Csonttörés

WEBBeteg
megjelent:

A csonttörés a csont folytonosságának megszakadása. Milyen típusai vannak és hogyan kezelhető?

Direkt erőbehatás következtében a törés lehet:

  • védekezési (ekkor egyszerű törés alakul ki),
  • összenyomatásos (súlyos lágyrészsérülés jön létre),
  • darabos törés (a csontból egy darab kihasad),
  • szegmenttörés (ugyanaz a csont két különböző helyen törik, így három nagy törött darab keletkezik),
  • romtörés (a törésvonal zúzott, súlyosan összeroncsolódott csontrészlet jön létre).

A törések a lágyrészek és a bőr sérülésének tekintetében lehetnek zártak vagy nyíltak.

Okok

Direkt erőbehatásra a sérülés típusát a hatóerő nagysága szabja meg. A indirekt hatásra létrejövő töréseket öt kategóriába sorolhatjuk:

  • hajlító erő hatására a törés harántirányú vagy rövid, ferde lesz,
  • a csavarás spirális futású felszínt alakít ki a csonton
  • a nyírás hatása: a csonton csipkés törési végek alakulnak ki,
  • a kompressziós törés a szivacsos csonton hoz létre elváltozást
  • szakításos behatásra az izom, az ín vagy a szalag tapadása válik le, ezáltal a csontvégek között húzás érvényesül.

Tünetek

Az érintett testrész deformált alakot ölthet, természetellenes pozíciót vehet fel; erős fájdalom, főleg mozgatáskor, terheléskor; gyakran hallható a törés bekövetkeztekor reccsenés, roppanás.

Veszélyeztetett sportolók: országúti- és hegyikerékpározók, görkorcsolyázók, kontaktsportolók (labdarúgók, kézilabdázók, küzdősportot űzők, jégkorongozók).

Orvoshoz kell-e fordulni?

Igen.

Kezelés:

  • a nyílt törés azonnali műtétet igényel. A seb kezelése nyitva történik, a zárás második lépcsőben, szintén műtéti úton kivitelezhető
  • a zárt törések kezelése egyszerű esetben konzervatív, amely hosszabb-rövidebb ideig tartó gipszkötés viselését jelenti. Bonyolultabb esetben a tört végek elmozdulásakor ún. reponáció vagy extensio válik szükségessé, amely a sérült végtag helyretételét jelenti,
  • operáció válhat szükségessé gipszkötésre nem gyógyuló esetekben (például combnyaktörés), fedetten nem helyre tehető elmozdulással járó törések kialakulásánál, valamint ér- és idegsérüléseknél is.

Mennyi időt kell kihagyni?

Ez függ a törés helyétől, típusától. "Hagyományos" törésnél 1-3 hónap, műtétet igénylő sérülésnél akár 1,5 év is lehet a pauza.

Megelőzés

Védőruházat viselése, az izmok erősítése, kellő mennyiségű vitamin, kalcium bevitele, helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás.

A téma cikkei

22/1 A leggyakoribb sportsérülések
22/2 Az Achilles-ín gyulladása
22/3 A külső bokaszalag szakadása
22/4 Fáradásos törés (stressztörés)
22/5 Sarokcsont sarkantyú
22/6 Golfkönyök
22/7 SI ízületi blokk
22/8 Kiment hüvelykujj
22/9 Csonttörés
22/10 Porcsérülések
22/11 Izomgörcs
22/12 Térdszalagsérülések
22/13 Futó térd
22/14 Körülírt porchiány
22/15 Izom(rost)szakadás
22/16 Elülső térdfájdalom
22/17 Sípcsont fájdalom
22/18 Nyáktömlő gyulladás (bursitis)
22/19 Vállficam
22/20 Úszóváll (rotator tendinitis)
22/21 Teniszkönyök
22/22 Izomhúzódás

(WEBBeteg)

Cikkajánló

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

Biszfenolok
Biszfenolok

Tippek, hogy hogyan kerüljük el a vegyszert.

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg összeállítás - Dr. Molnár Anna, Dr. Szabó Zsuzsanna
WEBBeteg - Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Puskás Réka

Dr. Puskás Réka

Reumatológus, manuálterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sztancsik Ilona

Dr. Sztancsik Ilona

Kardiológus, Sportorvos, Aneszteziológus

Budapest