A stressz, a szorongás fokozatosan uralkodik el veszélyhelyzetben is

Az egész világot, így hazánkat is megrázó és kétségek, félelmek közt tartó koronavírus-járvány sokakban kínzó szorongást és stresszes állapotot idéz elő. Sokan tudatosan összpontosítanak a hírek, információk, kommunikációs napi híradások kiküszöbölésére. Ez az elutasító viselkedés nem feltétlenül helyes, hiszen az így gondolkodók ezzel alapvető, életmentő és megelőző tájékoztatástól tartják távol magukat.

Azok viszont, akik nem veszik figyelembe az egészségügyi szabálykövetést, magukat és környezetüket is veszélynek tehetik ki. A poszttraumás stressz zavara léphet fel ezekben az esetekben, ami halasztott vagy késői válasz egy kifejezetten veszélyeztető helyzetre vagy katasztrófára. A kialakult és megélt trauma, testi, lelki betegség elfojtása, vagy a helytelen megfelelési kényszerhez való alkalmazkodás, a későbbiekben sajnos szinte mindenkiben erős szenvedést, kimerülést, szorongást vált ki. Ennek jellemző tünetei lehetnek: a trauma állandó újra átélése, rémálmok, állandó készenléti érzés, alvászavar, felerősödött félelmi reakciók.

Amikor az emberek érzékelik a stresszt keltő eseményeket, s arról konkrét tények, esetek is meggyőződésül szolgálnak, az alarm reakciót indít be. „Küzdj, vagy menekülj!” Az ellenállás szakasza teszi lehetővé a szervezet alkalmazkodását a stresszt kiváltó tényező folyamatos jelenlétéhez. Az elfojtás azonban hosszú távon súlyos következményekkel járhat az egészségünkre nézve.

Dr. Kolumbár Réka pszichiáter rezidens orvostól kértünk tájékoztatást arról, hogy a stresszhelyzet, a szorongás kialakulása az életünk során milyen okokkal magyarázható, s miként előzhető meg? Fontos az is, hogy a jelenlegi koronavírus-világjárvány idején, ami hazánkat is egyre súlyosabban érinti, mi a leghelyesebb, megengedő és reményt adó viselkedési forma.

- Milyen lehetséges okok miatt válhatunk túlzottan stresszessé, szorongóvá, ami testi-lelki tüneteket produkálhat? Melyek lehetnek ezek a megjelenési tünetek az életünkben, s mit tekinthetünk a legveszélyesebb következményeknek? Az immunrendszert miként gyengíti, s mit tapasztal a szenvedő fél?

- A klinikai gyakorlatban a pszichiátriai megbetegedések közül a szorongásos kórképek fordulnak elő a leggyakrabban, épp ezért kiemelten fontos ezekről beszélnünk. A szorongás megnyilvánulhat pánikroham, speciális fóbia, kényszerbetegség és számos más betegség képében. Így látható, hogy a „stresszelés” egy összetett folyamat, nem könnyű egy mondatban jellemezni az összes tünetét, megjelenési fajtáját.

Összefoglalásként azt azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy amennyiben szervezetünket tartósan éri valamilyen stresszor - stresszkeltő esemény-, és protektív faktoraink kimerülnek, testünket és lelkünket is megviseli a stressz. Számos szomatikus betegség kialakulásában igazolták már a stressz szerepét – például IBS, COPD, reumatológiai kórképek. A fellépő stresszor hatására immunrendszerünkben úgynevezett proinflammatorikus cytokinek szabadulnak fel, melyek károsítják szervezetünket és több visszafordíthatatlan reakciót generálnak.

- Minek a függvénye az egyes emberek stressztűrő képességének állapota, változása, a stressz kordában tartásának képessége, vagy épp a gyors és meggondolatlan reakció a nem várt helyzetekre? Nem minden békésnek, nyugodtnak tűnő ember él stressz-, szorongás nélkül, de fontosnak tartja a látszat fenntartását.

- Minden embernek más a stressztűrő képessége, más az ingerküszöbe. Ennek legfőbb oka az egyének eltérő személyiségszerkezete. Mindenki más-más megküzdési mechanizmusokkal rendelkezik, ennek következtében más módon tud elviselni különböző mértékű megterheléseket.

- Mikor indokolt a páciensnek: szakmai, orvosi segítséget kérni a szűnni nem akaró stresszes, kimerült, szorongásba torkolló életszakaszban, s mit tud tenni a szakember? Hogyan lehetséges a stabil lelki, mentális állapotot fenntartani most, a koronavírus-járvány idején?

- Szakmai segítséget abban az esetben indokolt kérni, ha a szorongás, idegeskedés olyan szintet ér el, hogy a páciens már nem tudja a mindennapi rutinját végezni. Ez megnyilvánulhat alvászavarban, és azzal párhuzamosan megjelenő napközbeni fáradtságban, koncentrálási nehezítettségben – folytatta válaszát dr. Kolumbár Réka pszichiáter rezidens orvos, s hozzáfűzte: - Abban az esetben, ha a beteg szakember segítségét kéri, az állapottól függően átmenetileg szükséges lehet szorongásoldók - más néven anxiolitikumok - adása, mely a szorongás megszűntével elhagyásra kerül. Tartós hatást azonban csak kombinált gyógyszeres és pszichoterápiával együtt érhetünk el. Ebben a nehéz helyzetben, amiben most vagyunk, rengeteg olyan embernél is kialakul szorongás, akikre egyébként nem jellemző ez az attitűd. A járvány sajnos igen megnehezíti a pszichiáterek, pszichológusok munkáját, hiszen a személyes konzultáció jelen pillanatban nem megoldott. Azonban a 21. század fejlett technikai eszköztárával számos lehetőség kínálkozik a terápiák fenntartására. Gondolok például a Skype-on történő videochatre, vagy különböző, közösségi médiák által kifejlesztett applikációkra, melyek ugyan kissé körülményesebbé teszik a terápiás kapcsolatot, de a mostani időszakot mégis segítenek átvészelni. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg online, telefonos, közösségi médián keresztül elérhető lelkisegélyteam jött létre, amik a COVID-19-járvány idején bárkinek szívesen segítenek.

- A mindenkit megrendítő - elfojtott vagy megélt félelemmel, kétségekkel, szorongással eltöltő - koronavírus-járvány hogyan váltja ki a lakosságban, az emberekben az egyre inkább növekedő stresszes állapotot, s miként képesek kezelni a lakásukba zárva, egy új életformát élve, szoros szabálykövetéssel?

- A most megélt, a koronavírussal járó helyzetek mindenki számára ijesztőek. Rengeteg ember érzi életében talán először feszültnek, kétségbeesettnek magát. Ez a szituáció mindenkinek új, ismeretlen és legfőképp kiszámíthatatlan. A legjobb a helyzet kezeléséhez olyan hobbi, elfoglaltság találása, ami hatásosnak bizonyul a stressz levezetésében. Ez lehet közös társasjáték a családdal, testedzés az otthoni környezetben, sorozatnézés, könyvolvasás. A lényeg az, hogy bármit is csináljunk, az elterelje a figyelmünket, és feltöltődést hozzon számunkra. Hiszen csak akkor vagyunk lelki egyensúlyban, ha több protektív faktorunk van, mint stresszorunk.

- Érdemes-e mind több hírt hallgatni, olvasni, a közösségi oldalakat böngészni, vagy tanácsosabb kívül maradni ezeken azzal együtt, hogy a négy fal között éljük meg a napjaink nagy részét?

- Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a lakosság csak hivatalos, megbízható forrásokból tájékozódjon. Számos álhír, ezeket terjesztő portál jött létre, és sajnos sokan ezeket olvassák és az ott kapott hamis információk alapján alkotnak véleményt, az ott olvasottakat tekintik valósnak. Épp ezért lehetnek diszkrepanciák az Operatív Törzs és különböző hírforrások között. Azok, akik nem tudják kezelni ezt a különbséget, fogékonyabbak a szorongásra, esetleges depresszióra. Éppen ezért van nagy jelentősége a mostani helyzetben a másikra való fokozott odafigyelésnek, önmagunkkal való törődésnek.

- Mit lehet tenni a békés nyugalom megőrzéséért? Hogyan küzdjünk meg az effajta stresszel, azzal a katasztrófára emlékeztető helyzettel, amivel még nem találkoztunk?

- Azt gondolom, hogy nyugalmunk megőrzése a legfontosabb. Higgadtan - már amennyire ez megy - kell kezelni a kapott információkat, a bevezetett szabályokat követni. A pánikkeltés sosem vezet jóra. Hasznos lehet mérlegelni a hozott rendelkezések hasznos, illetve káros mivoltát. Sok ember megélhetése került veszélybe, az oktatás megreformálása is okozott mind a diákok, mind a pedagógusok körében feszültséget, az egészségügyi dolgozók mindennapjai veszélyeztetővé váltak. Egyszóval az ország minden egyes lakójának életében nagy volumenű változás állt be, ami csak úgy vészelhető át, ha a közös célra összpontosítunk: a járvány mielőbbi legyőzésére. Ehhez kell a nyugodt, józan ésszel való átgondolása a jelen helyzetnek és a pozitív jövőkép szem előtt tartása.

- A home office, az online oktatás, a barátoktól, családtagoktól való távolmaradás, a kijárás korlátozása szintén új látásmódot, élethelyzetet, türelmet, megfelelést kíván. Kik azok, akik erre kevésbé képesek, s milyen jó tanácsot tudunk adni nekik?

- Manapság, amikor mindenki a négy falon kívül éli a szociális életét, nagyon nehéz ez a szituáció. Sokunk munka után sem egyből hazamegy, hanem ügyet intéz, találkozókon vesz részt, bevásárol a vacsorához, elviszi a gyerkőcöket edzésre. Most a mindennapok nagyfokú átalakítása zajlik, ami valljuk be, senkinek sem megy könnyen. A szülők, gyerekek, nagyszülők élete szép lassan megváltozik egy járvány miatt. Erre senki sem volt felkészülve, így érthető, hogy a keletkezett feszültségre sem voltunk felkészülve. Hasznos lehet, ha a bennünk lévő gondolatokról, félelmekről, felmerülő kérdésekről beszélünk a családunkkal, barátainkkal, kollegáinkkal.

Természetesen egy kisgyereknek nehezebb megmagyaráznunk azt, hogy most nem tudunk kimenni a parkba, vagy nem hívhatja át a barátait. Az idősebb korosztálynak is nehezebb azzal megbékélnie, hogy esetleg mások segítségére kell szorulniuk, a napi, megszokott feladataikat nem tudják maguk végezni. Ebben az időszakban kiemelten fontos a támogató családi háttér, az összetartó lakóközösség vagy a községek által nyújtott segítség.

- Az egészségügyi és szociális dolgozók, civil aktivisták hatalmas krízisnek, veszélynek vannak kitéve testi-lelki-mentális tekintetben. A rájuk háruló teher szinte emberfeletti, egészségüket napról napra kockáztatják. Hogyan viselik ezt, és mit lehet tenni azért, hogy ne a teljes kimerülésig dolgozzanak, hiszen hol van még a járvány vége? Segítik-e őket szakemberek lelkileg?

- Igen, valóban nagyon nagy teher hárul az egészségügyben dolgozókra. Legyen az orvos, nővér, műtőssegéd, takarító, karbantartó, konyhás, kisegítő munkás, gyóygyszerész, gyógyszertári szakasszisztens vagy gyógyszertári asszisztens. Nehéz mindennap úgy bemenni a munkahelyedre, hogy tudod, te is bármikor megfertőződhetsz. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy aki ezt a területét választotta a munka világának széles skálájáról, okkal tette ezt. Számunkra a betegek ellátása, gyógyítása az elsődleges. Természetesen mi is elfáradunk, olykor félünk, nem tudjuk, mire kell számítanunk. A koronavírusos, magatehetetlen betegek testének forgatása, akik például már lélegeztető gépen vannak a kórházakban, szintén nagy fizikai erőfeszítést kíván a nővérektől, ápolóktól. A lelki terhek, a kimerültség, a fertőzés veszélye szintén figyelemért kiált. A mostani állapothoz nekünk is alkalmazkodnunk kell, új munkarendek kerültek és a jövőben majd még kerülnek is bevezetésre a fizikai-szellemi-lelki kimerültség elkerülése érdekében. Számos olyan lelkisegély vonal, social media kezdeményezés jött létre, amik a mi pszichés állapotunkon kívánnak segíteni. Van olyan csoport is, ami kifejezetten olyan egészségügyi dolgozók lakhatását segít megoldani, akik karanténba kerültek, vagy lakhelyüktől távol töltenek szolgálatot. Egy másik, most létrejött szervezet éttermekkel való összefogással ételt-italt szállít az egészségügyi területen dolgozóknak. Az én abszolút kedvencem az esténként zajló, immár több városban is szinte hagyománnyá vált közös tapsolás és éneklés, ami során nemcsak az egészségügyben dolgozókat, hanem mindenkit, aki ebben a nehéz helyzetben dolgozik, hálával és együttérzéssel éltet a tömeg. Ezek azok a momentumok, apró kedvességek, amelyek nagyon sok erőt adnak a napi feladatainkhoz, gyógyításhoz.

- Mit jelent az idős emberek számára ez az állapot a félelem, a szorongás, az elszigetelődés, a magány élethelyzetével együtt?

- Az idősebb korosztály most kifejezetten érintett, hiszen ők azok, akik leginkább veszélyeztetettek a megbetegedés szempontjából. Éppen ezért olyan fontos az otthontartózkodásuk. Természetesen nehéz ezt számukra elfogadni, hiszen sokuk egyedül él, a napi rutinjuk során kerülnek csak emberek közé, ilyenkor tudnak beszélgetni, gondoskodni magukról. Sokan azt érezhetik, hogy kiszolgáltatottá válnak, terhet jelentenek családjuk számára. Arról nem is beszélve, hogy az oly kedves kis unokáktól is el vannak zárva. Fontos megértetni szüleinkkel, nagyszüleinkkel, hogy a jelenleg bevezetett intézkedések az ő érdekükben jöttek létre és együtt ezt az időszakot is átvészelhetjük. Támogassuk őket, vigyázzunk, figyeljünk rájuk! Pánikhangulattal ne terheljük őket.

Kijárási korlátozás van érvényben, amíg nem változtat a Kormány, addig 9-12 óra között csakis a 65 év felettiek tartózkodhatnak az élelmiszerboltokban, patikákban, piacokon. A tömegközlekedési eszközök használatát viszont ajánlatos továbbra is kerülniük, hiszen az is a veszélyforrások egyike. A 1,5-2 méter távolságot mindenhol tartsák be.

- A koronavírus-világjárvány itthon is számos családot máris ellehetetlenít anyagilag, így a létük, az életminőségük veszélybe került a kialakult és megváltozott kényszerű helyzetek miatt. Milyen hatással lehet ez az emberek mentális, lelki egészségére, s milyen jó tanáccsal lehet segíteni a félelem okozta stressz csökkentését?

- A kialakult helyzet szinte minden magyar háztartásban nyomot hagy. Van olyan család, ahol már most anyagi problémák jelentkeztek, van olyan, ahol a családi miliő indult bomlásnak. Egy azonban biztos, nincs olyan ember, akire nincsen hatással a járvány. A megnövekedett stressz, felfokozott készenléti állapot legyengítheti az immunrendszert, megnövelheti a kardiovaszkuláris megbetegedések rizikóját, szorongásos kórképek alakulhatnak ki. Számos tipp elérhető, amelyekkel tudjuk a mindennapok feszültségét oldani. Például reggelente negyed órával hamarabbi ébredés lehetőséget ad arra, hogy ráhangolódjunk az előttünk álló napra. Ilyenkor jóleshet egy kis torna, vagy éppen egy finom kávé kortyolgatása. A stressznapló vezetése is hatásosnak bizonyulhat, amikor egy-egy számunkra megterhelő szituációt rögzíthetünk, amelyre a nap végén visszatérve reagálhatunk, kielemezhetjük, miért is aktiválta be a mi „stresszgombunkat.” Kutatások bizonyították, hogy a testmozgás az egyik legjobb stresszoldó tevékenység, még akkor is, ha most csak korlátozva mozoghatunk. És végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg arról, hogy nem vagyunk egyedül, mellettünk van a családunk, barátaink, kollégáink, közeli és távolabbi ismerőseink, akik mindannyian átélik ezt a helyzetet. A velük való beszélgetés, közös időtöltés, akár az online térben is, sokat jelent és könnyebbé teszi ezt a nehéz időszakot. De akkor sincsen tragédia, ha átmenetileg szakember segítségére szorulunk, hiszen egy ismeretlen dolog zajlik körülöttünk. Együtt túlélhetjük!

Tovább

• Lelki egészségünket is fenyegeti a koronavírus
• COVID-19 - Ajánlások és tájékoztatók az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Kolumbár Réka, pszichiáter rezidens