Sportolás és az ízületek védelme - Praktikus tanácsok
megjelent:
Miután vészesen közeledik a nyár, sokan úgy gondolják, itt az ideje belevágni a sportolásba, hogy a szezonra formába lendüljenek.
Mielőtt azonban meggondolatlanul belevágnánk a mozgásba, tudnunk kell, hogy az ízületeink könnyen megsérülhetnek – főleg akkor, ha hosszú kihagyás után hirtelen vágunk bele egy újfajta edzésbe. Az ízületek védelméről dr. Bányai Tamás, az Oxygen Medical sportorvosa beszélt.
Sportolni - csak körültekintően
Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a rendszeres edzés testileg-lelkileg egyaránt előnyös, ám mielőtt belevágunk egy izgalmas sportágba, végig kell gondolnunk az adottságainkat, az edzettségi szintünket, sőt akár szakember segítségét is ajánlatos kérni, a komolyabb sérülések megelőzése érdekében.
| Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá? |
| Vajon nem ártunk-e szervezetünknek az izomlázat okozó erőteljes fizikai terheléssel. Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá? |
Ha még az ízületeink működésével és a lehetséges veszélyforrásokkal is tisztában vagyunk, könnyebben megelőzhetjük a baleseteket. – mondja dr. Bányai Tamás, az Oxygen Medical ortopéd- és sportorvosa.
Alapvető szabály sportolás előtt a bemelegítés, a méretnek, sportágnak megfelelő ruha és cipő, valamint az esetleges védőfelszerelések.
Ha időt szánunk az edzés utáni nyújtásra is, sokkal kisebb eséllyel fogunk izomlázzal bajlódni.
Ízületek és a sport
Boka
A boka méretét tekintve apró ízület, mégis nagy terhelésnek van kitéve, hiszen egész testsúlyunkat hordozza.
| Miért is jó a kerékpározás? |
| A biciklizés az aerob, ciklikus mozgásformák közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a kerékpározás során ugyanaz a mozdulatsor egymás után gyorsan ismétlődik, és a mozgás dinamikus, vagyis oxigén jelenlétében megy végbe. Miért is jó a kerékpározás? |
Sokan ismerhetik az egyik leggyakoribb sérülését, a rándulást, amelyhez akár egyetlen rossz lépés is elegendő. Ilyenkor az oldalsó ínszalag húzódik meg, sőt súlyosabb esetben akár el is szakadhat.
A balesetek megelőzése érdekében végezzünk egyensúly-gyakorlatokat, mint például a csukott szemmel fél lábon állás. Így nem csak a bokaszalagokat erősíthetjük, de az agynak azt a képességét is, hogy kontrollálja a test helyzetváltozásait. A boka ízületeire különösen focizás, kosárlabdázás és röplabdázás közben ajánlatos vigyázni.
Térd
A térdízület sokkal sérülékenyebb, mint gondolnánk. Leggyakoribb a meniszkuszok sérülése, vagyis annak a két „párnának” a szakadása, amelyek a sípcsont és a combcsont közt helyezkednek el, és amelyek egyik legfontosabb feladata az ütközés csillapítása.
Ízületi porckopás |
| Az artrózis (ízületi porckopás), amit néha oszteoartrózisnak vagy - félreérthetően, mintha ízületi gyulladás lenne a betegség lényege - oszteoartritisznek neveznek, a fejlett országokban az ízületi problémák leggyakoribb formája és az egyik leggyakoribb oka a rokkantságnak. Az ízületi porckopásról részletesen |
Ha csak kicsi a területen a szakadás, 3-6 hét alatt magától is meggyógyulhat. Súlyosabb esetben azonban műtétre lehet szükség, amelyet úgynevezett artroszkópiás technikával végeznek, vagyis csupán kis vágásra van szükség.
Ahogyan a bokánál, itt is jó hatásúak az egyensúlygyakorlatok, és hatásos, ha rendszeresen erősítjük a térd körüli izmokat, a combfeszítőt és a combhajlítót.
Ugyanakkor a vádlit sem szabad elhanyagolni, mert jelentős rögzítő szerepe van. Különösen röp- és kézilabda, valamint síelés közben ajánlott a fokozott óvatosság.
A térdsérülésekről |
| A legtöbb térdsérülés hobbisportolás közben alakul ki. Leggyakrabban a szalagok és a meniscusok érintettek. Ezek növelik a terhelési felszínt, valamint csökkentik az ízeletet érő dinamikus terheléseket. A térdízületet alkotó részeket különféle szalagok, valamint az ízületi tok köti össze. Sérülési gyakoriság alapján négy szalag a legfontosabb: a két oldalszalag (belső és külső) és a két keresztszalag (elülső és hátulsó). A szalagok, inak, ízületi tok, meniscusok feladata, hogy megakadályozzák a mozgás során az ízületet alkotó csontok kóros mértékű elmozdulását. A legtöbb sérülés hobbisportolás közben alakul ki. Leggyakrabban a szalagok és a meniscusok érintettek. A térdsérülések megértéséhez ismernünk kell a térdízület felépítését. Az ízület a következő részekből áll: a combcsont ízülete, a lábszárcsont ízülete és a térdkalács (patella), mely a combcsont vályulatában helyezkedik el. A térdkalácsot erős ín köti a lábszárcsonthoz. Ez teszi lehetővé, hogy felette található négyfejű combizom segítségével kinyújthassuk vagy megfeszítve tarthassuk a térdet. A belső és a külső rögzítő szalagok segítenek abban, hogy a térd mozgásai közben a térdkalács ne mozduljon ki a helyéről. Az ízfelszíneket tükörsima felületű, úgynevezett üvegporc borítja. Az üvegporcot mintegy kiegészítve a sípcsont lapos ízületi felszínén két félhold alakú rostos-rugalmas porc, a külső és belső meniscusok helyezkednek el. |
Csukló
Amikor megbotlunk, szinte reflexszerűen magunk elé kapjuk a kezünket, hogy az esés erejét tompítsuk.
Ínszalagszakadás |
| Az ínszalagok szerepe, hogy az ízületek stabilitását fokozzák, az izmokat az ízületekhez rögzítsék. A sérülés általában trauma, rossz mozdulat következménye, és a gyógyulási folyamat akár egy évet is igénybe vehet. Ínszalagszakadás |
Ezzel a cselekedettel azonban azt érjük el, hogy ha a kezünkre esünk, megsérülhet a csuklónk. A leggyakoribb sérülés a hüvelykujj alatti csuklócsont repedése vagy törése, de sűrűn előfordul az ínszalag rándulása is.
Fontos, hogy a csukló szempontjából különösen veszélyes sportoknál (küzdősportok, röplabda, tollaslabda, görkorcsolyázás, gördeszkázás) viseljünk csuklóvédőt.
Váll
A váll esetében gyakori a ficam, főleg, ha magasra tartott karral végzünk valamilyen hirtelen mozdulatot.
Izomsérülések: zúzódás, izomszakadás, vérömleny |
| Az izomsérülések vezető tünete a fájdalom, ami már a kevésbé súlyos esetekben is tapasztalható. Olvasson bővebben az izomsérülések fajtáiról és kezeléséről a WEBBetegen |
Előfordulhat az úgynevezett rotátorköpeny sérülése is, amely négy kisebb, a vállízület rögzítését szolgáló izmot foglal magába. Ezek az izomrostok túlzott megterhelés hatására könnyen megsérülhetnek.
Csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató sportba kezdeni – mint a tenisz, a röp-, a kézi- és a vízilabda – ha elég erősek az ott található izmok.
Ha ugyanis a vállízületet tartó izmok gyengék, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, ezzel is növelve a sérülés veszélyét.
Hatékonyak lehetnek a gumikötéllel vagy gumiszalaggal végzett erősítések.
Teniszkönyök, golfkönyök - Hogy kerülje el? |
| Ha a csukló befelé hajlításában szerepet játszó izmok vannak túlerőltetve, golfkönyökről beszélünk, hiszen leggyakrabban e sportág művelői között fordul elő a kórkép, bár az érintettek mintegy fele nem golfozik, és mást sem sportol. Golfkönyök fennállása esetén a könyök belső felszíne nyomásérzékeny, a kézfej behajlítása nagyfokú fájdalommal jár, és súlyos esetben a fájdalom nyugalomban sem szűnik. A beteg nem tudja megfogni a tárgyakat, minden kiesik a kezéből. Akkor, ha az alkar feszítő izmai voltak kitéve a túlzott igénybevételnek, teniszkönyök alakul ki. A könyök külső felszíne az érintett izomzat tapadási helyén fájdalmas, gyulladt. A teniszkönyök jóval gyakoribb, mint a golfkönyök, az emberek körülbelül 2-3 százalékát érinti életük során. Elsősorban középkorú nőknél gyakori. Ha teniszkönyöke van a betegnek, akkor a könyök, a kéz és az ujjak hátrafelé feszítésekor nagyon erős fájdalmat érez. Nehézséget okoz a tárgyak megfogása, a kézfogás, még egy üveg kinyitása is. Érdekesség, hogy mindkét kórkép elsősorban megerőltető sportot űzők között lép fel, a nehéz fizikai munkát végzőkön azonban csak igen ritkán. |
Első a biztonság
Vannak olyan sportok, amelyeknél az ízületek nincsenek nagy rázkódásnak, ütésnek, hirtelen mozdulatoknak kitéve, elsősorban ilyen az úszás, a gyaloglás és a kerékpározás.
| Mire utal a pulzusszám? |
| A pulzus vizsgálata az egyik legrégebben alkalmazott orvos-diagnosztikai módszer. Hogyan érdemes mérni a pulzust? |
Ezek a mozgásformák emelik a pulzusszámot, jelentős energiát használnak fel és növelik a sejtek oxigénfelvételét.
40 év fölött azonban, vagy ha még sohasem sportoltunk korábban rendszeresen, az edzések megkezdése előtt feltétlenül vizsgáltassuk ki magunkat, és az is hasznos, ha személyre szabott edzéstervet is csináltatunk.
(WEBBeteg/Oxygen Medical)
