A sportolással megünnepelt új élet

A szervátültetés eredményességének bemutatására az egyik lehetséges - ha nem a legjobb - eszköz az olyan nagy figyelmet keltő nemzetközi esemény, amilyen a Transzplantált és Dializált Betegek Európai Versenye volt (augusztus 8-15.) Írországban.

A sportolók az életben maradásra, a minőségi életre kapott esélyt ünnepelték Dublinban a pályákon – családtagjaik, kísérőik, a szponzorok, az önkéntes segítők és az érdeklődők társaságában – napközben, és a lakóhelyül szolgáló egyetemi telepen (DCU) – az évente egyszer viszontlátott sorstársak társaságának örülve – esténként. A meghívott donorok pedig annak lehettek szemtanúi, hogyan „él tovább” meghalt rokonuk egy-egy szerve az itt versenyzőkben. „Nagylelkűségük, ’az élet ajándéka’ nélkül ez a dublini program sem létezhetne”, amely pedig idén Európa legnagyobb hatású rendezvénye lett, mondta Patricia May, az ír veseszövetség (IKA) elnöke. Az EU, és a WHO egészségügyi bizottságainak ajánlásaira utalva felidézte, azok az állásfoglalások arra szólítják fel a nemzeti kormányzatokat, hogy adott országban, a laikusoknak szóló hiteles tájékoztatással, javítsák a szervadományozás helyzetét, az orvosi adatokkal pedig segítsék a lakosság tudatos döntését.

A dublini játékok fő szervezője Gandhi szavait idézve („magad légy a változás, amit elő akarsz idézni a világban”) arról szólt, hogy aki szervadományozó kártyát hord magánál, vagy donációs nyilvántartásba iratkozik fel, már meghozta a szükséges döntést, hogy egy másik (beteg) ember életében megtörténhessen a kilátástalanról, a jóra való vált(oz)ás. A donor-család csak az elhunyt akaratát hajtja végre.

Sokan, sokféle okból jönnek a versenyre, mondta Colin White. A dializáltak a lehető legjobb fizikai állapotban akarják várni a mindig ismeretlen időpontban, váratlanul érkező új szervet, a beültető műtétet, így adva saját hozzájárulásukat a beavatkozás eredményességéhez. Nem kis teljesítmény ilyen áron fittnek maradni, de ez a befektetés nagyon is megtérül, mert hozzájárul a beültetett szerv túlélési sikeréhez. A családtagok, barátok azért vannak itt, hogy ne csak a rossz periódusokban tartsák a lelket a betegben, hanem az örömökben is osztozzanak. A csapatkapitányok időt, energiát nem kímélve dolgoznak - az önkéntesek munkájától támogatva - a team sikeréért. Az összes szereplőt pedig összefűzi a közös cél, hogy az „ügyre” irányuljon a közfigyelem. „Kötelezd el magad a változás mellett – hordj magadnál donorkártyát!”, hangzik el többször is a legfőbb üzenet.

„Jöjj és lásd saját szemmel a szervadományozás eredményét”

Az első találkozót, stílszerűen, Athénben tartották, a 21 évesen diagnosztizált, macedón születésű vesebeteg Nick Karantakos ötlete nyomán. „Ez a 10 év röpke pillanat a játékok történetében, ám hosszú időszak egy szervátültetésen átesett, pláne a szervre várakozó dializált életében, mondja Berente Judit, a Transzplantáltak és Dializáltak Európai Sportszövetségének (ETDSF) elnöke.

Egy évtized alatt sok minden történhet – 11 éve az íreket például csak egyetlen sportoló képviselte a hazánkban tartott 12. világjátékon, ma viszont, szövetségük vezetőinek munkája nyomán, övék az egyik legnépesebb csapat, és az eredményekben is élen járnak. Két éve minden ír dobogóra állt, mert a csapatok közti versenyben (Würtzburgban) övék lett a harmadik helyezés. A 2010-es rendezés újabb sikereket generálhat: nem csak az érmek számában, hanem legfőképpen a szervadományozás terén”, mondja az úszásban sok érmet gyűjtött vesetranszplantált magyar elnök.

„Donoraink előtt tisztelgünk, amikor azt mutatjuk be nekik és a nagyobb nyilvánosságnak, hogy az ilyen adomány az élet folytatása mellett a sportolásra is esélyt ad. Szükség van ennek hangsúlyozására, mert egyre többen élik át, hogy bármely családban, életkorban váratlanul lehet sürgős szükség az idegentől kapott szerv beültetésére”, mondja a 10 év óta új vesés, Dublinban már hatodszor versenyző ír csapatkapitány, Mick Dwyer.

Számok és versenyszámok

Atlétika (dobó, futó, ugró-számok), darts, golf, kerékpározás, mini-maraton, petang, pingpong, teke, tenisz, tollas-, röplabda, úszás – ezekre nevezett be a 24 országból érkezett 342 versenyző: 250 férfi (73%) és 94 nő (27%). A 282 transzplantált más-más szervet kapott: 198 az új vesével, 9 az új májjal, 14 az új szívvel élő részvevő. 13 betegbe csontvelőt, ötbe tüdőt ültettek be. Néhányan több szervet kaptak: 4 beteg vese és hasnyálmirigy, 2 szív és tüdő, 1 pedig vese és csontvelő transzplantáción esett át. Hatvan induló nem „szabad” ember, ők heti 3 alkalommal, órákra géphez vannak kötve, hogy a nem, vagy alig működő veséjük helyett - az úgynevezett művesekezelés folyamán - a berendezés „mossa ki” szervezetükből a felszaporodó méreganyagot. Ami az életkort illeti – a legalsó (18-29) kategóriában 44 volt az induló, 62 versenyző tartozott a 30-39 közöttiek csoportjába, 97 volt a középkorú (40-49 év), az 50-59 évesek körében 87-en voltak, egy korosztállyal feljebb (a 60-69 éveseknél) 45 volt az induló. Nyolc versenyző betöltötte 70-dik évét, közülük páran jócskán el is hagyták.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)