27 százalékkal nő az infarktus veszélye, ha 60 évesnél idősebb és nem tornázik

szerző: Szegő Miklós, fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos megjelent:

Veszélyeket is rejt az a gondolat, hogy sokan a 60 év fölötti életszakaszt és különösen a nyugdíjas éveket kizárólag a pihenés időszakának tekintik és a fizikai aktivitásukat a minimálisra csökkentik. Cikkünk éppen arra mutat rá, hogy hatvan év felett nemhogy kevesebbet, hanem éppen többet kellene mozognunk.

Egy több mint 1 millió idős embert vizsgáló tanulmányból kiderült, hogy a növekvő fizikai aktivitás a szívbetegségek kockázatának 11 százalékos csökkenéséhez vezet a 60 éves és annál idősebb emberek körében. Ezzel szemben a fizikai aktivitás hiánya, illetve beszüntetése 27 százalékkal megnövelte a szívbetegségek kockázatát.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy soha nem késő elkezdeni a mozgást. “Soha nem késő javítani a dolgokon” – állapította meg a tanulmány kapcsán Dr. Michael Miyamoto, a dél-kaliforniai Mission Kórház kardiológusa.

A kutatás – önbevallásos módszerrel – Koreában készült és a kutatók kiszámították a résztvevők minden héten végzett mérsékelt és erőteljes testmozgásának a mennyiségét, valamint az állapotfelmérések közötti változásokat. "Nem lepődtünk meg eredményeinken, mivel eleve az edzés szív- és érrendszeri egészségügyi előnyeire számítottunk az idősebb felnőttek körében" – mondta Kyuwoong Kim, a Seoul National University Graduate School biomedicina kutatója.

Még azoknál az időseknél is jelentősen csökkent a szív- és érrendszeri problémák kockázata, akik fizikai fogyatékkal vagy krónikus betegséggel élnek, ha legalább hetente háromszor erőteljes aktivitásra váltottak – tette hozzá. A mozgássérült embereknél 16 százalékkal csökkent a kardiovaszkuláris betegségek (szívinfarktus, stroke), valamint a daganatos betegségek és az egyéb okból bekövetkező halálozás rizikója, a cukorbetegek, a magasvérnyomás-betegségben szenvedők vagy az emelkedett koleszterinszinttel rendelkezők körében pedig 7 százalékkal.

A dolog kulcsa az aktivitás. Bárkinek, bármilyen életkorban rendszeresen stimulálnia kellene a szívét és a tüdejét, hogy a pulzusszáma és a légzési ritmusa eközben növekedjen. A szív- és érrendszeri és légzőrendszer stimulálása csökkenti a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek, például a szívroham és a stroke kockázatát, sőt, csökkenti a rák kialakulásának kockázatát és az összes egyéb okból bekövetkező halálozásét is.

Kim szerint a vizsgálatot ki kellene terjeszteni nem koreai lakosokra is, és figyelembe kellene venni például a házimunkát vagy az alkalomszerű súlyzózást, különösképpen azért, mert 2050-re már 2 milliárd 60 év feletti ember fog élni a Földön.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Szegő Miklós, fordító;
Yes, You Still Should Get to the Gym After You Turn 60 (healthline)
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Cikkajánló

A szívinfarktus tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Szívinfarktus
A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek.
Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Vajda Orsolya, háziorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg összeállítás - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Ujj Zsófia Ágnes

Dr. Ujj Zsófia Ágnes

Belgyógyász, hematológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest