Reggel vagy este születik több arany?

Reggel vagy este jobb sportolni? Mikor lesz hatékonyabb a testedzés? Esélyesebb az éremre, aki közvetlenül ébredés után megy ki a pályára? Befolyásolja-e az esélyeket az időpont? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Az, hogy mikor sportoljunk, bioritmusunknak mi a legmegfelelőbb, örök dilemma azok körében, akik sportolásra adják a fejüket. Általánosan elfogadott szabály nincs, a szakemberek azt javasolják: mindegy mikor sportolunk, csak mozogjunk.

Mégis van pár tudnivaló, amit be kell tartani. Ha a kora hajnali órákra tesszük a sportolást, annak hatásai egész nap érezhetőek lesznek. Nem igaz, hogy elfáradunk tőle, éppen ellenkezőleg, egész napos frissességre lehet számítani, az anyagcsere pedig felgyorsul. Egy valamire kell azonban ilyenkor fokozottan figyelni: velünk együtt az izmaink is lustábbak ilyenkor, merevek, az ízületeknek és a szívnek is kell idő, míg ráhangolódik a testedzésre, így több bemelegítést igényelnek. Minimum 20 perces laza bemelegítéssel számoljunk, amikor kerüljük a futást, ugrálást!

A későn fekvőknek ideális időpont lehet munka után, levezetésként edzeni. Az egész napos stressz következtében adrenalin termelődik a szervezetben, ami estére olyannyira feldúsulhat, hogy ha ez rendszeresen előfordul, hamar szívproblémákra számíthatunk. A helyzet ilyenkor fordított, mint reggel: bemelegíteni ilyenkor is szükséges, de elég pár percben, a levezetésre azonban még nagyobb hangsúlyt kell fektetni! A magason hagyott pulzusszám miatt ugyanis arra lehet számítani, hogy elaludni is nehéz lesz.

Fontos szempont az is, hogy ha reggel, ha este sportolunk, azt tervezzük meg előre. Ha hajnalban vágyunk futni, feküdjünk le időben, különben csak rossz emlékekkel teli nyűglődés lesz a korán kelés és a sport. Ha este vágunk neki egy kis szabadtéri testedzésnek, készüljünk a megváltozott látási viszonyokra, s arra, hogy a sportkörnyezet biztonságos legyen. Sportorvosilag sem a „túl későn”, sem a „túl korán” fogalma nem ismert, így a nap bármely szakában ajánlott a mozgás – magyarázta dr. Tállay András, az Országos Sportegészségügyi Intézet szakorvosa.

A versenyen nincs választható időpont

Míg otthon könnyűszerrel megválaszthatjuk, hogy munkába menetel előtt, vagy egy fárasztó nap után levezetésként állunk neki sportolni, addig ez egy versenysportolónál aligha lehetséges. A felkészülési időszakban minden napra 2-3 edzés jut, napszaktól függetlenül, s a versenyek időpontját sem állítja senki ahhoz, hogy délelőtt vagy délután érhetőek-e el jobb eredmények.

A 2012-es londoni ötkarikás játékokkal nekünk (és a többi európai versenyzőnek) igen nagy szerencséje van ebből a szempontból: Pekinggel ellentétben ugyanis itt semmiféle időeltolódással nem kell küzdenie a játékosoknak. Csupán egyéni bioritmusuk lehet a szabályozó tényező.

Ha a 2012-es olimpiai éremtáblázatunkkal szeretnénk összevetni a fentieket, akkor azt látjuk, hogy Szilágyi Áron és Berki Krisztián délután, míg Pars Krisztián és Gyurta Dániel este hozta el olimpiai aranyát. A kajak-kenusok közül 500 méteren a Szabó, Kozák, Kovács, Fazekas összeállítású kajaknégyes délelőtti versenyzéssel tudhatták magukénak a legfényesebb érmet, ugyanúgy, mint a Dombi, Kökény kajakpáros.

Ungvári Miklós szintén délután lett ezüstérmes, míg a birkózó Lőrincz Tamás este örülhetett a második helynek.

A bronzokat hozó cselgáncsozó Csernoviczki Éva, a birkózó Módos Péter és az úszó Cseh Laci versenynaptárában szintén ilyesmi számadatokat találunk: bármiféle rendszer nélkül. Így tehát tényleg joggal állítható, hogy semmiféle jelentősége nincs, hogy mikor mozgunk.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)