Futballőrület - ne vegyük a szívünkre!

2006-ban müncheni kutatóorvosok különleges témát dolgoztak fel, történetesen megvizsgálták, hogy az országukban rendezett labdarúgó világbajnokságon szereplő hazai csapatért való izgalom hogyan befolyásolja a szurkolók egészségi állapotát.

Egy hazai helyszínen zajló nagy horderejű rangos sportesemény az egész lakosságot izgalomban tartja: hiszen mindenki a rendezvényről beszél. A kevésbé elhivatott és a vérbeli szurkolók egyaránt felfokozott kedélyállapotba kerülnek, mely hosszabb ideig (jelen esetben több mint 3 hétig) tart. Ez a stresszhormonok termelésének növekedésén keresztül megváltoztatja az egyének pszichikai és fizikai állapotát, illetve a napi szokások átalakulása hozzájárul a mindennapi élet felborulásához.

Az esemény 24 napig tartott: ez alatt az idő alatt a München régiójában bekövetkezett, szív- és érrendszeri betegségek talaján kialakult akut kardiovaszkuláris megbetegedések számát vizsgálták, s összevetették három másik, hasonló hosszúságú időszak eredményeivel, amikor nem volt világbajnokság Németországban (kontroll periódusok).

Az alábbi adatok alapján készültek a kimutatások: a páciensek életkora és neme, a tünetek kezdeti időpontja, a mentőegység riasztásának ideje, az első tájékozódó vizsgálatok eredménye (pulzus, vérnyomás, EKG, anamnézis), illetve a végső diagnózis.

Megállapították, hogy a mérkőzések ideje alatt (a stadionokban és a televíziók képernyője előtt ülve egyaránt) az egészséges egyének körében is duplájára nőtt az akut kardiovaszkuláris események száma, míg a szív- és érrendszeri alapbetegségben szenvedők kockázata a négyszeresére emelkedett).

Mik a veszélyes tényezők?

A veszélyt a mérkőzések tétje is befolyásolta - az előkelőbb helyekért vívott küzdelmek ideje alatt több megbetegedés történt. Ugyanakkor az arányok csak akkor emelkedtek, ha a német válogatott játszott - egyéb csapatok küzdelme a megbetegedések előfordulását nem befolyásolta.

A hazai csapat meccseivel összefüggésbe hozható heveny szív- és érrendszeri történések férfiak esetében 3,26-szor, nőknél 1,82-szer gyakrabban következtek be, mint a kontroll időszakokban. Átlagosan a meccsek kezdete után 2 órával alakult ki a legtöbb megbetegedés.

A megbetegedettek majdnem felénél volt igazolható a szívizmot oxigénnel ellátó koszorúserek betegsége, ez az arány a kontroll időszakokban kevesebb, mint a megbetegedettek egyharmadára volt igaz.

Leginkább a súlyos tüneteket okozó ritmuszavarok előfordulása növekedett meg, több mint háromszorosra. A szívizom infarktusa két és félszer volt gyakoribb a kontroll időintervallumokhoz képest.

Fontos a jó erőnlét!

A tanulmány ismételten bebizonyította, hogy az akut kardiovaszkuláris események kialakulásában hatalmas szerepet játszik a fizikális státusz mellett a betegek általános pszichés állapota is.

A hirtelen megbetegedések konkrét kiváltó okai a felmérésből nem azonosíthatók, vélhetően az esetek számának szignifikáns növekedése több faktorra vezethető vissza. Ilyen hatás lehet az életmód felborulásával a rendszertelen és egészségtelen táplálkozás, a rendszertelen, minőségileg és mennyiségileg is elégtelen alvás, a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, a cigarettafogyasztás növekedése, esetleg az alapbetegség terápiájának felborulása, be nem tartása.

Tanulságként levonható, hogy a szurkolóknak a nagy sportesemények idején is oda kell figyelniük az életmódjukra (hangsúlyosabban akkor, ha szív- és érrendszeri megbetegedésük ismert), amennyiben szükséges, orvosukkal konzultáljanak az esemény előtt. Az egészségügyi személyzet pedig készüljön fel a nagyobb betegforgalomra, ami várhatóan nem marad el.

Fontos tudni Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Tovább Hogyan előzhető meg a hirtelen szívhalál?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos