A mozgás frissen tartja az agyat
megjelent:
Amerikai kutatók szerint az új eredmények segítenek megmagyarázni, hogyan serkenti a kitartást igénylő testmozgás a tanulást és a memóriát, különösen az idősebb embereknél.
 |
| Sport és egészség a WEBBetegen |
Úgy vélik, amennyiben az FNDC5 fehérjét sikerül stabil formában előállítani, és gyógyszert tudnak fejleszteni belőle, hatásosabban kezelhetik vele az időskori elbutulást, és lassíthatják az Alzheimer- és a Parkinson-kór tüneteinek erősödését.
| A testmozgás kevésbé ismert pozitív hatásai |
| Túlsúly, szív- és érrendszeri betegségek, legyengült immunrendszer... A mozgáshiány életmód ezen negatív következményeit csaknem mindenki ismeri. Most összegyűjtöttük a rendszeres sportolás kevésbé ismert hasznait is. A testmozgás kevésbé ismert pozitív hatásai |
Az agy egészségét, az idegsejtek képződését támogató fehérjét azonosítottak amerikai kutatók állatkísérletek során. A vegyület akkor jött létre, amikor kitartást igénylő testmozgást végeztek az egerek.
A Harvard Egyetem Orvosi Kara és a Dana-Farber Rákintézet tudósai azt fedezték fel, hogy az FNDC5 nevű fehérje olyan géneket hozott működésbe, amelyek elősegítik a memória és a tanulás folyamatában szerepet játszó agysejtek termelődését – olvasható a Cell Metabolism című szaklapban megjelent tanulmányban.
Korábbi kísérletek már kimutatták, hogy az említett fehérje a folyamatos izommunka során keletkezik, és irizin nevű változata a véráramba kerül. Az új kutatás során azt fedezték fel, hogy a forgókeréken 30 napon át rendszeresen szaladó egerek izmaiban megnő egy anyagcserét szabályozó molekula aktivitása, amely a FNDC5 fehérje termelését segíti elő.
Az FNDC5 egy másik, az agy egészségét támogató fehérje, a BDNF képződését növelte, mégpedig a hippokampuszban, mely az agynak a tanulás és a memória irányításáért felelős területe. Miután kimutatták, hogy a FNDC5 a molekuláris láncszem a testgyakorlás és az agy egészségét támogató fehérje termelődése között, a kutatók most azt is megvizsgálták, vajon ha mozgás nélkül, mesterségesen növelik az FNDC5 szintjét, akkor is ugyanez lesz-e a hatás. Egy ártalmatlan vírus segítségével bejuttatták az egyébként mozgás során keletkező fehérjét az egerek véráramába, és hét nappal később az állatok agyának hippokampuszában jelentősen több BDNF-fehérjét találtak.
Bruce Spiegelman, a tanulmány szerzője elmondta: az eredmény azért izgalmas, mert olyan természetes anyagot tudtak a véráramba juttatni, mely utánozta a kitartást igénylő testmozgás egyes hatásait.
A jótékony fehérjéből készült gyógyszer megjelenéséig nem érdemes várni, hiszen természetes úton való keletkezésének mechanizmusa immár ismert. Agyunk frissen tartása és a demencia elkerülése érdekében végezzünk kitartást igénylő, legalább közepes intenzitású testmozgást legalább hetente háromszor!
(MTI)
