Szívbetegségek és kávéfogyasztás

A kávé a világ egyik legnépszerűbb italának számít, Magyarországon is emberek milliói kezdik vele a napjukat. Nem meglepő, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők körében gyakran felmerül a kérdés: vajon biztonságos-e a kávéfogyasztás, vagy inkább kerülni kellene?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az elmúlt évek kutatásai ugyanakkor jelentősen árnyalták a korábbi elképzeléseket, és ma már tudjuk, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás a legtöbb ember számára nemcsak biztonságos, hanem bizonyos esetekben akár kedvező hatású is lehet.

Mi található a kávéban?

A kávé legismertebb összetevője a koffein, amely serkentő hatású vegyület. Egy csésze kávé koffeintartalma az elkészítési módtól függően általában 60–120 mg között mozog. A koffeinen kívül a kávé számos egyéb biológiailag aktív anyagot is tartalmaz, például antioxidánsokat, polifenolokat és gyulladáscsökkentő hatású vegyületeket. Ezek a komponensek hozzájárulhatnak a kávé kedvező egészségügyi hatásaihoz. A kávé több mint ezer különböző kémiai anyagot tartalmaz, amelyek közül számos jelenleg is kutatások tárgyát képezi.

Hogyan hat a kávé a szívre és a keringésre?

A koffein rövid távon fokozza a szimpatikus idegrendszer aktivitását, ami átmenetileg emelheti a pulzusszámot és a vérnyomást. Ez a hatás különösen azoknál lehet észrevehető, akik ritkán fogyasztanak kávét. Rendszeres kávéfogyasztóknál azonban a szervezet részben alkalmazkodik a koffeinhez, így a vérnyomásemelő hatás jelentősen mérséklődik. A korábbi évtizedekben emiatt sok orvos általánosan nem javasolta a kávéfogyasztást szívbetegek számára. Az újabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a mérsékelt mennyiségű kávé hosszú távon nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, sőt egyes esetekben csökkentheti azt.

Mennyi kávé tekinthető biztonságosnak?

A jelenlegi tudományos álláspont szerint egészséges felnőttek számára napi legfeljebb 400 mg koffein fogyasztása biztonságosnak tekinthető. Ez körülbelül 3–5 csésze hagyományos kávénak felel meg. Szív- és érrendszeri betegségek esetén általában napi 1–3 csésze kávé fogyasztása elfogadhatónak számít, amennyiben az nem okoz panaszokat. Fontos tudni, hogy a koffein nemcsak a kávéban található meg, hanem az energiaitalokban, a kólafélékben, bizonyos teákban és egyes gyógyszerekben is.

Kávé és a szívritmuszavarok kapcsolata?

Sokáig úgy vélték, hogy a koffein fokozza a szívritmuszavarok kialakulásának veszélyét. Az utóbbi évek kutatásai azonban nem igazolták, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás növelné a pitvarfibrilláció vagy más gyakori ritmuszavarok előfordulását. Sőt, több tanulmány szerint a rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás összefüggésbe hozható a pitvarfibrilláció kisebb gyakoriságával. Ennek hátterében részben a kávé antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásai állhatnak. Ugyanakkor egyéni érzékenység előfordulhat. Ha valaki azt tapasztalja, hogy a kávé szívdobogásérzést, kihagyásérzést vagy ritmuszavart provokál, akkor a koffeinbevitel csökkentése javasolt. Ez különösen igaz azokra, akik nagy mennyiségű koffeint vagy energiaitalokat fogyasztanak.

Fogyaszthatnak-e kávét a koszorúérbetegek?

A stabil koszorúérbetegségben szenvedő betegek többsége számára a mérsékelt kávéfogyasztás biztonságosnak tekinthető. A kutatások nem mutatták ki, hogy a napi néhány csésze kávé növelné a szívinfarktus vagy a szívhalál kockázatát. Szívinfarktuson átesett betegek esetében sincs általános tiltás, amennyiben állapotuk stabil, és a kezelőorvos nem lát egyedi ellenjavallatot. A rehabilitációs időszakot követően a legtöbb beteg fokozatosan visszatérhet korábbi, mérsékelt kávéfogyasztási szokásaihoz.

Szívelégtelenség esetén is megengedett a kávéfogyasztás?

A jelenlegi adatok alapján a mérsékelt kávéfogyasztás a legtöbb szívelégtelenségben szenvedő beteg számára is biztonságos. Egyes vizsgálatok még arra is utalnak, hogy a rendszeres kávéfogyasztás összefügghet a szívelégtelenség kialakulásának kisebb kockázatával. Természetesen a túlzott koffeinbevitel ebben az esetben sem javasolt, különösen akkor, ha panaszokat vagy szapora szívverést okoz.

Számít, milyen kávét fogyasztunk?

Nem minden kávéfajta egyforma. A filterkávé és a hagyományos főzött kávé bizonyos szempontból kedvezőbb lehet, mint a szűretlen elkészítési módok. A szűretlen kávék – például egyes török vagy francia presszókávék – nagyobb mennyiségben tartalmaznak olyan vegyületeket (cafestol és kahweol), amelyek emelhetik a vér koleszterinszintjét. Ez különösen azoknál lehet fontos szempont, akiknél magas koleszterinszint vagy ismert érelmeszesedés áll fenn. Az instant kávé koffeintartalma általában valamivel alacsonyabb, de szív-érrendszeri szempontból jelentős különbség nem mutatható ki a minőségi kávék között.

A kávéfogyasztás mérséklése vagy kerülése javasolt, ha:

• a kávé rendszeresen szívdobogásérzést vált ki;
• nehezen beállítható magas vérnyomás áll fenn;
• bizonyos ritmuszavarok egyértelműen koffeinfogyasztáshoz köthetők;
• súlyos szorongás vagy pánikbetegség áll fenn;
• a kávé alvászavart okoz.

Befolyásolhatja-e a kávé a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását?

A magas vérnyomásban szenvedő betegek körében gyakori kérdés, hogy a rendszeres kávéfogyasztás befolyásolja-e a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatékonyságát. A jelenlegi ismeretek szerint a mérsékelt kávéfogyasztás önmagában nem csökkenti jelentősen a leggyakrabban alkalmazott vérnyomáscsökkentő gyógyszerek – például az ACE-gátlók, az angiotenzinreceptor-blokkolók (ARB-k), a kalciumcsatorna-blokkolók, a béta-blokkolók vagy a vízhajtók – vérnyomáscsökkentő hatását. A koffein ugyanakkor átmenetileg emelheti a vérnyomást. Egy csésze kávé elfogyasztását követően egyes embereknél néhány órán keresztül mérsékelt vérnyomás-emelkedés figyelhető meg, különösen azoknál, akik csak alkalmanként fogyasztanak koffeint. Emiatt előfordulhat, hogy a beteg úgy érzi, gyógyszere kevésbé hatékony, valójában azonban a koffein átmeneti élettani hatásáról van szó. A rendszeresen kávézó embereknél a szervezet általában részben alkalmazkodik a koffeinhez, ezért a vérnyomásemelő hatás kisebb mértékű lehet. Ennek ellenére a magas vérnyomásban szenvedők számára javasolt a rendszeres otthoni vérnyomásellenőrzés, különösen akkor, ha nagyobb mennyiségű kávét fogyasztanak, vagy vérnyomásértékeik nehezen beállíthatók.

A szakemberek általában azt javasolják, hogy a gyógyszereket ne kávéval, hanem vízzel vegyük be. Bár a kávé és a vérnyomáscsökkentők együttes alkalmazása rendszerint nem jelent problémát, a vízzel történő gyógyszerbevétel biztosítja a gyógyszer megfelelő felszívódását, és elkerülhetővé teszi az esetleges kölcsönhatásokat. A reggeli kávéról ezért a legtöbb betegnek nem kell lemondania, de célszerű azt a gyógyszer bevételét követően fogyasztani.

Mi a helyzet a koffeinmentes kávéval?

A koffeinmentes kávé a legtöbb antioxidáns és kedvező növényi vegyület jelentős részét megőrzi, miközben koffeintartalma minimális. Jó választás lehet azok számára, akik érzékenyek a koffeinre, vagy akiknél a hagyományos kávé panaszokat okoz. Tévhit, hogy a koffeinmentes kávé teljesen koffeinmentes lenne: kis mennyiségben továbbra is tartalmazhat koffeint, de ez általában nem elegendő ahhoz, hogy érdemi szív-érrendszeri hatást váltson ki.

Mi az aktuális ajánlás?

A jelenlegi nemzetközi szakmai ajánlások alapján a mérsékelt kávéfogyasztás a legtöbb szívbeteg számára megengedett, sőt általában nem jár fokozott szív- és érrendszeri kockázattal. Napi 1–3 csésze kávé a legtöbb esetben biztonságosan fogyasztható. A döntés azonban mindig egyéni mérlegelést igényel. Figyelembe kell venni az adott beteg alapbetegségét, vérnyomását, ritmuszavarait, gyógyszereit és azt is, hogy a kávé okoz-e panaszokat.

A legfontosabb üzenet tehát, hogy a kávé ma már nem számít tiltólistás italnak a legtöbb szívbeteg számára. A kulcsszó a mértékletesség: a rendszeres, napi 1–3 csésze kávé fogyasztása általában biztonságos, míg a túlzott koffeinbevitel továbbra sem ajánlott. Aki bizonytalan abban, hogy saját betegsége mellett mennyi kávét fogyaszthat, kérje kezelőorvosa vagy kardiológusa tanácsát.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus