Mindennapi hatások, amik károsítják a szívet

A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód mellett a folyamatos stressz is közrejátszik abban, hogy egyre többen szorulnak orvosi ellátásra szív- és érrendszeri problémáik miatt.

A vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére hívja fel a figyelmet az Országos Egészségfejlesztési Intézet kezdeményezése, amelynek fő üzenete: már kis lépésekkel is sokat tehetünk az egészségünkért, többek között a szívbetegségek megelőzéséért. Magyarország vezeti az európai szív- és érrendszeri halálozási listákat, ezért nagyon fontos, hogy minél több ember változtasson a jelenlegi, „nem a legegészségesebb” életmódján! Az utóbbi időben a különböző szívbetegségek miatt hal meg az európai lakosság több, mint fele!

A világon évente több mint 17 millió ember hal meg a szív- és érrendszeri betegségek miatt. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint a bolygó vezető haláloka 2030-ra mintegy 23,6 millió ember halálát fogja okozni.

A szív- és érrendszeri betegségeket civilizációs kórnak is nevezik a szakemberek, hiszen a megváltozott életmód miatt főként a fejlett országokban szedi áldozatait. Az Európai Unióban például az elhunytak 42%-a, évente összesen 4,3 millióan halnak meg ennek következtében. A pénzügyi veszteségek sem elhanyagolhatóak, a betegek kezelésének költségei és a halálozásokból adódó gazdasági veszteség az EU-ban eléri az évi 169 milliárd eurót. A legsúlyosabb helyzet a közép-európai régióban, többek között Magyarországon alakult ki.

A legfrissebb rendelkezésre álló, KSH adatok szerint 2008-ban összesen 64749 magyar lakos vesztette életét a keringési rendszer betegségei okán, ennek 55%-a nők, míg 45%-a a férfiak közül került ki. Elszomorító, hogy a szívbetegségek megjelentek már a viszonylag fiatal, középkorúak körében is: 2008-ban az elhunytak közül 1900-an még az ötvenéves kort sem élték meg, 17%-uk pedig 65 év alatti volt.

Az erősebb nem képviselőit fiatalabb korban sokkal nagyobb mértékben érintik a szívbetegségek, mint a nőket, hiszen a 65 év alatti elhunytak 72%-a férfi volt. Ugyanakkor a 65 évnél idősebbek körében már többen vannak a nők, itt 60-40%-os az arány a nők „javára”. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a menopauza, a változó kor megemeli a nők koleszterinszintjét, ami a szívbetegségek egyik fő fontos kockázati tényezője.

A szívbetegségek megelőzésére létezik megoldás!

A szív- és érrendszeri betegségek kiváltó oka elsődlegesen az életmódban keresendő.

A civilizált társadalmakban megváltoztak a táplálkozási szokások, a kényelmi vívmányok, ráadásul az ülőmunka miatt minimálisra csökkent az emberek életében a testmozgás, a sportolás szerepe, sőt a fogyasztói társadalomban egyre gyakoribb a stressz. A káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholizmus) mellett ez a három – táplálkozás, testedzés, stressz – tényező az, ami leginkább befolyásolja a keringési betegségek, a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulását.

Az Egészségügyi Világszervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a kockázati tényezők kiiktatásával, egészséges táplálkozással és rendszeres testedzéssel, megfelelő stresszkezeléssel akár 60%-kal lehetne csökkenteni a betegek számát.

A magyar étkezési szokások eltérnek a javasolt táplálkozási irányelvektől

Általánosságban elmondható, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik fő tényezője a helytelen táplálkozás. A nagyzsírtartalmú, sóban és cukorban gazdag élelmiszerek fogyasztása, az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel egyaránt hozzájárul a magas koleszterinszint, az elhízás és a cukorbetegség létrejöttéhez.

A WHO irányelvei szerint ideális esetben zsiradékból a napi energia-bevitel max. 25-30%-át kellene fedeznünk, ezzel szemben például Magyarországon ez az arányszám 38% felett van. A 2002-es World Health Report szerint azokban az országokban, ahol a zöldség és gyümölcsfogyasztás nem éri el a napi 600 grammot, ott 30%-kal nőtt a szívinfarktus és 20%-kal a stroke előfordulása, mint azokban az országokban, ahol meghaladja.

Ehhez képest Magyarországon jelenleg 499 gramm/nap az egy főre eső átlagos zöldség- és gyümölcsbevitel. Ezekkel az adatokkal hazánk a közepesen veszélyeztetett országok kategóriájába esik, de ma már idehaza is többféle lehetőség segíti a fogyasztókat abban, hogy szívbarát módon étkezzenek.

Az Egészséges Magyarországért Egyesület irányítja a Szívbarát Programot az Egészségügyi Minisztérium megbízásából, amely az általános tájékoztatás mellett szívbarát logóval jelöli a kritériumrendszerének megfelelő élelmiszerek körét.

Jelenleg 15 olyan élelmiszer kapható Magyarországon, amely megfelel a Szívbarát Program kritériumainak, tehát bátran beilleszthető egy szívbarát étrendbe. A külön jelölés megkönnyíti a lakosok tájékozódását, választását, hogy kiegyensúlyozott étrendet tudjanak kialakítani.

Európában a folyamatos ülés életmóddá vált

A szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának másik fő tényezője a mozgásszegény életmód. A Nielsen 2008-as internetes felméréséből kiderült, hogy a magyarok 56 százaléka tartja magát többé-kevésbé túlsúlyosnak, de csak 18 százalék próbálkozik fogyással, ami Európában messze a legalacsonyabb arány. Legtöbben étkezési szokásaikon változtatnak, hogy megszabaduljanak fölöslegesnek gondolt kilóiktól.

Bár a magyarok 98%-a azt mondja magáról, hogy ő állandóan lót-fut, de a rendszeres testedzéssel, a sportolással mégis hadilábon állunk. A megkérdezettek közül, minden harmadik szokott sétálni, és minden tízedik tornászni, gimnasztikázni. A futók vagy kocogók aránya 8, a csapatsportot űzőké és aerobicozóké 6-6 százalék. Az úszást, jógát, valamint a teniszezést, pingpongozást, tollaslabdázást vagy squasht 4-4 százalék nevezte meg.

A rendszeres, heti minimum három alkalommal 45-50 perces fizikai aktivitás – 180 mínusz az életkor percenkénti pulzusszámmal – pedig fontos lenne, hiszen ezzel kordában tartható a testtömeg és a növekszik a szervezet általános erőnléte, edzettsége.

A stressz is növeli a szívinfarktus kockázatát

A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód mellett a folyamatos stressz is közrejátszik abban, hogy egyre többen szorulnak orvosi ellátásra szív- és érrendszeri problémáik miatt. A túlfeszített munka, a gazdasági válság és a munkahelyi problémák egyaránt közrejátszanak abban, hogy az emberek többsége folyamatos stressznek van kitéve.

Az OSHA (Európai Munkahelyi és Egészségügyi Ügynökség) adatai szerint az uniós munkavállalók 22%-a valamilyen stressz okozta betegségben szenved, illetve 78%-uk érzi magát huzamosabb stressznek kitéve.

A legnagyobb stresszadatok Svédországból, Finnországból és Dániából érkeztek, a legkisebbek Szlovákiából és Lengyelországból, Magyarország a középmezőnyben helyezkedett el 27%-os mutatójával.

Az OEFI kampányt indít lépésről lépésre

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet a média bevonásával felhívást tesz közzé, amelynek célja felhívni a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, hiszen sok lehetőség van ezeknek a halálos kimenetelű betegségeknek elkerülésére a helyes életmód választásával. Ennek során a fő hangsúly a három megelőzési tényezőn van, az egészséges táplálkozáson, a rendszeres testedzésen és a stressz-kezelésen.

A felhívás közzéttételéhez sikerült a Szívbarát Programot bonyolító Egészséges Magyarországért Egyesületet is megnyerni, amely munkájával támogatja a lakosság ismereteinek bővítését. Az RTL KLUB segítségével egy televíziós miniprogram is indul, amelynek főszereplője Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, aki testközelből is tapasztalhatja, hogy milyen óriási problémákat okoznak a keringési betegségek hazánkban.

Ezzel kapcsolatban Gábor Edina, az OEFI főigazgatója elmondta: „Nagyon fontos, hogy az emberekhez eljussanak az üzeneteink, hiszen apró lépésekkel, kisebb-nagyobb életmódbeli változtatásokkal rengeteget tehetünk az egészségünkért és a szívünkért.

Mindenkinek tudnia kell, hogy nem teljesíthetetlen változásokat kell végrehajtaniuk, hogy tovább élhessenek egészségesen, hanem lépésről lépésre kell haladniuk. Nagyon örülünk annak, hogy több támogató is csatlakozott hozzánk, így mi is lépésről lépésre egyre több embert érhetünk el programjainkkal és üzeneteinkkel. Áprilisban fut majd az egyik kereskedelmi televízióban az a miniprogram, amely első epizódjaiban a vezető halálokra hívja fel a figyelmet, második felében pedig megoldást kínál a problémákra.”

(Országos Egészségfejlesztési Intézet)