A stressz megbetegítheti a születendő babát

Az, hogy egészen pontosan hogyan fejt ki hatást és milyen következményekkel járhat az anyai stressz a magzatra nézve, még nem ismert teljes egészében, azonban számos kutatást folytattak már a témában, amelyek választ adtak több kérdésre is. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat.

A Bázeli Egyetem kutatói vizsgálatuk eredményeit az Environmental Health Perspectives című szaklapban közölték. A tudósok 75.000 várandós nőt vizsgáltak meg és a gyermekeik egészségügyi állapotát 10 éves korukig követték nyomon.

A stresszes kismamák gyermekeinél fokozott volt a testi panaszok kialakulásának kockázata. Ha a kismamát terhessége alatt mindennapos stressz éri, később a gyermeknél egészségügyi problémák jelentkezhetnek, például légúti-, bőr- vagy emésztőrendszeri megbetegedések fordulhatnak elő a kicsinél. Ha a stressz, a szorongás vagy a félelem fokozza az anya szívverését, rövid időn belül a magzat szívverése is felgyorsul. Az erős stressz és a félelem hatására a kisbaba túl kis súllyal vagy idő előtt születhet meg.

Ám meglepő módon azt tapasztalták, hogy az anya olyan érzelmeinek, mint amilyen a rövidebb ideig tartó szomorúság vagy lehangoltság, nincs hatása a születendő gyermek egészségi állapotára. A rövid ideig tartó stressznek megállapításaik szerint tehát nincs hatása a magzatra.

Amennyire ártalmas a stressz, annyira jót tesz a születendő gyermeknek, ha az anya elégedett és kiegyensúlyozott. Az anya nyugodt szívverése támogatja a magzat érzelmi és testi fejlődését. A legfontosabb, hogy a kisbaba azt érezze, hogy szeretik, elfogadják és várják, hogy a világra jöjjön.

Jó hír, hogy azt találták, hogy a boldog kisgyermekkor és egy szerető család képes lehet ellensúlyozni az olyan, enyhébb, nem maradandó problémákat, amelyeket az anya által megélt stressz okozott.

A Zürichi Egyetem és a Max Plank Intézet közös kutatásából kiderült, hogy az anyát ért tartós pszichés stressz megváltoztathatja a méhlepény anyagcseréjét és a magzat növekedését is befolyásolhatja. Az anyát hosszasan érő nagymértékű stressz növelheti a gyermeknél később pszichés és testi betegségek kialakulásának kockázatát, úgymint pl. a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) vagy szív-érrendszeri betegségek rizikóját.

Stressz hatására az anya (és minden ember) szervezete hormonokat választ el, hogy képes legyen megküzdeni a megterheléssel. A felszabaduló adrenokortikotropin hormon (CRH) hatására megemelkedik a krotizol nevű stresszhormon szintje. A méhlepény, amely a magzat tápanyagellátásáról gondoskodik, szintén képes CRH felszabadítására, ami kis mennyiségben a magzati keringésbe és a magzatvízbe is bekerül. Hatására felgyorsulhat a növekedés üteme, aminek rengeteg veszélye van, egyrészt ha a növekedés üteme túl gyors, az a szervek differenciálódásának, érésének rovására mehet, másrészt koraszüléshez vezethet.

A kutatók megállapítása szerint az akut rövid távú stressz nincs hatással a magzatra. 34 egészséges várandós nőnél végeztek magzatvíz-mintavételt (amniocentézis), bár az eljárás nagyon vékony tűvel történik, és minimális fájdalommal jár, mégis akut stresszhelyzetet jelent az anyukának, aminek hatására a kortizolszint rövid időn belül és rövid távon megemelkedik, ezt a kismamáktól vett nyálmintákban ki is mutatták, ugyanakkor a magzatvízben nem történt CRH-emelkedés.

Ha azonban az anyuka hosszú távon volt kitéve stresszhatásnak, a magzatvíz CRH-szintje mérhetően megemelkedett.

A Jénai Egyetem kutatói azt találták, hogy a tartós anyai stressz hatására megemelkedett stresszhormonszint befolyásolja a magzat agyának fejlődését és növeli a későbbi életszakaszában olyan betegségek fellépésének esélyét, mint pl. a depresszió, gyakorlatilag "beleprogramozza" azokat.

A holland Tilburg Egyetem tudósai megállapították, hogy a tartós anyai stressz, különösen ha az a 12. és 22. terhességi hét között éri az anyukát, kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek érzelmi és kognitív fejlődését és hatásai még húsz évvel később is felismerhetők.

További kutatásokkal megállapítást nyert, hogy a magas anyai kortizolszint a terhesség második felében heves stresszválaszt vált ki a magzatnál. Ha hosszú időn át emelkedett a stresszhormon szintje, akkor a szervezet energiaigénye megnő. A szimpatikus idegrendszer fokozza a vérkeringést és növekszik a pulzusszám. Emiatt a magzat súlygyarapodása és fejlődése késhet, az idegrendszere érése is elmaradhat. (Sandmann, 2011)

Elsősorban a pszichoszociális stressz vezet az anyai, placentáris és magzati neuroendokrin paraméterek megváltozásához. (Wadhwa, 1996)

Megnövekszik a fejlődési rendellenességek, a koraszülés, a preeklampszia és a gesztációs diabétesz rizikója is, továbbá nagyobb a kockázata a gyermek későbbi életében érzelmi és kognitív problémák jelentkezésének. (Valladares, 2009; Sandmann, 2011; Gennari-Moser, 2011)

Fontos, hogy a várandósság alatt minél kevesebb negatív stressz érje az anyukát

A számos kutatási eredményt figyelembe véve lehetőség nyílik a gyerekek egészségi állapotának javítására. Mindennek tudatában még fontosabbá vált, hogy csökkentsék a stresszt, ami a várandós anyukákat éri, illetve a veszélyeztetett gyerekek egészségének megóvását célzó megelőző intézkedések ugyancsak nagyon hatékonyak lehetnek.

Azoknak az anyukáknak, akik tartós stresszhatásnak vannak kitéve, javasolt pszichológus vagy pszichoterapeuta támogatását kérni, hogy megtanuljanak könnyebben és eredményesen megküzdeni az őket érő stresszel, mind saját maguk, mind kisbabájuk érdekében.

Tovább Skizofréniához vezethet az anyai stressz

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de, Spätfolgen: Erhöhte Stresswerte der Mutter beeinflussen Fetus (mt-portal), Stress in der Schwangerschaft hinterlässt Spuren im Baby-Hirn (Spiegel Gesundheit), Auswirkungen von Stress in der Schwangerschaft für Mutter und Kind