Elég lehet-e vakcina helyett egészséges életmóddal védekezni a COVID-19 ellen?

Az önmagukat egészségesnek gondoló emberek, akik megfelelően étkeznek és aktívan mozognak, vajon eltekinthetnek-e a koronavírus-fertőzés elleni vakcina felvételétől? - veti fel Richard Bloomer táplálkozástudománnyal foglalkozó kutató. A költőinek szánt kérdésre határozottan nemleges választ ad.

„Ragaszkodom a tápanyagban gazdag, „tiszta”, bioételek fogyasztásához, a cukorbevitelt minimálisra csökkentem, emellett le nem mondanék az edzőterembe járásról, mert úgy vélem, így tehetek a lehető legtöbbet az egészségemért” – ezzel vezeti be cikkét az amerikai tudós (a University of Memphis élettudományi intézetének dékánja), aki maga is a fitnesz lelkes híve. – „El lehet gondolkodni azon, sőt akár vitatkozni is lehet vele, hogy mennyire hatékony az említett táplálkozási és testedzési tervem, de az már nem vitatható, hogy a COVID-19 ellen ez nem használ” – teszi hozzá. Azokat kritizálja, akik minden bizonyító erejű, az állítást alátámasztó evidencia nélkül azt sugallják, hogy szükségtelen lehet az oltás annak, aki szigorú „wellness-életmódot” követ.

Richard Bloomer aggodalommal figyeli napjainkban, hogy a szabadidősportot űzők közül sokan miként vélekednek a COVID-19 elleni vakcinákkal kapcsolatosan. A kutató leszögezi, hogy bár a helyes táplálkozás előnyösen befolyásolja az immunrendszert, ám azt bármilyen táplálkozási divattól ésszerűtlenség volna elvárni, hogy majd az önmagában meg fog védeni egy (esetleg) életet fenyegető vírustól.

Amit a táplálkozástudomány mond

Dr. Bloomer laboratóriumi csoportja a táplálkozásnak az emberi egészségre gyakorolt hatását tanulmányozza – 2009 januárjában például a szigorúan vegán diétával foglalkoztak. A 43 férfi és női résztvevő 21 napon át annyi növényalapú ételt ehetett, amennyit csak akart (bírt), és csak vizet ihatott. Az étrend eredményeként a szívre és az anyagcserére vonatkozóan (a kardio-metabolikus egészségük többféle mutatójában) javulás állt be. Jobb lett vérük koleszterin- és vércukorszintje, a vérnyomásuk, és alacsonyabb értékre került a C-reaktív protein – az a fehérje, amelyik a szervezetben zajló gyulladásra adott válaszként szokott megnőni. Azóta ugyanezt a diéta-programot használva, még több humán- és állat-táplálkozási kutatást végeztek. A laborjukban és más kutatók munkájának eredményeként kapott adatok ismételten igazolják az újdonságnak egyáltalán nem számító felismerést, hogy a táplálkozás igen jótékony hatással van az egészségállapotra.

Az egyénre szabottan beállított táplálkozás nyomán, az étkezési szokások orvosilag jó irányú megváltoztatásával, sok esetben klinikailag érvényes pozitív változás következik be a koleszterin és a vércukor mutatójában. Gyakori, hogy ilyenkor orvosi javaslatra a magas koleszterinszint vagy a cukorbetegség kezelésére szolgáló egyes gyógyszereket el lehet hagyni. Az is előfordul, hogy bár javulnak az említett mutatók, de emellett a betegség kontroll alatt tartására tovább kell szedni a gyógyszereket. Ez pedig arra utal, hogy bizonyos helyzetekben, még a nagyszabású táplálkozási programváltás sem képes átlépni a szervezetben – betegség, működési zavar hatására – fellépő korlátokon.

Hasznos, de nem elégséges az életmód-terápia

Kutatóként Richard Bloomer hisz abban, hogy az immunrendszer erősítése mind a COVID-19, mind más vírusos fertőzések legyűrése terén egyformán fontos cél. Az pedig régóta bizonyított, hogy a tápanyagban gazdag étrend, a rendszeres testmozgás és a megfelelő minőségű alvás külön-külön, de még inkább együttesen, hozzájárulhat az optimális immunműködéshez.

Ezt jól példázza egy nemrégiben közölt dolgozat, amely a tápanyag jellegét, mennyiségét követte COVID-19 fertőzött egészségügyi dolgozóknál. Az eredmény azt mutatta, hogy a zöldség alapú, illetve halat is fogyasztó vegetáriánus étrenden élők esetében 73% illetve 59%-kal csökkent annak esélye, hogy mérsékelt illetve súlyos COVID-19 betegek legyenek – olyanokkal való összevetésben, akik másképpen táplálkoztak. Az adatot érdekesnek véli a táplálkozáskutató, de azért emlékeztet arra, hogy e megfigyelések nem ok-okozati összefüggésre való utalások.

Ha valakinél arra szolgál a speciálisan kiválasztott táplálék, hogy megerősítse az immunrendszerét, ez a COVID-19 ellen is logikus megfontolás. Aki viszont csak erre építene, az már teljességgel helytelenül járna el. A védelem szempontjából több más változónak – a helyes stresszkezelésnek, no meg a fizikai távolságtartásnak, a maszkviselésnek – is nagy a jelentősége. Az említett elemek mind hasznos eszközök lehetnek a COVID-19 esélyének csökkentésére, de semmiképpen nem helyettesíthetik a valódi eszközt, a vakcinát.

Háttér Mire képes az erős immunrendszer a SARS-CoV-2 ellen, és mire nem?

Az oltás nem tökéletes, de életet ment

Jellemzőnek tartja Richard Bloomer, hogy csaknem minden szülő megérti annak jelentőségét, hogy súlyos betegségek (pl. a mumpsz, a kanyaró, a bárányhimlő) megelőzésére a gyereket be kell oltatni, és nincs olyan szülő, aki azt gondolná, hogy bizonyos ételek fogyasztása átvehetné a védőoltás szerepét. Mégis, amikor a COVID-19 témája kerül terítékre, néhányan hátat fordítva az elvárható logikus gondolkodásnak, úgy képzelik, az egészséges életmód majd helyettesítheti a vakcinát. Nem is mérlegelnek, pedig elég volna komolyan végiggondolni, hogy ez esetben ugyanúgy vírus az, amivel szemben a vakcina védelmet nyújt, mert olyat tesz, amire az életmód önmagában nem lehet képes.

Amikor azt latolgatja valaki, hogy fölvegye-e a COVID-19 elleni védőoltást, gondoljon az alábbiakra: minden gyógyszernek a bevétele – még az olyan ártalmatlannak tűnő tablettáé is, mint amilyen az aszpirin – kockázatokkal járhat. A hormonális fogamzásgátlás, amivel minden hónapban nők milliói élnek, szintén okozhat bajt. De a kozmetikai beavatkozások, például a botox injekciók alkalmazása is sokféle módon szedhet áldozatokat. Ezen említett esetekben sokan önként, gondolkodás nélkül vállalják – a többnyire alacsony – kockázatot, ugyanakkor a védőoltások esetén az általában még csekélyebb rizikót sem képesek elfogadni. Annak ellenére nem, hogy a koronavírus fertőzés, a COVID-19 okozta súlyos komplikációk vagy a halál kockázata messze túlnövi az oltások felvételét követően esetleg előforduló nemkívánatos mellékhatások veszélyét.

Nincs olyan életmóddal kapcsolatos szokás, módszer, beleértve a szigorú, következetes, holisztikus, magas tápértékű (vegán, növényi alapú) étrendet, ami teljes védelmet jelenthetne a COVID-19 ellen. Tudjuk, nincs tökéletes védőoltás. Előfordulhat az oltás utáni (úgynevezett áttöréses) megfertőződés is bizonyos esetekben, mégis, a vakcinák rendkívül hatásos védelmet jelentenek a súlyos betegséggel és legfőképpen a halállal szemben.

A táplálkozással kapcsolatban kutatást végző szakember ezért arra bátorítja az embereket, hogy tegyenek meg mindent, amit csak tudnak, hogy – természetes úton – javítsák egészségállapotukat, az immunrendszerük működését. Ám mindezek mellett nagyon komolyan mérlegeljék azt, hogy a COVID-19 ellen milyen védelmet nyerhetnek a vakcinációtól.

Ezek is érdekelhetik

• Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Táplálkozás koronavírus-járvány idején
• Milyen vény nélküli szereket szedjünk immunerősítésre?

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: Richard Bloomer: Can healthy people who eat right and exercise skip the COVID-19 vaccine? (The Conversation)