A kezeletlen stressz szívbetegségekhez vezet

Az emberek többsége nap mint nap számtalan stresszhelyzetnek van kitéve, amelyek kezeletlenül szinte időzített bombaként fenyegetik az egészséget. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Évente megközelítőleg 17,2 millióan vesztik életüket szív- és érrendszeri betegségek következtében világszerte. A szív- és érrendszeri betegségek hazánkban is több áldozatot szednek, mint valamennyi más halálok együttesen.

- Tudni kell, hogy a folyamatos stresszhelyzetben nő az úgynevezett szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint pl. a szívinfarktus - magyarázza a betegség kialakulásának okait dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

- A jelenség különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a menedzser-típusú életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szívbetegség.

A rizikófaktorok hatása szinte összeszorzódik

A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (pl. magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a dohányzás (amely az alkohol mellett a legelterjedtebb „stresszoldó”) megsokszorozza. Közismert, hogy a dohányosoknak jóval nagyobb az esélye szívkoszorúér-betegségre, mint a nem dohányzóknak. Akiknél pedig már kialakult ez a betegség, tudniuk kell, hogy a cigarettázás önálló rizikófaktora a náluk esetlegesen bekövetkező hirtelen szívhalálnak. Az aktív dohányzás önmagában 50 %-kal emeli az érbetegség rizikóját, sőt még a passzív dohányosoknak is 30 %-kal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és ez a kockázatnövelő hatás a stroke-ra is vonatkozik.

A folyamat természetesen nem egyik pillanatról a másikra következik be, azonban kezeletlenül, elhanyagolt esetekben évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy agyvérzést okozhat. Látni kell, hogy a rizikófaktorok hatása nem is csak összeadódik, de megtöbbszöröződik, például 2 fontos rizikófaktornál négyszeres az esély a szívinfarktusra, 3 fontos rizikótényező jelenléte esetén pedig már tízszeres az infarktus bekövetkezésének esélye. Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett, orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes a szervezet aktuális állapotát különböző szűrővizsgálatokkal felmérni.

A szűrés legfontosabb elemei

A stresszes életet élőknek évente-kétévente érdemes néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük.

• A nagylabor (a kiterjesztett laborvizsgálat) során kapott lelet az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad egyértelmű és részletes információt.

• A kardiológiai vizit során a szív- és az érrendszer állapota kerül górcső alá, a vérnyomás, a pulzus értékei, a szakorvosi manuális vizsgálatok, az anamnézis felvétel már sok mindenről árulkodhatnak.

• A fájdalmatlan arteriográfos vizsgálat az erek állapotának feltérképezésére szolgál. Az arteriográfia során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezenkívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról/merevségéről, és a szív munkájáról is.

• A stresszes életet élőknél fontos lehet, hogy felmérjük a szívfrekvencia-variabilitást is – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. – A szívverés ritmusa az egészséges embereknél sem teljesen szabályos, hanem a külső és a test belső környezetéből érkező ingerekhez alkalmazkodva rugalmasan változik. A szívfrekvencia-variabilitás tulajdonképpen a szív válaszkészsége, amivel a körülményekre, a körülmények változásaira reagál. A szívműködés változékonyságának mértéke sokat elárul az ember általános egészségi állapotáról, fizikai és pszichés terhelhetőségéről, illetve stressztűrő képességéről. A szívfrekvencia mérése egyszerű, gyors és fájdalommentes.

Tovább A stresszről a WEBBetegen

Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, sportorvos, aneszteziológus és intenzív terapeuta