Nanoezüst a sportuházatban: Ártalmas az egészségre?

A nanorészecskék nagyon sokféle ruhaanyagban megtalálhatók. A ruhák gyártása során előszeretettel alkalmazzák a nanoezüstöt. Mi ennek az oka, és milyen hatással vannak egészségünkre ezek az apró ezüstrészecskék?

Kémiai kutatások igazolták, hogy az ezüst sejtméreg. De akkor miért használják még mindig különféle textíliák, sportruházat előállítása során? Először is fontos tisztázni, hogy a nanoezüst nem egyenlő az ezüsttel.

Tulajdonképpen mi is az a nanoezüst?

A „nano” görög eredetű szó, jelentése: törpe. Nanorészecskéknek azokat az apró részecskéket nevezzük, melyek átmérője 100 nm-nél kisebb. Összehasonlításképp egy hajszál átmérője 80.000 nm. Méretük változásával a nanorészecskék struktúrája is megváltozik, ezáltal az anyagok új tulajdonságokat nyernek.

Hol alkalmazzák a nanoezüstöt?

A nanaoezüst számos mosó- és tisztítószer összetevője, megtalálható bizonyos kozmetikumokban és a textíliákban is. A nanoezüst a jelenleg iparilag leggyakrabban alkalmazott nanorészecske. Az ezüstionok meggátolják a baktériumok elszaporodását és megakadályozzák az izzadságszag kialakulását. Ez utóbbi tulajdonságát kihasználva alkalmazzák előszeretettel a sportruházatok (sportruhák, sportalsóneműk, sportzoknik) előállítása során.

A nanoezüst árt az egészségnek?

„A naanoezüst egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban hosszú távú vizsgálatok még nem állnak rendelkezésre, mivel a nanotechnológia egy viszonylag új kutatási terület. Ezért csak annyit lehet kijelenteni, hogy a nanoezüst akut megbetegedések veszélyét nem hordozza.” – mondja Dr. Jutta Tentschert, a Német Kockázatbecslési Intézet szakértője. Az intézetben eddig a belélegzéssel, a szájon át, az emésztőrendszeren és a bőrön keresztül szervezetbe került nanoezüst hatását vizsgálták. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a nanoezüst a bőrön keresztül bekerülve okozza a legkevesebb gondot, belélegezve pedig a legveszélyesebb. A kutatás azonban nem tudta teljes egészében felbecsülni a nanoezüst jelentette egészségügyi kockázatot. „Ennek felmérésére további átfogó és alapos vizsgálatokra van szükség.” – hangsúlyozza Tentschert.

„A nanorészecskék a bőrön keresztül nem juthatnak át a ruhákból a szervezetbe, csupán a bőr legfelsőbb rétegeibe kerülhetnek be, amely az elhalt hámsejtek leválásával időről-időre megújul.” – magyarázza a szakértő.

Mire használják a nanaorészecskéket az orvostudományban és a kozmetikai iparban?

A nanorészecskék fényvisszaverő hatásuk miatt megtalálhatóak a naptejekben. A fogkrémekbe azért kerülnek, mert a fogak felületén lévő apró repedéseket elzárják. A ránctalanító krémekben a bőr vízveszteségének csökkentését szolgálják. Mivel az ezüstionok lassítják a baktériumok és a gombák terjedését, és megakadályozzák a kellemetlen szagok kialakulását, dezodorok alapanyagaiként és az atópiás dermatitisz kezelésében is felhasználják őket. Az említett bőrbetegségben szenvedő emberek számára készülő fehérneműk előállítása során a gyártók gyakran alkalmaznak nanoezüstöt, mivel antibakteriális tulajdonságai révén javítja a betegek állapotát, enyhíti bőrtüneteiket.

A nanoezüst hatása a környezetre

„A nanaoezüst egyre szélesebb körben történő alkalmazása további problémákat vethet fel.” – figyelmeztet Dr. Doris Völker, a Dessaui Környezetvédelmi Hivatal munkatársa. Az ezüstionok mérgező hatással vannak az élőlényekre. Noha a nanoezüst csekély mérete révén új tulajdonságokkal bír, mégiscsak ezüstionokból áll. Nem igazolt, hogy a nanoezüst környezetkárosító hatása kizárólag az ezüstionoknak tudható-e be vagy nanomérete révén is kifejt-e mérgező hatást. A legfontosabb kérdés az, hogy milyen formában és milyen mennyiségben került a részecske a levegőbe, talajba vagy vizekbe. Ez azonban nehezen mérhető. További problémát jelent, hogy a gyártók a termékeken legtöbbször nem tüntetik fel, hogy milyen formában és koncentrációban van jelen a nanoezüst az adott termékben.

Egyes vizsgálatok szerint a ruhák mosása során a vízbe jutnak a nanoezüst részecskék és a vízvezetékeken, csatornahálózaton keresztül a szennyvíziszapba kerülnek, és így akár a mezőgazdasági művelés alatt álló területekre is kijuthatnak.

A környezetben az ezüst általában más elemekkel alkotott vegyületek formájában fordul elő, ami nagyban meghatározza azt, hogy mennyire mérgező hatású. Bármilyen eredményt is hoznak a jövőbeli kutatások, annyi bizonyos, hogy az ezüst egy mérgező elem és az is marad.

(WEBBeteg – B. M.; Forrás: apotheken-umschau.de; Lektorálta: Dr. Árki Ildikó )