Érelmeszesedés és mozgás

Az első számú halálok az ipari országokban az arteriosclerosis (atherosclerosis), azaz az érelmeszesedés.

Sokáig tartotta magát az a téves elképzelés, miszerint a szívbetegeknek nem szabad sportolniuk, mely csak az utóbbi néhány évben veszítette érvényét. Ma már a sport a szívinfarktust és a stroke-ot követő rehabilitációnak és a krónikus szívbetegségek kezelési stratégiájának részét képezi.

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a fizikai aktivitás, a gyógyszeres kezelés mellett, javítja az erek rugalmasságát. Utóbbinak azért van kiemelkedő jelentősége, mert az érelmeszesedés folyamatában lipidek, zsírok rakódnak le az ütőerek (artériák) falának belső oldalán. Az artériák falát belülről ún. érbelhártya (endothelium) béleli, ami endothel sejtekből áll, ehhez normál esetben semmi sem tapad hozzá.

Az érelmeszesedésben szenvedő pácienseknél azonban ezek az endothel sejtek sérültek, így a lipidek megtapadnak az érfalon. A lerakódott lipidek legrosszabb esetben el is zárhatják az eret szívinfarktust vagy stroke-ot okozva. A gyógyszeres kezelés célja az endothelium helyreállítása. A gyógyszerekhez hasonló pozitív hatást fejt ki az erekre a sport is. Fizikai aktivitás során a szívfrekvencia felgyorsul, a vérnyomás időlegesen picit megemelkedik, e két folyamat kombinációja mechanikailag erősíti az érbelhártyát, továbbá olyan hírvivő anyagok és enzimek felszabadulását serkenti, amelyek fontosak az endothelium védőfunkciójának visszanyeréséhez, amit részben az éveken át tartó inaktivitás következtében veszített el.

A kirakatnéző betegségben szenvedőknél a lábakban lévő erek elzáródása miatt ischaemia (elégtelen vérellátás következtében kialakuló oxigénhiány) alakul ki, az izmokhoz nem jut elegendő oxigén, emiatt az érintettek csak rövid távokat képesek megtenni, időről időre meg kell állniuk pihenni. Számukra fokozatosan kialakított, kitartó edzés végzése javasolt, például naponta 5-6 alkalommal negyed óra kerékpározás formájában. Az izmokból felszabaduló hírvivő anyagok hatására őssejtek kerülnek a véráramba, ezekre az őssejtekre az artériák érbelhártyájának javításához is szükség van.

Mindez nem azt jelenti, hogy nem lesz többé szüksége az orvos által felírt gyógyszerek szedésére annak, aki sportol és érelmeszesedése van! Kialakult betegség esetén gyógyszerszedés nélkül az arteriosclerosis ugyanis nem tartható kordában. A magas LDL-koleszterin-szint az érelmeszesedés egyik oka, az LDL-koleszterin (rossz koleszterin) szintje edzéssel nem csökkenthető. Ha azonban megfelelő diéta, illetve szükség szerint a lipidcsökkentők szedése mellett sportol is, akkor az LDL-szint csökkentésének hatékonysága megnő. Ráadásul kocogással, biciklizéssel a HDL-koleszterin (jó koleszterin) szintje a vérben 10 százalékkal nő. Az orvosa által felírt gyógyszerek előírás szerinti szedésével elkerülhető az érbetegség súlyos szövődményeinek kockázata, ha ezt kiegészítendő pedig még sportol és diétázik is, akkor a rizikó még tovább csökkenthető.

Fontos, hogy ne viseljen szűk lábbelit és fordítson kiemelt figyelmet a lábak higiéniájára. Az esetleges gombás fertőzéseket, sérüléseket következetesen kezelje! Legyen óvatos lábápolás közben is, mivel a rossz vérellátású területek könnyebben fertőződnek és a sebek nagyon nehezen gyógyulnak.

A legjobb megelőzni az érelmeszesedés kialakulását - Mit tehet ennek érdekében?

• Fontos az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, mely gyümölcsökben, zöldségekben gazdag, zsírokban viszont szegény étrendet jelent.
• Amennyiben túlsúlyos, adja le plusz kilóit.
• Sportoljon rendszeresen és kitartóan, az érelmeszesedés megelőzése szempontjából részesítse előnyben a kitartó, egyenletes terheléssel járó mozgásformákat (futás, ütemes séta, kerékpározás, túrázás)
• Esetlegesen meglévő cukorbetegségét, zsíranyagcsere-zavarát, magas vérnyomását kezeltesse, ezek a betegségek ugyanis kezeletlenül arteriosclerosis kialakulásához, annak súlyosságának fokozódásához vezethetnek.
• Ne dohányozzon!

A fizikai munka nem helyettesíti a rendszeres sportot!

Akik munkájukból kifolyólag fizikailag rendszeresen aktívak, nem védettebbek automatikusan az ülőmunkát végző embertársaiknál a szív- és érrendszeri betegségekkel, így az érelmeszesedéssel szemben sem. – ezt állapították meg a Dél-Karolinai Egyetem kutatói, akik 3 éven keresztül 447 különféle szakmákban dolgozó 40 és 60 év közötti alanyt figyeltek meg. A tanulmány vezetője szerint a meglepő jelenség oka az, hogy a testi megterhelés és stressz a fizikai munkával járó testmozgás pozitív hatását kioltja.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; onmeda.de, wissenschaft.de;
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus