafordíthatatlan következményekkel jár együtt.
• Újrasérülések: sportsérülés után, az eredeti sporttevékenység megkezdése után kb. 1 hónapon belül azonos helyen, azonos sérülés jön létre.

Korai szakaszban kifejezetten ellenjavallt a gyógymasszázs olyan akut sérüléseknél, mint a szalagszakadás, izomszakadás, friss vérömleny, csonttörés.

Korai rehabilitáció

Létfontosságú, hogy a sérült testrészt, végtagot nyugalomba helyezzük a szakorvos által kötelezően előírt időszakra. A pihenő időszak sem jelent teljes ágynyugalmat. A sérült végtag felpolcolása javítja a vénás keringést, csökkenti a bevérzés, öedema duzzanat mértékét. Ezáltal gyorsítja a bevérzés felszívódását, így gyorsabban lehet kezelni a sérült testrészt.

Törekedni kell arra, hogy aktivizáljuk a sérültet, miután kellő ellátást kapott, ennek pontos időtartalmát mindig orvos határozza meg. A fekvő időszak után a gyógytorna/mozgásterápia mellett el lehet kezdeni a gyógymasszázst és a fizioterápiás kezeléseket, lényeges a sérült fokozatos, de intenzív felépítése, regenerálása.

Krioterápia alkalmazása a rehabilitációban

A hűtésen, fizioterapeuta által végzett jegelésen alapuló ún. krioterápia kiválóan csökkenti a fájdalmat, a védő reflexes izomspazmust vagyis görcsöket, a bevérzéseket és az öedemát (vizenyős duzzanatokat). A jég alkalmazása egy alkalommal maximum 20-30 percig javasolt, mert a hosszabb behatás károsodást okozhat. A módszer többféle eljárást takarhat:

Szakaszos jegelés: a helyi hűtés megfelelő módszere a jégtömlő, cryogélek használata. Nem közvetlen a bőrfelületen, hanem vékony textilrétegen keresztül felhelyezve naponta 6-10-szer 10-15 perces időszakokban végezzük el. Hatékonysága függ a sérült rész feletti lágyrészköpeny vastagságától.

Jégmasszázs: a sérült számára is könnyen elsajátítható, alkalmazható módszer. Naponta 3-10 perc a kezelés időtartama.

Az eljárást addig javasolt folytatni, amíg az érintett terület melegebb, mint az ellenoldali, illetve a bevérzés és duzzadás még tart.

Rögzítések

A fizioterapeuta tud segíteni a sérültnek a rehabilitációs időszakban a megfelelő rögzítés kiválasztásában és helyes használatának betanításában is.

Rugalmas pólya: Akut lágyrészsérülés esetén átmeneti rögzítés, védi a sebek fedőkötését, kompressziós kezelésként támogatja a vénás keringést, jégtömlővel cryogéllel kiegészíthető. Használatakor a végtag keringésére ügyelni kell. Ízületek stabilitására, védelmére nem használható. A rugalmas pólyát a végtagon distal felől proximális irányba haladva tekerjük fel, így a szövetközi gyulladásos folyadék, nem szorul az ujjakba, ahol leszoríthatja az ellátó ereket. A feltekert pólya akkor nem túl feszes, ha a distalis pulsus tapintható. Folyamatosan maradjon a kezelt felületen a pólya, de éjszakára távolítsuk el és a sérült végtagot, polcoljuk fel a szív szintje fölé.

Wrapping – Öntapadós rugalmas pólya: stabilizáló hatása hasonló a ragasztáshoz, vagyis tapinghez. Szalagsérüléseknél a leghasznosabb, könnyű vele strangulátiót, azaz elszorítást, fojtást létrehozni.

Taping - Ragasztás: a bőrre ragasztva csökkenti azokat a mozgásokat, amelyek a kérdéses ízületet terhelik. Friss sérülés kezelésére csakis kivételesen ajánlott.

Külső rögzítők (rrace, orthesis) - Egyre kedveltebbek mert szinte valamennyi nagyízületre, de pl. Bennett ízületre is felhelyezhetők. Beállítható az ízület megengedett mozgásterjedelme. Térd és bokaszalag sérüléseknél a legelterjedtebbek. Használatukkal csökken az izomsorvadás veszélye.

WEBBeteg
Szerző: Farkas Lehel, gyógymasszőr