Nemcsak a felnőttek, már az egyetemisták sem mozognak eleget
megjelent:
Közel 300 egyetemista vett részt a Mozgás=Egészség Program állapotfelmérésén Több mint egy éve csatlakozott Magyarország az amerikai kezdeményezésből kiindulva Európában is átvett Exercise is Medicine egészségügyi programhoz.
Hazánkban a Magyar Sporttudományi Társaság szakbizottsága koordinálja a Mozgás=Egészség Program néven futó projektet. Első lépésként 2012. május-június folyamán közel 300 győri és veszprémi egyetemista egészségi állapotának átfogó felmérését végezték el.
| |
| Sport és egészség a WEBBetegen |
Magyarországon a lakosság 77 százaléka gyakorlatilag inaktívnak tekinthető, mert havi három alkalomnál nem mozog többet (Eurobarometer, 2010*). Ez rendkívül rossz arány. Míg a magyarok 53 százaléka soha nem végez rendszeresen testmozgást, addig ez a szám az európai átlagot tekintve 37 százalék.
A felnőtt magyar lakosság egészségi állapotáról egyértelműen árulkodó adat a várható élettartam. Hazánkban ez jelenleg 73 év, míg a skandináv országokban és Ausztriában 80 év, de az EU országok 76 életévnyi átlaga is meghaladja a miénket.
A mozgásszegény életmód nagy eséllyel alakul ki fiatal felnőtt korban, amikor az iskolapad elhagyása után a kötelező testnevelés órák is elmaradnak. A felsőoktatási intézményekben végzett tanulmányok, a vizsgaidőszakok vagy a munkába állás szintén kevesebb időt hagy a rendszeres testmozgásra, pedig ebben az életszakaszban alakulnak ki, illetve rögzülnek azok a szokások, amelyek a későbbi életvitelt és ezzel együtt az életkilátásokat is meghatározzák.
| Ki miért mozog? |
| A lányok legfontosabb motiválója a vonzó külső, a jó fizikai megjelenés, míg a fiúknál az állóképesség a fő motivációs erő. A tudatos egészségmegőrzés mindkét nem képviselői között csak a harmadik helyen szerepel a motivációs tényezők sorrendjében. A szociometriai kérdőív rávilágított arra, hogy a megkérdezettek közel 14százaléka gyermekkorában rendszeresen soha sem sportolt és 20százalékuk a rendszeres testmozgást 3 évnél rövidebb időn át végezte. Mindeközben tudományos evidencia, hogy heti három-négy alkalommal történő rendszeres mozgással már jelentősen, akár 40 százalékal csökkenthető az egyesített rizikófaktor! |
Épp ezért választotta a Magyar Sporttudományi Társaság szakmai vezetésével futó Mozgás= Egészség Program az egyetemista korosztályt vizsgálata tárgyául. Két egyetemi városban, Győrött és Veszprémben 272 hallgató komplex állapotfelmérését végezték el a program keretében május és június folyamán.
A felmérésben részt vettek átlag életkora 21,7 év volt, 131 fiú és 141 lány adatait vették fel. A mérés egészségügyi szűrővizsgálatokra terjedt ki, testalkati, testösszetételi mutatókra, fizikai és motoros tesztekre, valamint egy szociometriai kérdőív kitöltésére. Mindezek alapján komplex képet igyekeztek alkotni a felmérésben részt vett fiatalokról. Az elhízás/túlsúly, a magas vérnyomás, a depresszióra való hajlam, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a passzívan eltöltött idő, az egészségtelen étkezés és a kedvezőtlen családi háttér vizsgálata alapján felállítottak egy egyesített rizikótényezőt.
A megkérdezetteknek több mint a fele (57,4 százalék) ugyan eléggé, de nem teljesen egészségesnek ítéli meg magát, míg közel 10százalékuk úgy nyilatkozott, hogy baj van az egészségi állapotukkal. Kétszer annyian mondták „csak” eléggé egészségesnek magukat (57,4 százalék), mint ahányan teljesen egészségesnek (33,5 százalék).
A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy az egyesített rizikótényező és az egészségi állapot, valamint az állóképesség szubjektív megítélése összefügg, azaz akinek magasabb volt a komplex rizikófaktora, az saját egészségét és állóképességét is rosszabbnak ítélte meg. Ugyancsak kimutatható a felmérés alapján az egyesített rizikófaktor és a fizikai aktivitás közti összefüggés is, a mozgásszegény életmód egyértelműen növelte a rizikófaktor nagyságát. Az összetett kockázati tényező és a fizikai aktivitás gyakoriságának kapcsolata a teljes mintán Noha a vizsgálatból is kiderült, hogy az egyik legfontosabb védőfaktor a rendszeres mozgás és az aktív életmód, mégsem ez a legfontosabb motivációs tényező a rendszeres mozgás tervezésénél.
(A mozgásgyógyszer.hu cikke, a témáról bővebben itt olvashat.)
