Napjaink népbetegsége: a stressz

A stressz nem csak a dolgozó emberek betegsége, nem kíméli a fiatalokat és az időseket sem. Eleinte szervezetünk még képes kompenzálni a túlhajszoltságot, de hosszú távon a stresszes életmódnak súlyos következményei lehetnek. Nehéz, de nem lehetetlen kilépni a stresszspirálból, és mindenképpen megéri.

Miért vagyunk manapság ennyire stresszesek?

100 évvel ezelőtt a stressz még ismeretlen fogalom volt. Az 1930-as években használták először a kifejezést. Eredetileg csak a testi megerőltetést jelentette. Időközben a testi és lelki megterhelés valamennyi formájának szimbolikussá vált kifejezése lett.

Ma már sok dolgozó ember étteremben ebédel, csak mobiltelefonon elérhető, a közlekedési eszközökön is laptopot használ, rohanó életet él, sosem tart szünetet. Az anyákkal, apákkal, háziasszonyokkal, fiatalokkal és gyerekekkel szemben is egyre nagyobbak az elvárások, egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberekre, és a kezdetben még ösztönző pozitív stressz hamar pusztító negatív stresszé válik és tartósan fennmarad.

Miért kell ellene tenni, miért probléma a tartós stressz?

Sok pihenéssel, alvással, stresszoldással helyreállhat az egészséges egyensúly, ám ha a stressz állandósul, és nem szakítunk időt a pihenésre, kikapcsolódásra, relaxációra, jelentkezni fognak a kimerültség jelei, azaz az idegesség, a nyugtalanság, a feszültség, az ingerlékenység, a koncentráció- és teljesítménycsökkenés. Vannak, akik étvágyukat vesztik a tartós stressz következtében és lefogynak, mások pedig túl sokat esznek és meghíznak, ami mindkét csoport esetében tovább növeli az önmagukkal szembeni elégedetlenséget és így a feszültséget. Súlyosabb esetben szorongás, pánik és depresszió is kialakulhat. A tartós stressz magas vérnyomáshoz, valamint szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is vezethet.

Elszántság kell hozzá, de ki lehet lépni az állandó nyomás alól

Ha megtaláljuk a stressz forrását, már nem is olyan nehéz irányításunk alatt tartani és kikapcsolni, mint amilyennek elsőre tűnne.

Sokszor érezzük azt, hogy nincs erőnk megálljt parancsolni a stresszes életmódnak. Mégis érdemes erőt vennünk magunkon, hogy változtassunk életmódunkon és kilépjünk a stresszspirálból. Ne várjunk el magunktól azonnali eredményt, kis lépésekben haladva is elérhetjük a célunkat. Örüljünk annak is, ha sikerül egy nehéz helyzetet legalább kicsit eredményesebben kezelnünk, és ne ostorozzuk magunkat, ha esetleg mégsem, legközelebb is van esélyünk pozitív irányba változtatni. Sajátítsunk el és alkalmazzunk stresszoldó módszereket (ez lehet bármilyen kedvelt, kikapcsoló tevékenység is, pl. túrázás, rajzolás, de akár küzdősportok gyakorlása is, személyiségtől függően), relaxációs technikákat (pl. autogén tréning, meditáció, jóga), ebben kérhetjük pszichológus vagy pszichoterapeuta segítségét, és akkor is fordulhatunk hozzájuk, ha úgy érezzük, nem tudunk megbirkózni a ránk nehezedő nyomással vagy mentális panaszokkal küzdünk. Ezek a szakemberek segíthetnek hatékony megküzdési módszerek elsajátításában is.

Lelki és pszichés egészségünk mellett figyeljünk oda testi épségünk megőrzésére is! Határozzuk el, hogy ezentúl egészségesen táplálkozunk, sosem hagyjuk ki a reggelit, mindig elegendő időt szánunk az evésre és a táplálék alapos megrágására. Sportoljunk rendszeresen, ha Ön nem éppen sportrajongó, akkor is sétáljon és a lift helyett használja a lépcsőt! Ha ülőmunkát végez, álljon fel közben és mozogjon egy kicsit!

Fordítson időt a kikapcsolódásra és hobbijaira! Ne feledje, hogy az önmagára fordított idő nem pazarlás, ha magáért tesz, az a családjának és környezetében élőknek is javára válik.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos